2000/8.

Könyvszemle

KÖZEL-KÉP-TÁR

Ha egyszer megírja valaki a rendszerváltozás sajtótörténetét, ajánlja figyelmünkbe a kötethez írott előszavában Hovanyecz László, talál majd látványos újságírói teljesítményeket, amelyek néhány évi csillogás után megsápadnak, elfelejtődnek, de kevés olyan egynemű teljesítményt talál, mint a Fábián Péterét, ezt a közélet legkülönfélébb szakmájú és státusú képviselőivel készített harmincnyolc interjút, amelyek rendkívül plasztikus képet adnak az elmúlt évtized szellemi, politikai, társadalmi folyamatairól.

Mi teszi ezeket az interjúkat máig elevenekké? Mindenekelőtt az interjúkészítő példás szerénységgel párosuló sokirányú érdeklődését és műveltségét említeném, ahogy kérdéseit a megszólaltatottak munkásságának ismeretében felteszi, ahogy alanyaival kapcsolatot létesít, lényegre törő kérdéseivel érdeklődést és feszültséget kelt és old, a közélet kérdései körül alanyai személyes sorsát, nézőszögét is képes felmutatni, legyen a megszólaltatott matematikus, biokémikus, mérnök, közgazdász, szociológus, etnográfus, nyelvész, történész, filozófus, lelkész, irodalomtörténész vagy művész, határainkon innen s túl élő, s e sokféle nézőszögből áll össze páratlanul gazdag körkép.

Torkunkon akadt a múlt, véli például Pataki Ferenc szociálpszichológus. ,,Régi gondolat - mondja - , hogy a múlt fogságban tartja az élőt, s hogy ez a szövet sokkal bonyolultabb csomózású, mint ahogy azt manapság hinni vélik." Két interjú is számba veszi azokat a történelmi, társadalomlélektani okokat, amelyek az értelmiség több generációjának rossz közérzetét okozzák, a bűntudatból, szégyenérzetből származó agresszív indulatokat gerjesztik, s az országos politika világát messzire távolítják az emberek hétköznapjaitól, igazolva Bibó éleslátását: feszült szituációkban színre lépnek az eltorzult történelmi karakterek, a ,,hamis idealisták" és a ,,túlfeszített lényeglátók".

A társadalom átalakuló szerkezetéről beszélgetve hasonló kérdéseket érint Szelényi Iván szociológus is. ,,A gazdaság transzformációs válsága szellemi válsággal társul, s ez talán a legváratlanabb következménye az egész 1989 óta tartó folyamatnak. Az elithez tartozók, akiknek érdemeik voltak az államszocializmus felszámolásában és radikális ideológiák megfogalmazásában, manapság zavarban vannak, nem tudják, hogyan éljenek együtt a valósággal, és nem is akarnak szembesülni vele. A gyakorlatban az értelmiségi elit - Tamás Gáspár Miklós kifejezésével - törzsekre, a nyolcvanas években kialakult baráti körökre tagozódik, és egyszerűen intellektuális érdekük, hogy ne lássák azt, ami van, mert érdek és tudás bizony összefügg." S e nyomokon haladva tovább számos szociológust interjúvol, Kemény Istvánt, Somlai Pétert, az agrárszociológus Kovács Terézt s másokat is.

Mivel múltja nélkül egy nemzet sem élhet, Fábián visszafelé is nyomoz. A kötetben történészek szólalnak meg - László Gyula, Ormos Mária, Laczkó Miklós -, hogy örökségeinket, a konzervativizmus, a liberalizmus alakváltozatait, a Janusarcú nemzeti tudat szebbik arcát megőrizzük. Az egyház és az állam viszonyát elemzi Gergely Jenő. S határainkon átlépve sokrétű és számos vonatkozásban hasonló képet rajzolnak kisebbségeink helyzetéről a Dobos Lászlóval, Grendel Lajossal, Gion Nándorral, Jákó Zsigmonddal, Csákány Bélával, Szántay Jánossal, Tompa Gáborral, Cs. Gyimesi Évával és Szépfalusi Istvánnal készített interjúk, megterhelve a kisebbségi lét nyomasztó gondjaival is.

Mérnökök, természettudósok, közgazdászok - Lovász László, Vámos Tibor, Michelberger Pál, Pethő Szilveszter, Palánkai Tibor - megszólaltatásával a világban végbemenő mikroelektronikai forradalmat, a következő század társadalmat átalakító nagy kihívásait elemzi a kötet. A francia forradalom magasztos jelszavai, e három gyakran együtt emlegetett nővér között - mondja Csákány Béla matematikus - Lear király legkisebb és legszerényebb, uralkodásra nem vágyó lányának, Cordéliának jutott a Testvériség szerepe. Míg a Szabadság és Egyenlőség világot formáló mozgalmak vezéreszméivé váltak, amelyekért csatatereken és bírósági tárgyalótermekben szüntelenül folyik a harc, a Testvériség szerényen kuporog a piedesztál legalsó lépcsőjén. Mi emelheti őt méltó helyére? A Szabadság és Egyenlőség eszméje közti feszültségeket talán Cordélia, a Testvériség felemelt eszméje csökkenthetné..." Talán e néhány gondolattöredék felvillantásával ajánlanám az olvasó figyelmébe Fábián Péter gondolatokban gazdag és gondos interjúkötetét. (Fábián Péter: Közel-kép-tár. MTA Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Testülete, 1999. 314 o.)

Sylvester András


<-- Vissza az 2000/8. szám tartalomjegyzékére