2000/3

Könyvszemle

ALMÁSY LÁSZLÓ "HITELES" ÉLETRAJZA

A magyar földrajztörténet régi hiányát pótolja Kubassek János, a geográfus és történész, Almásy Lászlóról írott biográfiája, amely a The English Patient (Az angol beteg) című, nagysikerű mozifilm bemutatása óta oly népszerűvé vált, magyar sivatagkutató életpályáját, felfedező utazásait, életének megpróbáltatásait ábrázolja a szakember tudományos módszerességével és a gyakorlott szakírónak az átlagolvasó számára is könnyen érthető stílusában. A Szahara bűvöletében című kötet több évtized tudományos kutatásainak eredményeit összegzi és ismeretanyagát tekintve túllép a magyar utazástörténeti szakirodalomban - az utóbbi évtizedekben - általánossá vált tudományos ismeretterjesztés szintjén. E könyv elsősorban azért számíthat a szakemberek érdeklődésére, mert hasonló mélységű, valamely magyar földrajzi utazó életpályáját ilyen részletességgel feldolgozó mű valóban ritkaságnak számít a magyar geográfia történetében. Emellett a kötet érdemeként kell megemlítenünk azt is, hogy egyszer s mindenkorra szakít azzal a torz Almásy-képpel, amely egyrészt a magyar sivatagkutató Rommel tábornok mellett betöltött szerepe, másrészt a már említett amerikai film, harmadrészt pedig az egykori pártállam kulturális és ideológiai apparátusa által ráragasztott fasiszta-címke következtében alakult ki.

A második világháborút követő évtizedekben Almásy László a kevéssé ismert, alig említett magyar földrajzi utazók közé tartozott. Munkásságának, említésére is csak a hetvenes években kerülhetett sor, amikor a Magyar Földrajzi Társaság megalakulásának (1872) századik évfordulójára a Tankönyvkiadó - Havasné Bede Piroska és Somogyi Sándor szerkesztésében - megjelentette az addigi legteljesebb magyar utazástörténetet; Magyar utazók, földrajzi felfedezők címmel. A geográfia iránt érdeklődő olvasók lassan megismerték Almásyt, hiszen a nyolcvanas években - amikor már nyíltabban lehetett beszélni - néhány rövid írás megjelent személyéről. Az évtized nagy, magyar utazástörténeti antológiája, a Lázár István szerkesztette Világjárók - világlátók (Régi magyar utazók antológiája) (1986) elég nagy terjedelmű részt közölt Almásy Az ismeretlen Szahara című kötetéből és a korszak igen népszerű földrajzi szakírója, Balázs Dénes A sivatagok világa című munkájában (1982) - ugyan elég rövid terjedelemben - de elhelyezte Almásy szerepét a Líbiai-sivatag felfedezés-történetében.

Ám ezekben az években indul meg az a tudományos gyűjtőmunka is, amelynek eredményeit a most megjelent Almásy-biográfiából ismerhetjük meg. A nyolcvanas évek elején a néhai Balázs Dénes vezetésével, Érden szerveződő Magyar Földrajzi Múzeum adott otthont annak az állandó kiállításnak, amely először tárta a széles látogatóközönség elé Almásy szerepét a Szahara kutatásában és Kubassek János is minden bizonnyal ekkoriban kezdte meg az Almásy-biográfia anyagának összegyűjtését. 1993 márciusában Kubassek János vezetésével magyar tudományos expedíció indult az egyiptomi Gilf Kebír térségébe, újból bejárták azokat a helyeket a sivatagban, ahol Almásy is megfordult. Ezzel egyidőben pedig sorra jelentek meg a magyar utazó életét, tevékenységét bemutató népszerűsítő, valamint tudományos írások, majd 1995 szeptemberében, Almásy születésének századik évfordulója alkalmából a Magyar Földrajzi Múzeumban tudományos konferenciát rendeztek és ekkor avatták fel Domonkos Béla érdi szobrászművész Almásy-szobrát is. Mindennek eredményeként Almásy hamis legendákból álló képe lassan változott, és legalább a szakemberek előtt fokozatosan kibontakozott a sivatag megszállott kutatójának, a tudós emberként a világháború poklába keveredett utazójának portréja. Ekkoriban jelent meg Az angol beteg című film, amelynek fő alakja semmi rokon vonást sem mutatott a valós Almásyval, de ezekben a napokban mutatták be Magyarországon Rudi Mayer operatőr, még 1929-ben, a Lichtenstein-Almásy-féle expedíción készített, több órás némafilmjét, amelyen viszont a valós Almásy Lászlót ismerhettük meg.

Vagyis Almásy László napjainkra közismert földrajzi utazóvá, népszerű útleíróvá vált. (Ezt bizonyítja, hogy a TerraPrint kiadásában, Szudánban vadásztam címmel 1994-ben újból megjelentek Almásy Autóval Szudánba kötetének egyes fejezetei, hogy 1995-ben Kasza József A homok atyja címmel - a Magyar Repüléstörténeti Társaság kiadásában - önálló, zömében Almásy-szemelvényekből álló művében dolgozta fel a sport- és katonarepülő Almásy tevékenységét. De ezt igazolja az is, hogy a Dénes Natur Műhely néhány hónappal ezelőtt jelentette meg Almásy háborús emlékiratát; Rommel seregénél Líbiában címmel. Az Almásy személye irányában megnőtt érdeklődést próbálta kielégíteni Török Zsolt - aki főleg kartográfusként foglalkozik a magyar utazó munkásságával - Salaam Almásy című életrajzi és dokumentumregénye [1998] is.)

Kubassek János most megjelent biográfiája mintegy összegzi a geográfusok és a maga által az elmúlt évtizedben végzett, Almásyval kapcsolatos kutatások eredményeit. A közel harminc íves terjedelmű kötet látszólag megfelel az életrajzi monográfia követelményeinek, ám elolvasása után rájövünk, hogy mégsem az. Ennek első okát abban kell keresnünk, hogy Almásy életrajzának bizony még mindig vannak kevéssé ismert, főleg a második világháború afrikai hadszínterén töltött időszakai, amelyeknek teljes körű feldolgozására nyilván csak az eddig hozzá nem férhető levéltári dokumentumok (például az orosz titkosszolgálaté, az angol-amerikai hírszerzésé stb.) rendezése után lesz lehetőség. Almásy most megismert portréját e dokumentumok minden bizonnyal nem fogják lényegesen módosítani, ám a teljes kép megrajzolásához mindenképpen szükségesek, és azt kell mondanunk, feldolgozásukig még korai lenne bármiféle Almásy-monográfiának neki kezdeni.

A Szahara bűvöletében ugyanakkor terjedelmes, a magyar utazástörténetben egyáltalán nem szokásos jegyzetapparátusával, igen bő irodalomjegyzékével jóval túlmutat a tudományos ismeretterjesztés szintjén. Mert a geográfus szakíró nagyon is jól tudja, hogy a hamis legendákkal körülvett Almásyból csak komoly, módszeres munkával lehet valós Almásyt, valós történelmi alakot formálni. Ehhez pedig mindenképpen elmélyült kutatómunka, széles szakirodalmi bázis szükséges. Ennek ellenére azt kell mondanunk, hogy Almásy-biográfiája mégis erősen kötődik a tudományos ismeretterjesztés kategóriájához, ezt igazolják a feldolgozásba itt-ott beleszőtt párbeszédek, valamint a szerző személyes élményeinek átemelése az Almásy-életrajzba. A kötet ismeretterjesztő jellegét erősítik a néha közhelyesnek tűnő adatokat tartalmazó lábjegyzetek is - így például a 79. oldal 52. számú jegyzete, amely Gömbös Gyula személyi adatait tartalmazza három és fél sor terjedelemben.

Ami miatt emellett A Szahara bűvöletében című kötet figyelmet érdemel, az a tudományos, népszerűsítő szemlélet és írásmód, amely a magyar geográfia legjobb, ilyen jellegű hagyományait követi, amelyek ugyan útleírások, mégis egyszerre jelenik meg bennük a színes úti élmény és a természetföldrajzi jelenségek leírása, egyszerre szerepel bennük útikaland és a tudományos szemmel vizsgálódó geográfus szakmai leírása. Mert az igazi útikönyvnek, a valódi, a tudományos ismeretterjesztést meghaladó földrajzi műnek ez az igazi értéke, ettől válik maradandóvá. Ahogy Balázs Dénes művei is e kettősségnek köszönhetően emelkednek ki a világháború utáni igen terjedelmes, de néha igen alacsony színvonalú magyar utazási irodalomból, és ez teszi Kubassek János Almásy-kötetét is hosszú időre értékállóvá a magyar geográfiai szakirodalomban. A geográfia, a távoli világok megkedveléséhez az ilyen könyveken át vezet az út. Ez a magyar földrajzi, ismeretterjesztő és felfedezés-történeti szakirodalom legfontosabb hagyománya, amelyet nyilván minden szakírónak szem előtt kell tartania. Persze a mérce - ha például Cholnoky Jenőre gondolunk - igen magas.

Kubassek János új könyve fényképekkel gazdagon illusztrált, jól szerkesztett feldolgozás, amelynek értékét növeli az a tizenkét térképvázlat, amelyen expedíciókra bontva mutatja be Almásy sivatagi útjait. A mai magyar földrajzi szakirodalomban, ahol az elmúlt évtizedekben lassan elszoktunk a jól áttekinthető, egyszerű, mégis szemléletes térképvázlatoktól, A Szahara bűvöletében című kötethez mellékelt illusztrációk önmagukért beszélnek. Ez még Almásy második világháborús katonai tevékenységét és menekülését bemutató két vázlatra is érvényes (197. és 245. o.), amelyek ugyan katonai szemmel igen sok kívánnivalót hagynak maguk után, mégis szemléletesen mutatják be az eseményeket. A kötet elolvasásakor nagyon tetszett egyrészt az Almásy életét és utóéletét bemutató részletes kronológia (279-287. o.), másrészt pedig az igen terjedelmes bibliográfia. Ez utóbbi már előrevetíti egy később elkészítendő Almásy-monográfia alapjait is. A kötet jól szerkesztett, szép kivitelű nyomdai munka, amelynek betűmérete, harmonikus szedéstükre ritkaságszámba megy a mai magyar könyvkiadásban. (Kubassek János: A Szahara bűvöletében: Az "Angol beteg" igaz története: Almásy László hiteles életrajza. Panoráma, Budapest, 1999. 307. o.)

Nagy Miklós Mihály


<-- Vissza az 2000/3 szám tartalomjegyzékére