1999/7

Könyvszemle

Mikrobiológiai módszertan - nemcsak kutatóknak

A természettudományok területén nagy értéket jelentenek olyan kiadványok, amelyek egy-egy tudományágban alkalmazott vizsgálati eljárásokat foglalják magukban. Ahhoz, hogy ilyen szakkönyv megjelenhessen, magas színvonalú szakmai tájékozottság, nyelvismeret, jó rendszerező képesség és a kísérleti munkában való nagyfokú jártasság szükséges. Ennek birtokában lehet egy-egy tudományágban sikerrel alkalmazható vizsgálati módszereket a szaksajtóból összegyűjteni, kritikailag értékelni, szelektálni, szükséges esetekben reprodukálni. Ezzel magyarázható, hogy a nagy területeket összefoglaló metodológiai kiadványok aránya a szakirodalomban viszonylag csekély. Bár a hagyományos nyomdatechnikával szemben egyre inkább tért hódit az ismeretanyag számítógépes rögzítése, a konvencionális nyomdatechnikával készülő szakkönyvek, különösen, ha oktatási célt is szolgálnak, még hosszú időn át fontos szerepet visznek a tudományos életben. A szaklaboratóriumokban folyó vizsgálatoknál, valamint a graduális és posztgraduális képzésben nem nélkülözhetőek a különböző vizsgálatokhoz szükséges szakkiadványok.

Az elmúlt évtizedekben, amelyeket a tudományos-technikai forradalom időszakának is szoktak nevezni, az élettudományok, közöttük a mikrobiológia, viharos gyorsaságú fejlődésének lehettünk tanúi. A modern nagy teljesítőképességű műszerek, mint a gázkromatográf, tömegspektrométer, speciális mikroszkóptechnika és nem utolsósorban a szoftvertechnika széles körű alkalmazása a sejtbiokémiában, valamint a közösségi társulások összetételének és egymásra hatásának szintjén, olyan összefüggések, törvényszerűségek megismerését tették lehetővé, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak, vagy csak a tudományos fikciók szintjén léteztek. Szabó István Mihály akadémikus rendkívüli feladatot tűzött maga elé célul, amikor 1989-ben az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelentette a "Bioszféra mikrobiológiája" című monográfiájának első három kötetét. Ez az igen sikeres alkotás, amelynek egyes köteteit az óta ismételten kiadták, illetve kiadásuk folyamatban van, nem csupán tartalmát, de felépítését és terjedelmét tekintve is egyedülállónak bizonyult a magyarországi mikrobiológiai irodalomban. Ilyen részletes, a tudományág különböző területeit felölelő mű a hazai szakirodalomban mind ez ideig nem jelent meg, talán a nemzetközi irodalomban sem. 1998-ban az Akadémiai Kiadó közrebocsátotta a sorozat negyedik kötetét, amelynek alcíme A környezet-mikrobiotógia vizsgáló módszerei I. A sorozat e kötete módszertani kérdéseket tárgyal, a közeljövőben megjelenő V. kötettel együtt.


Mint ismeretes, a környezetbiológiai kérdések világviszonylatban is a tudományos kutatások előterébe kerültek. Az egyre fokozódó nemkívánatos emberi ráhatások megváltoztatják a bioszférát, s a régi állapothoz viszonyítva teljesen új, jellemzőiben kevésbé ismert életteret hoznak létre. Ugyanakkor a mikrobióta szerepe a fenti folyamatokat illetően annyira sokoldalú, tág teret ölel fel, hogy hozzá hasonló nem ismert az élettel foglalkozó tudományok körében. A fentiekből következik, hogy a mikrobiológiai vizsgálati metódusok iránti igény igen nagy, s a szerző legújabb munkája ezen a területen nyújt jelentős előrelépést.

A szerző célja nemcsak az, hogy a különböző természeti tényezők (talaj, víz, növény, állat, levegő stb.) mikroflórájának vizsgálati módszereit bemutassa, de számos módszeri ismertet, pl. a műtárgyak, műalkotások, könyvtárak, nagy értékű levéltárak, szintetikus műanyagok stb. biodeteriorációjáért felelős mikroorganizmusok vizsgálati eljárásaival kapcsolatban is. Szabó István Mihály a napjainkban is időtálló konvencionális vizsgálati módszerek mellett leírja a modern műszeres analitikára épülő új, nemzetközileg elfogadott vizsgálati eljárásokat is. A jelentős módszertani tapasztalatokkal rendelkező szerző legújabb munkája az előzőekhez hasonlóan aktuális tudományos és gyakorlati igényeket elégít ki, és nagy segítséget jelent a mikrobiológiával foglalkozó szakemberek számára. Lehetőséget nyújt arra, hogy a modern műszeres analitika gyorsabban hasznosuljon a mikrobiológiai kutatásokban, s olyan modern módszerek, mint a DNS-technika alkalmazása a talajbiológia területén, a mikroorganizmusok numerikus taxonómiai analízise, vagy a talaj mikrobiális biomasszájának meghatározási módszerei stb. az eddigieknél gyorsabban teret nyerjenek a kutatómunkában. Felbecsülhetetlen értékű a könyv a graduális és posztgraduális képzésben részt vevő hallgatók számára. A modern nemzetközi szakirodalom alapján álló kutatási módszerek gyűjteménye jelentősen megkönnyíti szakmai felkészülésüket és emeli annak színvonalát. (Szabó István Mihály: A bioszféra mikrobiológiája IV. A környezet-mikrobiológia vizsgáló módszerei. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1998.)

Szegi József


<-- Vissza az 1999/7 szám tartalomjegyzékére