1999/5

Valláskutatás

Új vallási mozgalmak világszerte és Magyarországon

Kamarás István

Új típusú vallási válaszok a válságra

Ha valóban veszélyeztetett minden társadalmi valóság, mert állandóan összeomlással fenyegetett konstrukció,1 akkor itt és most sem történik semmi különös, csak a szokásos: válság van. Csakhogy a mi világunkban sokan érzik helyzetüket az emberiség eddigi legválságosabb időszakának, amikor minden veszélyeztetett, amikor a lét életté süllyedt, amikor létállapotból világállapot lett: egóniával ötvözött agónia.2 Szilágyi Ákos szerint a világ transzcendens dimenziója elveszett, e világ törvényei a hatékonyság, a haszonelvűség, a profitmaximalizálás, szabadsága pedig a véletlen szabadsága. Hiába nő - képtelen mértékben - az információk menynyisége, ha az emberek egyre nehezebben döntenek alapvető kérdésekben, elsősorban azért, mert nem rendelkeznek átfogó világismerettel, azaz világképpel, átfogó világmagyarázattal (ami az eddigi vallások alapvető funkciója volt), vagyis nem egészségesek. Ma még (és bizonyos értelemben ma már) a válságra adott válaszok között - szekularizációs elméletek3 alkotói és foglyai számára meglepetést és zavart okozva - igen komoly helyet foglalnak el a vallásos válaszok.4 Tomka Miklós egyfelől kijelenti, hogy "a vallásosság és az egyház az európai és amerikai fejlődés során korántsem volt mindent uraló valóság", másfelől azt bizonyítja, hogy a modernizáció nem szorította ki a vallást.5 Tény, hogy a nagyon modern vagy gyorsan modernizálódó társadalmak között is vannak - legalábbis bizonyos mutatók alapján - kifejezetten vallásosnak minősíthetők.6 Néhol a vallási fundamentalizmus erősödött föl, és kínált (és adott) identitást azoknak, akiket a sok újdonság elbizonytalanított, gyakoribb tendencia azonban a központosított egyházi intézmény elfogadottságának csökkenése, a sokféle vallási mozgalom és intézmény keletkezése. Ezek között Tomka M. a következőket említi: 1.) a nagy keresztény egyházakon belüli vallási kisközösségek,7 2.) neoprotestáns szekták, 3) nem európai eredetű vagy szinkretista mozgalmak, 4.) kultuszok, 5.) kvázivallási szervezetek.8

A modernizációt túlélő vallás számomra leginkább elfogadhatóbb magyarázatának M. Eliade homo religiousa, vagyis az ember antropológiailag vallásos mivolta kínálkozik. A transzcendentálisan nyitott ember vallási szükséglete valamilyen formában mindig is jelen volt és lesz, csak ideig-óráig nyomható el, előbb-utóbb felszínre tör, régi, új és régi-új formákban.

Új vallási mozgalmak

Az újfajta vallási mozgalmakhoz csatlakozók Tomka M. szerint olyan "új lehetőségekre, önmaguk olyan újfajta kibontakoztatására számítanak, amit számukra sem a profán világ, sem a hagyományos vallás és egyházak nem ígérnek".9 Vallásújító mozgalmak persze mindig is voltak, de a maiak Molnár A szerint akkor jelentek meg, amikor a vallás a nem vallásos világnézetekkel kényszerül versenyezni. A másik jelentős különbség: a mai mozgalmak hihetetlenül nagy változatossága. A hagyományos intézményektől, tekintélyektől és személyektől, vagyis az egyben fogódzót is jelentő korlátoktól felszabaduló és ugyanakkor a bizonytalanságtól szenvedő ember identitásának visszaszerzésére Molnár A. szerint kétféle megoldás adódik. Az egyik a New Age-típusú individualizált és privatizált vallás, a másik az egyén számára biztonságos kapaszkodót, kieresedett énjének identitást kínáló vallási közösség.10

Az "új vallási mozgalom" (a továbbiakban ÚVM) jelentése kisebb-nagyobb mértékben eltér jeles kutatói írásaiban. Szinte valamennyiük értelmezése belefér J. Beckford eléggé tágas megfogalmazásába, mely szerint ez "az emberi és anyagi erőforrásokat vallási természetű új eszmék és érzékenységek céljából mobilizáló szervezett erőfeszítés, mely szándékolt, kollektív és történetileg különleges".11 Ha az ÚVM kollektív, akkor nem sorolható ebbe a kategóriába az egyéni, a "magánzó", a "maga módján", a "barkácsolt" vallásosság, amelynek forrása természetesen lehet ÚVM. Molnár A. szerint éppen a közösséghez tartozás választja el az új vallási mozgalmat a New Age-től, amelynek tagjai teljesen egyénileg alakítják ki világnézetüket.12 Mások szerint a "vallási természetű" jelző is kizárja a New Age mozgalmat az ÚVM-ból, mert szerintük a New Age kifejezetten kvázi-vallási, inkább spirituális, mint vallási mozgalom. Az "új eszmék" miatt az Európában és Amerikában újonnan megjelenő, egyébként ősi vagy legalábbis régi keleti vallásokat és a már hosszabb ideje működő neoprotestáns egyházakat lehetne az, ÚVM-ból kirekeszteni. A nyugaton megjelenő keleti vallások ide sorolása mellett egyrészt azzal érvelnek, hogy ezek az ősi vagy régi eredetinek nem autentikus, felhígított, meghamisított változatai, másrészt azzal, hogy ugyanott és ugyanakkor13 jelennek meg mint az ÚVM-ak. A hatvanas évektől induló neoprotestáns jellegű mozgalmak közölt pedig eléggé sok olyan található, amelyekben új elemek is felbukkannak. Akadnak kutatók, akik nem csak ezeket, hanem még a keresztény Egyházakon belüli megújulási mozgalmakat is az ÚVM-ba sorolná.14 Végül az "új" időhatárt is jelent, hiszen a kutatók általában a hatvanas évek elejétől számítják az ÚVM-ak kezdetét.15

Az ÚVM-ak mintapéldái J. Beckfordnál: a Család, a Krisna-mozgalom, az Egyesítő Egyház, az Isteni Fény Misszió, a Nichire Shosu,16 a Rajneesh, a Szcientológiai Egyház, és a TM (Transzcendentális Meditáció). Ezeket E. Barker17, T Robbins18, R. Wallis,19 B. Wilson20 és R. Wuthnou21 is az ÚVM-akhoz sorolja, pedig erek között van a közeli eljövetelt hirdető keresztény jellegű (Család), a keresztény hagyományt meglehetősen szabadon formáló és ázsiai elemekkel ötvöző szinkretista (Egyesítő Egyház), a hinduizmus vaisnava ágához tartozó ősi-régi Krisna-vallásnak a hatvanas évek végén az Egyesült Államokban induló megújulási mozgalma és a New Age-hez sorolható, inkább spirituális, mint vallási mozgalmak (Rajneesh, szcientológia, TM). Ennek a sokféleségnek a közös vonásait - amely nem csak a hagyományos vallásoktól, de még a hagyományos szektáktól is megkülönbözteti az ÚVM-akat - E. Barker22 a következőkben állapítja meg: 1.) kis méret, személyes kapcsolat, 2.) az össztársadalmi átlagostól eltérő összetételű tagság (zömmel egyedülálló, az átlagoshoz képest kötelezettséggel és függőséggel rendelkező, huszonéves fiatalok), 3.) hitükbe nem beleszülető, hanem azt választó első generációs tagság. 4.) karizmatikus vezető. 5.) új hitrendszer, 6.) a társadalmi környezettől elválasztó mi-ők szemlélet,23 7.) ellenséges társadalmi környezet (akár a korai keresztények vagy muzulmánok esetében).24 Ilyen az ideáltipikus ÚVM, ezt a valóságos mozgalmak leginkább történetük legelején közelítik meg. Amikor létszámuk növekedni kezd, a személyest részben felváltja a szervezeti és az intézményes kapcsolat, és egyre nagyobb szükség lesz a plauzibilitási struktúrákra. A legtöbb mozgalomban idővel megváltozik a tagság összetétele: megjelennek az idősebbek és a mozgalomba beleszületett gyerekek, s a második generáció már egészen újfajta - elsősorban szocializációs - szervezeteket és intézményeket (például saját iskolát) igényel. A törzstagoknak meg kell tanulniuk együtt élni a mozgalommal csak lazább kapcsolatban lévő tagokkal és a nem tag rokonokkal. Változások következhetnek be a vezetésben is: az élő szót felválthatja az írott és az elektronikus. Döntő változást eredményezhet a karizmatikus alapító halála, akár a mozgalom megszűnését is, hacsak nem történik meg időben a halalom átadása (családtagoknak, tanítványoknak, vezető testületeknek). Módosulhat - akár jelentősen is - a hitrendszer: egyre kidolgozottabbá válhat, egyre többfajta értelmezést tolerálhat. Főleg akkor szorul átépítésre, amikor nem válnak be a próféciák. Jelentős változások következhetnek be az életstílusban (például erősödhet vagy gyengülhet az aszkézis). Gyengülhet a mi-ők-szemlélet, (főleg a peremtagok szaporodásával)25 és erősödhet - szemben a klasszikus szekták körébe sorolható hutteritákkal, amishokkal, haszidokkal - az ÚVM társadalomba való beilleszkedése.26 Változást eredményezhet a külső megítélésük kedvezőbbre változása27 és az őket körülvevő társadalom változása is.28

Míg az ötvenes évek vallási mozgalmai a meglévő vallások határvidékén működtek29 1960 és 1973 között, a "vallási turbulencia" (R. Wallis kifejezése) időszakában - a kifejezetten szekuláris célú mozgalmak30, a hagyományos egyházakon belüli tradicionalista ellenmozgalmak mellett - megjelennek, pontosabban berobbannak a legkülönfélébb ÚVM-ak.31 R. Wallis az ÚVM-ak ilyen mértékű felfutását az amerikai társadalomban a tizen- és huszonévesek arányának emelkedésével, a családi jövedelmek és az iskolázottság növekedésével, a hagyományos egyházak modernizációban való elmaradásával, az egalitárius érzelmek növekedésével, a faji és egyéb előítéletek csökkenésével, a civil szabadságjogok növekedésével, egyes attitűdök (mint a házasság előtti szex) liberalizálódásával, a környezetvédelem iránti érdeklődés növekedésével, társadalomtudományok és a kollektivista szimbolika iránti érdeklődés erősödésével magyarázza.32 Amerikában - de Európában is - sok fiatal hagyta el eredeti egyházát, például azért, mert nem értelt egyet a születésszabályozással és a szexualitással kapcsolatos tanításával. Míg az USA-ban az ötvenes években a magasabb végzettségűek körében volt nagyobb a templomba járási arány, ez a hatvanas évek végére az arány megfordul. Szinte minden társadalmi réteget elérnek ezek a mozgalmak: a TM, a Zen és a jóga a képzettebbek körében sikeresebb, a Jézus Népe, a Család, az Egyesítő Egyház a kevéssé iskolázottak körében.

1973 után már kevesebb ÚVM születik, a létszámok stabilizálódnak vagy csökkennek. Erősödnek a kultusz-ellenes mozgalmak.33 1981-ben az Egyesült Államok lakosságának harmada már nem szeretné, ha szomszédja kultusz vagy szekta ragja lenne, és ez a negatív attitűd gyakoribb a magasabb végzettségűek körében. Még inkább erősödik a szekta- és kultusz-ellenes hangulat Amerikában amikor összeomlik a kommunista rendszer, ugyanis ekkor - a kommunisták helyett - számosan a "szektákban" és a "kultuszokban" (vagyis az ÚVM-akban) találták meg a közellenséget. 1973 után indulnak vagy erősödnek meg a hagyományos egyházakon belüli fundamentalista mozgalmak, amelyek az ÚVM-ak ellen is felveszik a harcot.34 A visszaszoruló ÚVM-ak által üresen hagyott teret az fundamentalista evangelikál pietizmus talaján álló Moral Majority35 és a hozzá hasonló fundamentalista mozgalmak és az ellenük föllépő baloldali jellegű vallási ellenmozgalmak36 töltik be.

New Age

Nem véletlenül nem szerepelt a kritériumok között nagyobb hangsúllyal a közösség, ez ugyanis kizárná az ÚVM-ból a New Age-típusú mozgalmakat és szervezeteket. A New Age szervezeteinek és mozgalmainak templomok és vallási közösségek helyett inkább csak boltjai vannak, ezekben "vásárolhat" a választ, fogódzót és identitást kereső, aki maga alakítja ki az adott New Age mozgalom segítségével a maga világképét. Ha egyáltalán vallási mozgalomnak a tekinthető New Age - magam határterületnek érzem -, akkor alighanem igaza van Molnár Attilának, aki szerint ez "a vallás egyik legindividualistább formája37, amelynek hatása - és az általa adott válaszok tartóssága, plauzibilitása - gyengébb, mint a szó szorosabb értelmében vett ÚVM-aké, leginkább talán azért, mert nem támogatja meg a vallási közösség.

Hogy a New Age valóban a határmezsgyére helyezhető (egyes irányzata inkább vallásnak, mások inkább spirituális mozgalomnak tekinthetők), azt számomra meggyőzően bizonyítja sokféle ágának és megnyilvánulási formájának közös-filozófiája, mely szerint 1.) minden egy, 2.) a végső realitás nem a holt anyag, hanem maga a lét, a tudatosság, a fény, 3.) minden Isten, az ember is, 4.) az ember megvilágosodásához spirituális technikára van szükség, 5.) döntő jelentőségű az élmény és az intuició, 6.) a legtöbb New Age mozgalomban felbukkan a reinkarnációnak és a karmának egy nem autentikus változata, 7.) míg a neoprotestáns szekták és a keleti vallások általában evolúcióellenesek, a New Age-ben eléggé általánosan elterjedt az evolúció spiritiualizált változata. E. Miller szerint a New Age a monizmus Tanszmateriális változata, amely materialista, mint a szekularizált humanizmus, és ha nem is nem-materialista, mint a hinduizmus, de hasonló a hinduizmushoz is a "minden egy és isteni" elvével, és a materializmushoz is valóságos perspektívájával. A New Age számára a világ érték és cél, a hinduizmus hirdette korlátokat felhőtlen optimizmusával átléphetőnek tartja.38

Érzékelhető, hogy a hit és tudás a New Age-ben sajátos gnosztikus ötvözetet alkot. Jellemző példája ennek az előzőleg parapszichológiával foglalkozó E. Mitchell űrhajós, aki a Holdon misztikus élményben részesül, s idelenn azonnal megalapítja az Institute of Noeti-et, hasonlóképpen az objektív tudomány területéről - ahogy New Age-ben nevezik - a szubjektív tudományba átlépő F. Capra, az egykori Berkeley-fizikus, aki szerint a kvantum- és a relativitáselmélet is támogatja a misztikus tradíciókba vetett hitet. Míg a szorosabb értelemben vett az ÚVM-ak a Bibliára és egyéb szent iratokra, valamint az alapító prófétára, gurura hivatkoznak, a New Age előszeretettel nevezi ősatyjainak H. Spencert, H. Bergsont, L. Morgant, A.N. W hitehad-et és P. Teilhard de Chardint. A New Age globális agya valóban emlékeztet Teilhard de Chardin nooszférájára, a jezsuita tudós, teológus és misztikus szerint azonban Isten nem előrelöki, hanem magához vonzza a világot, amely úgy jön létre, hogy Krisztus beletestesül az anyagba, s abból fokozatosan bontakozik ki. Az pedig, hogy Teilhardnál az evolúció terhének felvállalása Krisztus megváltó művének részét képezi már lényegesen eltér a New Age önmegváltás elképzelésétől. A New Age keresztény bírálói is általában elismerik, hogy e mozgalom Descartes-kritikája sok tekintetben jogos, és azt is, hogy rendszerszemléletében sok a pozitív vonás, de társadalmi problémák megoldására már kevéssé tartják alkalmasnak, valamint igen komoly fenntartásaik vannak holisztikus ideológiájával, a sokféleséget fenyegető világállammal és radikális centrummal kapcsolatban is.39 Közülük sokan azt is ismerik, hogy a New Age nem annyira ellenséges a hagyományos kereszténységgel szemben mint más UVM-ak.40

Válasz-típusok az új vallási mozgalmakban

Az ÚVM-ak mélyebb istenhitet, közösséget, az önérzet és önbizalom növekedését, egészséget (a drogtól való szabadulást), szabadságot (pontosabban a társadalmi korlátozástól való szabadulást), eredményesebb munkát és sikeres karriert kínálnak, meglehetősen különböző formában. R. Wallis a világot elutasító, a világhoz alkalmazkodó és a világot erősítő ÚVM-akat különböztet meg.41

A világot elutasító mozgalmak közé sorolja az Egyesítő Egyházat, de a Családra is ez volt jellemző története első időszakában, s találhatók ilyen mozzanatok a Krisna-mozgalomban is. Ez a típus emlékeztet J. Beckford menedék funkciót betöltő mozgalmaira, amelyet jó néhány ÚVM (mint például a Család, a Johannine Daist Communion és a krisnások) önfenntartó kommunákkal valósít meg.42 Ezek a menedékek azonban nem jelentenek teljes szakítást a rossznak vagy illuzórikusnak tartott világgal, mint B. Wilson introverzionista és forradalmár43 szektái, melyek közül az előbbiek csak kivonulnak a világból (mint a hutteriták, az amishok), az utóbbiak viszont szembeszállnak vele, készülve a Jók és Rosszak végső ütközetére (akár a millenarista szekták,44 melyeknek szép számmal akadnak mai változatai is, amelyeket jó néhány szakember az ÚVM-ak körébe sorol).

Ebbe a típusba sorolhatók olyan valóban destruktív mozgalmak, melyek vagy a kívülállók, vagy tagjaik számára jelentenek életveszélyt. Az 1995-ben a tokiói metró elleni merényletet elkövető AUM-Legfelsőbb Igazság szekta tipikusan szinkretista tana hindu, buddhista és keresztény elemekből ötvöződik, és a gonosz világot elpusztításáról szóló apokaliptikus próféciákat hirdet: természeti és politikai jellegű katasztrófákat,45 amelyeket csak a karmától megtisztultak élhetik túl. A szekta által alkalmazott erőszak a világvége siettetését és előjelek produkálását szolgálta. A kortárs valóságot ugyancsak pesszimistán, sőt diabolizálva szemlélő Nagytemplom Rend a 14. században keletkező rózsakeresztes mozgalom egyik mai ága, mely a katolicizmus, az alkímia, az ortodox keresztény miszticizmus és egy új szociális társadalom utópiája elemeit ötvözi,46 melynek 53 tagja 1994-ben rituális öngyilkosságot követett el.47 Ugyanebbe a kategóriába illik a David Koresh vezette a wacoi székhelyű (az ÚVM-be is besorolható) millenalista szekta, a Branch Davidians. A világsajtó híradása szerint tagjai önkéntes tűzhalállal vetetlek véget életüknek. Két tucatnyi tudós azonban a kommunizmus bukása után az új ellenséget a szektákban megtaláló amerikai társadalom intoleranciájával (nevezetesen a davidiánus kolóniát megtámadó FBI agresszivitásával) magyarázza.48

A világhoz alkalmazkodó mozgalmak közé sorolja R. Wallis az újpünkösdista mozgalmakat. a Subud-ot49 és a Nichiren Shoshu-t. Ez a típus J. Beckford átformáló szerepű mozgalmaira emlékeztet, amelyek a világgal való konfrontáció és a kompromisszum egyensúlyára törekednek. Fontos társadalmi folyamatok és intézmények átalakítására törekszenek egy átfogó értelmezési rendszerben gyökerező értékek alapján. Ő ide sorolja a Krisna-mozgalmat, az Isteni Fény Mozgalmat. Erős hasonlóságot mutat ez a típus B. Wilson konverzionista,50 utópisztikus51 és reformista52 szektáival, amelyek közölt klasszikus és új típusú (az ÚVM-akhoz sorolható) szekták egyaránt akadnak. A konverzionista mozgalmak elsősorban az egyén megtérését szolgálják, a megtérlek számára otthonos, örömteli gyülekezetet kínálnak, egyes mozgalmak pedig tagjaik sikeres társadalmi beilleszkedésére (elsősorban gazdasági sikereire) is gondot fordítanak:53 az utópisztikus és a reformista szekták pedig magát a társadalmat próbálják jobb útra téríteni.

Az E. Barker által példaként említett világot erősítő mozgalmak többsége tipikusan New Age-jellegű (Human Potential. Primal Therapy, Rebirthing, Co-Counsellig, Kerista, Farm). Erős rokonságot mutat ez a típus J. Beckford felszabadító szerepű mozgalmaival, amelyek közé ő a Szcientológiai Egyházat, a TM-et, a Rayneesh-t és a Synanont sorolja. Ezekben a hívők helyére a szolgáltatást igénylő és megvásároló kliensek lépnek. Nagyjából megfelelnek ezeknek a wilsoni tipológiában a szekularizált szektának nevezett manipulatív szekták, amelyek magában a világban keresik a megváltást, amelyek klienseiket abban segítik - nem annyira vallásos, mint inkább okkult és ezoterikus eszközökkel -, hogy jobban élhessenek a világban.54 A megváltásnak itt már csak az eszközei vallásosak, a célok a világi hedonizmus és az önmegerősítéshez, önmegváltáshoz felhasználható, elsősorban know how-jellegű jellegű tudás, amelynek segítségével a hívő alkalmassá válik a világ manipulálására, a történelmi-társadalmi körülményeken való felülemelkedésre.

Új vallási jelenségek Magyarországon

Úgy tűnik az ÚVM-ak potenciális tagságának medencéje Nyugat-Európában kiszáradóban van, s az ismertebb mozgalmak (Egyesítő Egyház, Család, Krisna-mozgalom) ezres nagyságrendű tagságából már csak százak maradtak. Ugyanakkor a volt szocialista országokban vallásilag és szellemileg kiéhezett emberek milliói kerültek a berlini fal leomlásakor keletkezett ideológiai vákuumba, főleg akkor, amikor elmúltak a felszabadulás mézeshetei, és a gazdasági depresszió, a növekvő munkanélküliség következtében sokan váltak még szegényebbekké, sokan kevésbé érezték magukat biztonságban és szabadnak, miként annak előtte. A volt szocialista országokban megjelenő ÚVM-mak ugyanazok és mégsem ugyanazok, hiszen legtöbbjük már az első és többedik generációs mozgalmak jellemzőinek keveréke. A nyugatról érkezett misszionáriusok már megtapasztalták, mit jelent kisebbségi vallás tagjának lenni. Ők már bátorítják a tagságot, hogy tartsák a kapcsolatot szüleikkel, folytassák a tanulást, és ne hagyják el munkahelyüket. Az itteni tagság már nem különbözik annyira radikálisan a társadalom többségétől. Az itteni tagok általában már nem ismerik az alapítót, inkább csak az egyre racionálisabb szervezettel találkoznak. A tagság jelentős része társadalmilag, gazdaságilag vagy politikailag nem hátrányos helyzetű, "csak" spirituálisan érzi magát kisemmizettnek. Az ÚVM-akba belépő kelet-európaiak jelentős része éppen azt várja a nyugati kapitalizmustól fogyasztás és anyagi javakban bővelkedés), ami elől a nyugati tagok zöme menekült.55

1989-90-ben Magyarországon is sok minden feltárult abból - akár az utca embere előtt is -, ami addig a vallási világból még a szakemberek számára is részben rejtve maradt. Előjöttek a "föld alól vagy az ismeretlenség homályából és megszólíthatóvá váltak a hagyományos egyházak féllegális mozgalmai. Nagyobb nyilvánosságot kaptak a Magyarországon addig is legálisan működő, de csak nagyon nevesek számára ismert kisebb egyházak, mozgalmak és csoportok. Az utca embere számára is érzékelhetővé váltak az egzotikus öltözékű krisnások, az elegáns öltözetű mormon hittérítők, az utcákon és tereken prédikáló, zenélő, pantomimet előadó: vallási csoportok, a művelődési házakban és stadionokban programot hirdető guruk, a dianetikai és nyelvtanfolyamokat hirdető szcientológusok, a látványos fesztiválokat rendező krisnások. Megjelennek a tömegkommunikációban is: akár mint egzotikumok (a boszorkányoktól a krisnásokig), akár mint közellenségek, akár mint jótékonykodó, akár mint destruktív - ahogy őket általában nevezték - szekták, kultuszok. Megjelentek a parlamentben is, ÚVM-akhoz tartozó képviselők személyében is határozatok tárgyaként is. Legendák keringenek róluk, amelyek egy része igaznak bizonyul, akár még rendőrségi ügyek formájában56 is. Nemcsak az alapvető emberi értékeket is sértő valóban destruktív üzelmeket folytató sátánisták lepleződnek le, hanem a személyiségi jogokat korlátozó "dunaföldvári szektának"57 nevezett, a hetvenes években induló fundamentalista keresztény szekta is. Makacsul tartja magát az a legenda, hogy Scorsese Jézus utolsó megkísértése című művének hazai bemutatása idején a Hit Gyülekezete tagjai tüntettek a Művész mozi előtt, a film betiltását követelve. Ugyancsak nekik tulajdonítják az országutak mentén a Fa desodort reklámozó hölgyek fedetlen kebleire ráfestett fekete melltartókat.

A Magyarországon új vallási jelenségek közül a Hit Gyülekezete nevű pünkösdi újprotestáns szektából alakult 15-20 000 fős58 egyháznak bejegyzett, mára már erősen intézményesült mozgalom jelenléte a legmarkánsabb. Bár a Hit Gyülekezete nem fér bele írásom ÚVM-fogalmába, annyit mégis érdemesnek tartok megjegyezi, hogy akadnak, akik - például Papp Ferenc - a New Age jelenség határára tájolják azzal érvelve, hogy a kimondott szónak teremtő erőt tulajdonítanak.59

Az ÚVM-ak össztagsága Tomka M. becslése szerint 100 000 körül van.60 Közülük - az ő adatközlésük szerint - a Család,61 az Egyesítő Egyház62 a Magyarországi Arany Rózsakeresztesek mindössze 100-200 fővel vannak jelen, a Magyar Vallás Közössége már 500 tagot számlál. Körülbelül ennyire tehető az illegitim sátánisták köre is. Nagy eltérések vannak a külső és belső létszámbecslések közölt a Magyarországi Szcientológiai Egyház esetében, reálisnak tűnik a kb. 200 beltag és a kb.10 000 kliens. A különböző - tradicionális és nem tradicionális, összesen mintegy tucatnyi - buddhista közösség összlétszáma kb. 2000 körül van, a szigorú fogadalmakat betartó Krisna-hívők 6-700-an vannak, őket a hozzájuk közel állók mintegy 2-3000 fős köre veszi körül. A kettős tagságot megengedő Ezoterikus Tanok Egyháza 2500 tagot regisztrál. Valamennyi új vallási mozgalom tagsága többségében ma még 20-30 éves fiatal, városi lakos tanuló és szellemi foglalkozású.

Farkas Attila Márton úgy véli, a szocialista korszak hazai buddhizmust javarészt még a második világháború előtti "hagyományosabb" újokkultizmus jellemezte. A rendszerváltással megjelenő "poszthippi" New Age hatására a hetvenes-nyolcvanas években hódító tradicionalizmus háttérbe szorult. Elemzése alapján úgy tűnik, hogy a hazai (nyugati típusú) buddhizmus inkább a "tudományos" alapokra helyezkedő új vallási irányzatok közé sorolandó, vagyis a szó hagyományos értelmében nem is igazán vallás, hanem inkább misztikus és mágikus bölcselet, egyfajta életfilozófia és/vagy mentálhigiénés gyakorlat. Maga a buddhista identitás gyenge, meglehelősen elmosódó határokkal rendelkezik.64 Velük szemben mind a nyugati mind a magyar krisnások sokkal inkább tekinthetők vallásosnak, és identitásuk is jóval erősebb, mint a nyugati-hazai buddhistáké. Ennek egyik oka magában az eredetitől jóval kevéssé eltávolodó hitrendszer, másik oka pedig a kifejezetten vallási igények. Míg a magyar buddhisták döntő többsége diplomás, azok között is első helyen a menedzser-értelmiség, a hazai krisnások között szép számmal vannak szakmunkástanulók is.65

Az ÚVM-ak hazai fogadtatását háromféle attitűd jellemzi. Az első szinte mindegyiket gyanakodva fogadja és - a kifejezést rosszalló értelemben használva - leszektázza őket. A második a hagyományos keresztény egyházak rovására - mint védelemre szoruló, politikai hatalomra nem törekvő, javakat vissza nem igénylő kisebbségeket - más, úgynevezett kisegyházakkal együtt szinte ajnározza őket. A harmadik különböző kritériumok alapján66 megpróbálja őket a "jók" és a "rosszak" kategóriájába sorolni.67

Annak idején a hippi vallásosság hazánkban csak egy szűk réteg számára lehetett ismert, azoknak is elsősorban olyan műalkotásokból, mint a Hair (gondoljunk a film "krisnás" epizódjára), és abban az időben még csak a sci-fi- és a jóga-klubok68 helyettesítették a ÚVM-akat. A mai "poszthippi világban" Farkas A. M. szerint "a pénz kultusza, a márkás kocsi, óra és ruhadarabok, a rádiótelefon, a kíméletlen verseny, és a többi e vallási közösségekben nagyon is jól megférnek a hippik örökségével - amennyiben ez utóbbi megmarad szellemi szinten". A poszthippi vallásosság legfőbb jellemzőit te Farkas A. M. az ezredvégi újokkultizmusban és a keleti vallások nyugati formáiban találja meg.69 Ez a vallásosság hazai vallásosságunknak is kétségkívül egyik fontos szólama, s jelentősége nem annyira az ÚVM-akhoz tartozó egyházak még eléggé szerény méretű tagságában mutatkozik meg, hanem hatásában, mely elsősorban a maguk módján vallásosságban tapintható ki. Igaza van Farkas A. M-nak, hogy a poszthippi vallásosság gyakorta felszínes, legalábbis a vallásukat rendszeresen gyakorló keresztények többségének vallásosságához képest, de az is igaz, hogy számos változata és fokozata különböztethető meg a szerzetesi közösségben vagy családjukban a szigorú szabályokat betartva élő krisnásoktól, a rádiótelefonos, üzletelő buddhistán, vagy szcientológuson át az ezoterikus klubdélutánokra látogató kíváncsiskodóig, vagy a mindezekből önmagukra szabott, kényelmesen viselhető vallást barkácsoló diákig vagy háziasszonyig. Válságtünet is ÚVM-ak, de sok esetben kiút a válságból. A poszthippi vallásosságot Farkas A.M. a későantik vallási szinkretizmushoz hasonlítja: Az mindenesetre bizonyos, hogy a poszthippi vallásosság modern vallási formáció, s a modernség immár a közelmúlté. A poszthippi vallásosság nagyon hamar beszippant műszaki végzettséggel rendelkező személyeket. Lehet hogy a poszthippi vallásosság, s ezen belül is főként a legújabb kori okkultista irányzatok a szakemberek vallása lesz. A multikulturalitást, mint az egységesülés rövid átmenetét ugyanis szükségszerűen egy erőteljes homogenizáció kell hogy felváltsa, hiszen a világ is homogén lett. A poszthippi vallásosság talán egy ugyanilyen összeolvadási átmenet rövid életű képződménye. Lehet hogy a kereszténység fog megújulni?70

JEGYZET

1 Berger, Péter: Reedeming Laughter Berlin New York. Walter de Gruyter, 1997. 65. p.

2 Szilágyi Ákos: A vágy ttoktalan tárgya. Bp. Liget, 1992. 339. p.

3 Amelyek Molnár Attila szerint a vallásszociológusok között sokkal kevéssé egyértelműek, mint a többi társadalomtudós és értelmiségi körében. Molnár Attila Károly: Új vallási jelenségek. = Szekták, új vallási jelenségek. (Szerk. Lugosi Ágnes és Lugosi Győző Bp. Pannonica, 1998.

4 Kamarás István: Homo religiosus az ezredfordulón. = A századvég szellemi körképe. Pécs, Jelenkor K., 1995. 209-216. p.

5 Tomka Miklós: A vallásszociológia új útjai. = Replika. 1996. 165-167. p.

6 Például USA, Kanada, Korca, Thaiföld.

7 Amelyek többsége az egyház megújulását szolgáló úgynevezett lelkiségi mozgalmakhoz tartozik, amelyek közül a karizmatikus mozgalom látszik legjelentősebbnek.

8 Tomka M.; 165. o.

9 Tomka i.m. 167. o.

10 Molnár A. ez utóbbit nevezi új vallási mozgalomnak, amelyet eléggé élesen különböztet meg a New Age-től. Molnár A.: i.m. 19. p.

11 Beckford, James A. (szerk): Cult Controveries: The Social Response to the New Religious Movements. London, Tavistock, 1985. Idézi Molnár A.: i.m. 20. p.

12 Molnár A.: i.m. 20. p.

13 Vagyis ugyanazon a földrajzi helyen, ugyanabban a társadalmi közegben jelennek meg, mint a valóban új" vallási mozgalmak, ráadásul egészen hasonló igényeket kielégítve.

14 Molnár A. i.m. 20. p.

15 Ugyanakkor rendre ide számítják az ötvenes években indulók közül a Népek Templomát, a szcientológiai mozgalmat és az Isten Gyermekeit

16 A japán buddhizmus 13. században keletkezett irányzatának huszadik század elején alakuló szektáira épülő, a hatvanas-hetvenes években hirtelen gyarapodó és a világ más országaiban is megjelenő mozgalom.

17 Barker, Eileen: New Religious Movements. London, HMSO, 1989. 15-55. p.

18 Robbins, Thomas: Az ÚVM-ak és a társadalom: elméletek és magyarázatok. Replika, 1996. 21-22. sz. 173-208. p.

19 Wallis, Roy: Elementary Forms of the New Religious Life. London. Rotledge - Kegan, 1984. 5-35. p.

20 Wilson, Bryan: Religious sects. London, Weinfeld and Nícolson, 1970. 1-45. p.

21 Wuthnow, Robert: Religious movements and counter-movements in North America. = New Religious. Movement and rapid Social Change. (Ed by J. A. Beckford London, Sage Publications, 1986. 1-28. p.

22 Barker, Eileen: New Religious Movements: The Inherently Changing Scene. = The Future of Religion. East and West. (Ed. Borowik. Irena-Jablonski. Pzemyslaw) Kraków, Jagellonian University, 1995. 167-169. p.

23 Moonik és nem-moonik az Egyesitő Egyházban, hívők és nem hívők a krisnásoknál és másoknál, a Rendszer és Isten Gyermekei az Isten Gyermekei (később Család néven folytatódó) -VM-ban.

24 Barker i.m. uo.

25 A krisnásoknál az első évtizedben a szerzetesekhez képest a kongregációhoz tartozó házasok számítottak peremtagoknak, majd ez utóbbiak is emancipálódtak az előbbiekkel. A Családban a "Turf Supporternek" nevezett, a mozgalomhoz lazább szálakkal kapcsolódó félig bel-, félig kültagok.

26 Több mozgalomhoz (például az Egyesítő Egyházhoz és a Szcientológiai Egyházhoz olyan szervezetek tucatjai tartoznak, amelyekről a kívülálló nem is sejti, hogy ÚVM-mak fedőszervei. Ezek munkalehetőséget is jelentek a tagok számára, immár félig egyházi, félig civil munkahelyet.

27 Például, amikor a tömegkommunikáció számára közellenségből jó sztorivá, érdekességgé válnak. Az eleinte rendkívül harcias, sőt kifejezetten agresszív kultuszellenes mozgalmak is szelektálni kezdenek és egyre árnyaltabban fogalmaznak.

28 Jelentős hatással volt az amerikai ÚVM-akra a hippi kultúra hanyatlása, a volt szocialista országokban pedig a kommunizmus bukása.

29 Mint a mormonok, a Christ Unity Science Church, a hetednapos adventisták.

30 A vallást és művészeteket egvütt propagáló Confraternity of Deists, a kegyetlenség ellen föllépő Humanitarian God és az Amerikai Ateisták.)

31 A robbanás mértékére jellemző, hogy a Moon vezette Egyesítő Egyház a hatvanas években 2500-ról 2 millióra növeli tagságát az USA-ban és Kanadában, hogy az akkori 3000 kommuna jelentős hányada vallási alapon szerveződik, hogy San Francisco körzetben a 70-es évek elején a lakosság ötöde vett részt valamilyen ÚVM rendezvényén, hogy a 78-as vallási enciklopédiában említett 484 új vallás közül 184 a hatvanas, 68 az ötvenes években alakult.

32 Wallis i.m. uo.

33 Főleg a Népek Temploma szekta 900 tagjának Guyanában történet rituális öngyilkossága után.

34 Jól tükrözik ezt a militáns attitűdöt a budapesti Zákeuas Média Centrum által is terjesztett videofilmek (Meditáció. Kelet terjeszkedik. A New Age hajnala) amelynek fundamentalista evangelikál szerzői már nem csak az ÚVM-akat, hanem a nyugaton terjeszkedő ősi keleti vallásokat, sőt az ökumené jegyében ezekkel meg a szektákkal lepaktáló pápát és az evangélikus egyházat is hevesen támadják.

35 A konzervatív erkölcs visszaállítását, az iskolai ima bevezetését követelik, iskolákat alapítanak. ellenzik a pornográfiát. a homoszexualitást és a női emancipációt.

36 Például a Papok az Egyenlőségért és a Katolikus Nők az Egyenlő Jogokért mozgalmak.

37 Molnár A. i. m. 25. p.

38 Miller, Elliot: A Crash Course on the: New Age. Midlegon, Baker Books House, 1989. 65-98. p.

39 A New Age-értelmezésében azonban korántsem egységes a keresztény reflexió. A filozófus G. Schivy a New Age lelkiségében Isten Szellemének működését és Krisztus érája után a Vízöntő korszakában a Szentlélek korszakát látja. Mások a karizmatikus mozgalom Szentlélek kultusza és a New Age spiritualizmusa kőzött éreznek rokonságot. Csakhogy a Szentlélek adományainak az önmegváltás hite miatt nincs megfelelője a New Age-ben.

40 Miller i.m. 255-285. p.

41 Wallis, Roy: The Road to Total Freedom. (A Sociological Analysis of Scientology) London, Heinemann. 1976. 31-65. p.

42 Beckford, James A. (szerk): New Religious Movement and Rapid Social Change. London, Sage Publicalions, 1986. 5-72. p.

43 Ide tartoznak a jehovisták és az adventisták, az ÚVM-akhoz soroltak közül pedig David Koresh tragikus véget ért adventista típusú szektája.

44 Wilson uo.

45 Az USA és nyugat-európai szővetségeseik és a zsidók aknamunkájának célja Japán romba döntése.

46 Melynek tanítása ezoterikus, neoplatonista és keresztény-misztikus elemekből ötvöződik össze, hirdetett célja pedig a szellemi elit összegyűjtése, mely a legfőbb Tudományok tanulmányozása által képessé válik az örök életre.

47 Lugosi Ágnes-Lugosi Győző (szerk): Szekták, új vallási jelenségek. Bp. Pannonica, 1998. 258-273. p.

48 From the Ashes. (Making sense of Waco) (Ed. Lewis, James R.) Lanham, Rowman - Littlefield, 1994. 181-260. p.

49 E. Barker szerint sem nem vallás, sem nem tanítás, hanem egy isteni erő által felébresztett szellemi élmény. Az 1930-ban Indonéziában alapított mozgalom 1957-ben jutott el Európába.

50 Ide tartoznak a pünkösdista, a karizmatikus mozgalmak.

51 B. Wilson a modern kvékereket sorolja ide. I.m. uo.

52 Ide pedig a hutter hatásra 1930-as években Lichtensteinben Eberhardt Arnold által alapított Bruderhof, amelynek célja, nem elhagyni, nem felforgatni, hanem megtalálni a radikális rekonstrukció bázisát vallásos alapon. 1935-ben a csoport Angliába, majd 1940-ben 350 fővel Paraguayba települ.

53 Bár e tanulmány tárgyköréhez nem tartoznak a neoprotestáns egyházak és mozgalmak, megemlítem, hogy ez igen jellemző a magyar Hit Gyülekezetére.

54 Ezek közé B. Wilson az ÚVM-ak előtti teozófián, és Christian Sciencen-n kívül a szcientológiát is besorolja. I.m. uo.

55 Barker, Eileen: But Who's going to win? National and minortly religions in post-communist Society. = New Religions Phenomena in Central and Eastern Europe. (Eds. I. Borowik-G. Bahinski). Kraków, Zaklad Wydawiczny Nomos, 1997. 33-62. p.

56 Nagyon ritkán; elsősorban a sátánisták miatt.

57 Bővebben Lugosi i.m. 192-201. p.

58 Vezetőik által 30-40 000-re is becsült.

59 Azt hiszlk, hogy Istent saját szavával meg lehet fogni, befolyásolni, hogy adjon bőséget, boldogságot. Papp Ferenc: Kultuszfigyelő hálózat. Bp., 1998. Kézirat 1-8. p.

60 Mivel több mozgalom engedi a kettős tagságot, más mozgalmak esetéhen pedig elég jelentős a félig tag, félig kliens, félig tag, félig szimpatizáns státus, lehetséges ennek duplájával is számolni.

61 Egy angolul beszélő nemzetközi kolóia és többségében magyar nyelvű holdudvara.

62 Tagjai töbsége huszonéves diák és fiatal szellemi foglalkozású.

63 Még egy "közbülső" adat: 700 magyar szcientológus vett részt önköltségen egy vallásszabadságról szóló felvonuláson Berlinben.

64 Farkas Attila Márton: Buddhizmus Magyarországon avagy: az alternatív vallásosság egy típusának anatómiája. Bp. 1997. Kézirat 65-90. p.

65 Kamarás István: Krisnások Magyarországon. BNp. Iskolakultúra, 1.998. 103-106. p.

66 Például a hagyományos egyházakhoz való viszonyuk vagy politikai orientációjuk alapján. Mind a buddhisták, mind a Hit Gyülekezetének tagjai egyértelműen az SZDSZ oldalán állnak, mert a rendszerváltás előtt a későbbi SZDSZ alapját képező "demokratikus ellenzék" védelmébe vette őket.

67 Kamarás István: ÚJ vallási mozgalmak és a katolikus egyház. Bp. 1998. Kézirat. 5-18. p.

68 Az egyik Jóga-klub hívja meg és lépteti föl az első külföldről érkező krisnást 1976-ban. Kamarás i.m. 48-52. p.

69 Farkas Attila Márton: Poszthippi vallásosság későantik tanulságokkal. = Iskolakultúra. 1998. 6-7. sz. 57-68. p.

70 uo. 65. p.


<-- Vissza az 1999/5 szám tartalomjegyzékére