a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Kovász25. évf. 1-4. sz. (2021. tavasz-tél)

Tartalom

Kutató

  • Primecz Henriett ,
    Kiss Julianna ,
    Toarniczky Andrea :

    A társadalmi vállalkozások társadalmi és üzleti célokkal és tevékenységekkel együttesen rendelkező kezdeményezések. A társadalmi és üzleti stratégiai irányok hibrid szervezetekben valósulnak meg, ennek potenciális hátrányaival (az üzleti cél kompromittálhatja a társadalmi eredményességet, és a társadalmi cél csökkentheti az üzleti hatékonyságot) és előnyeivel (forrásokat hozhatnak társadalmilag fontos, korábban forráshiányos területekre, és innovatív megoldásokat teremthetnek). Ez a hibriditás a magyarországi társadalmi vállalkozásokban is megjelenik. Cikkünkben bemutatjuk, hogy tizenöt hazai társadalmi vállalkozás milyen lehetőségekkel és nehézségekkel szembesül. A vizsgált vállalkozások három eltérő társadalmi csoportot céloznak meg: nőket, fogyatékossággal élő embereket, és romákat. A legfontosabb tanulság, hogy a társadalmi vállalkozók leginkább a pénzügyi fenntarthatósággal küzdenek, amelynek egyrészt az alapvető forráshiány az oka, másrészt a vállalkozói ismeretek hiányosságai okoznak nehézségeket. Szintén akadály az előítéletekkel szembeni küzdelem, különösen a romák és fogyatékossággal élő személyek esetében. Végül, a társadalmi vállalkozás koncepciójának elfogadottságán és elismertségén is lehetne javítani, ami szintén hozzájárulna a szervezetek fenntarthatóbb működéséhez.

  • Forgács-Fábián Sára :
    Fenntartható önkéntesség. De hogyan?1-24 [601.87 kB - PDF]EPA-00721-00032-0020

    Jelen tanulmány célja az Y-generációhoz tartozó egyetemisták önkéntes szervezetekben való megtartásának vizsgálata egy olyan nonprofit szervezet (az Amigos a gyerekekért Alapítvány) esettanulmányán keresztül, mely szervezetben átlagosan 20 hónapig aktívak az önkéntesek. A cikk kutatási kérdése, hogy mely szervezeti tényezők motiválhatják az Y-generációs egyetemista önkénteseket az egy évnél hosszabb idejű önkéntes munkájuk fenntartására. A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása az, hogy az Y-generációs egyetemista önkéntesek számára fontos a szervezeti értékek és keretek minősége, vagyis maga a szervezet, amelyben önkéntes tevékenységüket végzik. Vizsgálatom szempontjából kiemelkedő tényező és megtartó erő számukra a közösség. Az önkéntes szervezetekre nézve valid feltételezés lehet, hogy az önkéntesek az „x óra” direkt segítségnyújtáson felül nem érdekeltek a szervezet további fejlesztésében, hiszen szabadidejükben, limitált időintervallumban foglalkoznak egy társadalmilag hasznos „üggyel”, ellentétben az ugyanazon szervezetnél teljes munkaidőben foglalkoztatottakkal. Ezt a feltételezést cáfolja a jelen tanulmány, illetve az elvégzett kutatás, mely szerint a szervezeti rugalmasság, a lapos szervezeti struktúra, a döntéshozatali mechanizmusokba történő bevonódási lehetőség, az önállóság biztosítása és a felelősségvállalás rendszere mind olyan tényezők, amelyek hozzájárulnak az Y-generációs egyetemista önkéntesek hosszabb távú megtartásához, ezáltal a szervezeti stabilitás jelentős növeléséhez.

Fordító

  • Pamela McElwee és szerzőtársai :

    A COVID-19 járvány világszerte drámai és soha nem látott hatást gyakorolt az egészségügyre és a gazdaságra. Sok kormány gazdasági mentőcsomagot állít össze, hogy segítse a normális működéshez való visszatérést, ám az IPBES (Biológiai Sokféleség és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Testület) 2019-ben elfogadott Globális Felmérése szerint a gazdaság megszokott működése az ökoszisztémák állapotának nagyfokú és széleskörű romlásához vezetett az elmúlt időkben. A pandémia utáni világrendnek lehetősége van megfékezni azokat a gazdasági folyamatokat, amelyek mindeddig súlyosbították az ökológiai vészhelyzetet. Tanulmányunk ebből a szemszögből vizsgálja meg a különböző érintettek számára rendelkezésre álló gazdaságpolitikai eszközöket, legyenek azok rövidtávú ösztönzők vagy a globális, nemzeti és helyi gazdaságot hosszabb távon megreformáló, átfogó intézkedések. Olyan beavatkozásokat mutatunk be e két kategória mentén, amelyek az ökológiai rendszer rugalmas alkalmazkodóképességét fenntartó tevékenységeket helyezik előtérbe a biodiverzitást károsító tevékenységek helyett – ilyenek például a pénzügyi támogatások, a jogszabályi korlátozások, valamint a gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai intézkedések. Ha a pandémia nyomán kialakult krízist a globális gazdaság átalakítására nyíló lehetőségként tekintjük, esélyünk lehet az évtizedek óta zajló természetkárosító folyamatok visszafordítására.

A szám olvasószerkesztője Pósvai Adrienn volt.

Szerkesztés lezárva: 2021.08.06.