a borítólapra  Súgó epa Copyright 
Kovász23. évf. 1-4. sz. (2019. tavasz-tél)

Tartalom

Kutató

  • Juhász Judit :

    Önmagunk, társaink megismerése, a körülöttünk zajló élet és élettelen megtapasztalása érzékelésünk összetettségén alapszik. A művészetek gyakorlása és fogadása teret ad az emberi lét és érzékelés sokféleségének megélésére. Ebből fakadóan a művészetek misztikus világa a tudományos megismerés tekintetében is érdekes lehet, hiszen az hozzájárulhat a megismerés dimenzióinak tágításához, a pontosabbnak vélt tudás előállításához. Ezért a művészet által megélt élményekhez kapcsolódó és azt a megismerés egyik eszközeként alkalmazó kutatások egyre elterjedtebbek, azzal együtt, hogy a fogalmak használatában, a művészeti eszközök alkalmazásaiban sok bizonytalanság érzékelhető. A tanulmány célja, hogy elméleti összegzést biztosítson a művészetalapú kutatásokról és hozzájáruljon azok további terjedéséhez. Elsőként bemutatja a művészetalapú kutatások fogalmát, határát és típusait, alkalmazási területeit, majd az alkalmazás célját, lehetőségeit és előnyét, végül a művészetalapú kutatási folyamat egy-egy kiemelten jellegzetes elemét.

  • Szemerédi Eszter :

    Jelen tanulmány a helyi gazdaságfejlesztés képességszemléletből kiinduló megközelítését alapul véve és a perifériák fejlődési potenciáljának új értelmezéséből kiindulva a forgatható utalvány, más néven helyi pénz bevezetésében rejlő lehetőségeket kíséreli meg felvázolni és gyakorlati hasznát egy magyar példán keresztül bemutatni. Vajon egy ma elmaradottnak tekintett térségben, településen egy olyan fejlesztési modell, amely a konvencionális fejlesztési gondolkodástól elszakadva nem az eszközökre, hanem a képességek kiterjesztésére, a helyi közösség képessé tételére koncentrál, sikeresebb lehet-e a hagyományos modelleknél? Hogyan alkalmazhatják ezt a módszert helyi közösségek? Milyen hatása lehet a helyi pénz modell megjelenésének a helyi közösségekben?

Olvasó

A szám olvasószerkesztője Pósvai Adrienn volt.

Szerkesztés lezárva: 2020. január 28.