NYOLC EURÓPAI ORSZÁG IDEGTUDOMÁNYI
PUBLIKÁCIÓS AKTIVITÁSA
Kiss Rózsa
könyvtáros, MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
rozsa @ tres.blki.hu
Marton János
c. könyvtárigazgató, a biológiai (informatika) tudomány kandidátusa
Szegedi Tudományegyetem, Egyetemi Könyvtár
jmarton @ bibl.u-szeged.hu
Célkitűzés
Az idegtudomány a magyar természettudomány sikerágazata; e közkeletű vélekedés tudománymetriai igazolását kívántuk megtalálni. A vizsgálatot a vezetÅ‘ folyóiratokban megjelent cikkekre koncentráltuk, és hét másik, 8-10 millió lakosú európai országgal hasonlítottuk össze a hazai termést. A kiválasztott országokra elÅ‘vizsgálatot végeztünk, hogy a nagyon kis aktivitásúakat kizárjuk.
A vezetÅ‘ idegtudományi folyóiratok közül is azonosítani kívántuk a mintaországok számára legnépszerűbbeket.
Vizsgálni kívántuk az országok közötti együttműködéseket, külön a tudományos nagyhatalmakra nézve és külön a mintaországok egymás közötti együttműködései tekintetében.
Egy korábbi vizsgálat (Marton et al., 1998) összefüggést állapított meg a tudományos aktivitás intenzitása és eredményesség közt. Ennek az ismeretelméletileg nem érthetetlen, de megmagyarázatlan felfedezésnek az idegtudományi mintánkban való nyomon követését is célul tűztük ki.
Anyag és módszer
A vezetÅ‘ idegtudományi folyóiratok (magfolyóiratok) kiválasztásánál a Zsigó – Marton- (1997) és a Marton-módszer (2003) szerint jártunk el. Összesen tizenhat folyóiratot szűrtünk ki a több százból. A magfolyóiratokban való közlést az 1998-2005 idÅ‘intervallumban vizsgáltuk. Azért kellett ezt a tartományt választani, mert így tudott 2000 alatt maradni a legaktívabb vizsgált ország cikkszáma. Erre a Science Citation Index (SCI) általi analízis tételhatárának betartása miatt volt szükség.
Az egyes magfolyóiratokban való közlés favorizálását nem az abszolút cikkszámokkal vizsgáltuk, hiszen így nagyobb befolyáshoz jutottak volna a nagy aktivitású országok, hanem a mintaországok mindegyikénél azonosítottuk a nyolc legmagasabb cikkszámmal rendelkezÅ‘ folyóiratot. A legfontosabb kooperációs partnerek azonosításánál hasonló eljárást követtünk: minden mintaország elsÅ‘ három partnerét azonosítottuk, s ezeket az eredményeket összesítettük.
A mintaországok egymás közötti kooperációjának méréséhez a következÅ‘ módszert alkalmaztuk: minden lehetséges országpárnál kiszűrtük a közösen írt, vezetÅ‘ folyóiratbeli cikkeket. Az együttműködés mértékét e szám és a két ország vezetÅ‘ folyóiratbeli cikkei összegének hányadosa adta meg. (A könnyebb áttekinthetÅ‘ség kedvéért százzal szoroztuk a hányadost.) Az együttműködési index (E) tehát
E =( NAB / ( NA +NB ))x 100
ahol NAB = A és B ország közös magfolyóirat-cikkeinek száma; NA és NB = A és B ország magfolyóirat-cikkeinek száma
Az egyes országok kooperativitását, illetve a többi mintaország általi keresettségét az E értékek országonkénti összegével jellemeztük. Az intenzitást az egyes mintaországokra nézve az illetÅ‘ ország (neuro* or brain) tárgyszavas, 2000-2005 közötti cikkeinek az illetÅ‘ országnak az ugyanezen idÅ‘szak alatti összes SCI cikkébÅ‘l való százalékos részesedésével fejeztük ki. Minél nagyobb ez a százalékérték, annál nagyobb szerepe van az idegtudománynak az illetÅ‘ ország tudományos tevékenységében, annál intenzívebb tehát az idegtudományi kutatás. Az idÅ‘tartomány kiválasztásában az vezetett, hogy az összes SCI cikkszám ne haladja meg a 100 ezer tételt, mert csak ez alatt adja ki az index a tényleges számot.
Az effektivitást az 1998-2005 közötti magfolyóirat cikkeknek a 2000-2005 közötti (neuro* or brain) cikkekhez képesti százalékértékeivel fejeztük ki országonként. (A nagyobb megbízhatóság jegyében tartottuk meg a vezetÅ‘ folyóiratcikkek esetében az 1998-2005 idÅ‘intervallumot). Azt feltételeztük, hogy minél nagyobb ez a százalékérték, azaz minél nagyobb részben kerülnek be a cikkek a vezetÅ‘ folyóiratokba, annál magasabb az illetÅ‘ országban a kutatás színvonala.
Az intenzitás és az effektivitás közötti összefüggést az intenzitási és effektivitási százalékértékek közti korreláció fokával és szignifikanciájával jellemeztük.
Eredmények és megvitatás
Folyóiratmegoszlás
Az 1. táblázatban találjuk a magfolyóirat preferenciákat. Hét folyóirat erÅ‘sen kiemelkedik a mezÅ‘nybÅ‘l, közülük az egy Neuroscience szerepelt „csupán†hétszer az egyes mintaországok elsÅ‘ nyolcas mezÅ‘nyében, a többiek mindig az élmezÅ‘nyben végeztek.
Kooperáció
A mintaországok legfontosabb kooperációs partnere az USA, ami egyáltalán nem meglepÅ‘, sÅ‘t Németország és Anglia második és harmadik helyezésén sincs mit csodálkozni (2. táblázat). Anglia tudományos teljesítménye rendesen nagyobb, mint Németországé, a neurobiológiában azonban a kontinens országai egy kissé jobban favorizálták az ugyancsak kontinentális partnert, aminek nyilván az is magyarázata, hogy hagyományosan német kötÅ‘désű, illetve német nyelvű országok is vannak a mintaországok közt.
A mintaországok egymás közti kooperációját (3. táblázat) befolyásolta valamelyest az aktivitás abszolút mértéke.
A 4. táblázat mutatja a kooperáció mértékét az egyes országpárok közt, valamint az együttműködési indexek összegeit. FeltűnÅ‘ a Cseh Köztársaság igen alacsony kooperativitása.
Érdekességek megfigyelhetÅ‘k: Magyarország erÅ‘sen együttműködik Svédországgal, de a többi országhoz képest igen kicsi az affinitása Svájchoz (vagy Svájcnak Magyarországhoz – ez ugyebár nem dönthetÅ‘ el). Svájcnak az együttműködési index összeg rangsorban elért elsÅ‘ helyéhez döntÅ‘en járult hozzá az Ausztriával való igen erÅ‘s kooperációja, jól kitűnik, hogy Magyarország emiatt szorult a második helyre. Különös, hogy Svédország kooperativitása közepes, jóllehet vezetÅ‘ folyóiratbeli cikkei tekintetében elsÅ‘. Az a tény, hogy Svédország legerÅ‘sebb kooperációs partnere Magyarország, egyik országra sem vet rossz fényt.
A nyolc ország közül csak háromnak van mindegyik többivel együttműködése. Ezek: Svédország, Svájc és Magyarország. Mivel Svédország és Svájc cikkszáma több, mint kétszeresen múlja felül Magyarországét, a magas magyar kooperativitás ennek fényében tényleges magas keresettséget jelez.
Intenzitás és effektivitás
Az 5. táblázat tartalmazza az alapadatokat.
A legfontosabb: Magyarország mind az intenzitás, mind az effektivitás tekintetében elsÅ‘, jóllehet egészét tekintve e rangsor igen jól megfelel a vezetÅ‘ folyóiratokban mért aktivitások szerinti rangsornak. (Magyarország a legerÅ‘sebben pozitív, Ausztria a legerÅ‘sebben negatív kivétel.) Kérdés, hogy meny-nyire megbízhatók ezek az eredmények; milyen erÅ‘s és mennyire megbízható a korreláció. A választ az 1. ábra tartalmazza. A két változó közti korreláció értéke nemcsak magas (r=0,803), hanem ehhez igen kis p érték is járul (p=0,036), tehát az eredmény jóval a 95 %-os szint fölött sziginifikáns.
Kimondható, hogy minél intenzívebb egy országban az idegtudományi kutatás, annál nagyobb az esély a vezetÅ‘ folyóiratokban való megjelenésre, azaz annál eredményesebb a munka. Ez egybevág korábbi megfigyelésünkkel (Marton et al., 1998).
Konklúzió
A magyar idegtudományi kutatások igen sikeresek nemzetközi összehasonlításban is.
Kulcsszavak: tudománymetria, tudományos teljesítmény értékelése, bibliometria, idegtudomány, Magyarorzág, Európa, scientometria
Folyóirat |
ElÅ‘fordulás az elsÅ‘ 8-ban |
BRAIN RESEARCH |
8 |
EUROPEAN JOURNAL OF NEUROSCIENCE |
8 |
JOURNAL OF NEUROCHEMISTRY |
8 |
JOURNAL OF NEUROSCIENCE |
8 |
NEUROREPORT |
8 |
NEUROSCIENCE LETTERS |
8 |
NEUROSCIENCE |
7 |
EXPERIMENTAL BRAIN RESEARCH |
3 |
NEUROIMAGE |
3 |
JOURNAL OF COMPARATIVE NEUROLOGY |
2 |
JOURNAL OF NEUROPHYSIOLOGY |
1 |
CEREBRAL CORTEX |
0 |
JOURNAL OF NEUROBIOLOGY |
0 |
MOLECULAR BRAIN RESEARCH |
0 |
NATURE NEUROSCIENCE |
0 |
NEURON |
0 |
1. táblázat • Az idegtudományi magfolyóiratok szereplése az egyes országok gyakoriság szerinti folyóiratrangsorainak 1–8. helyezettjeként
Ország |
elÅ‘fordulás |
|
1-3 helyezettként |
USA |
8 |
Németország |
6 |
Anglia* |
5 |
Franciaország |
3 |
Japán |
1 |
Hollandia |
1 |
2. táblázat • A nyolc mintaország leggyakoribb kooperációs partnerei a magfolyóirat cikkekben (* Nagy-Britannia tagországai külön szerepelnek az SCI-ben)
|
Ausztria |
Belgium |
Cseh Közt. |
Görögo. |
Magyaro. |
Portugália |
Svédo. |
Svájc |
Ausztria (417) |
|
2 |
0 |
4 |
9 |
0 |
13 |
28 |
Belgium (720) |
1137 |
|
0 |
3 |
14 |
0 |
14 |
22 |
Cseh Közt. (132) |
549 |
852 |
|
0 |
2 |
0 |
2 |
4 |
Görögo. (163) |
580 |
883 |
295 |
|
2 |
0 |
2 |
2 |
Magyaro. (674) |
1091 |
1394 |
806 |
837 |
|
3 |
24 |
8 |
Portugália (167) |
584 |
887 |
299 |
330 |
841 |
|
6 |
4 |
Svédo. (1793) |
2210 |
2513 |
1925 |
1956 |
2467 |
1960 |
|
26 |
Svájc(1521) |
1938 |
2241 |
1653 |
1684 |
2195 |
1688 |
3314 |
|
3. táblázat • A mintaországok közös cikkei a magfolyóiratokban, valamint a magfolyóirat cikkek páronkénti összegei
|
Ausztria |
Belgium |
Cseh Közt. |
Görögo. |
Magyaro. |
Portugália |
Svédo. |
Svájc |
ÖSSZ |
Ausztria |
|
0,176 |
0 |
0,690 |
0,824 |
0 |
0,588 |
1,445 |
3,723 |
Belgium |
|
|
0 |
0,340 |
1,004 |
0 |
0,557 |
0,982 |
3,235 |
Cseh Közt. |
|
|
|
0 |
0,248 |
0 |
0,104 |
0,242 |
0,594 |
Görögo. |
|
|
|
|
0,239 |
0 |
0,102 |
0,119 |
1,490 |
Magyaro. |
|
|
|
|
|
0,357 |
0,973 |
0,364 |
4,009 |
Portugália |
|
|
|
|
|
|
0,306 |
0,237 |
1,694 |
Svédo. |
|
|
|
|
|
|
|
0,785 |
3,415 |
Svájc |
|
|
|
|
|
|
|
|
4,174 |
4. táblázat • A mintaországok közös magfolyóirat-cikk részhányadai
|
2000-2005 SCI |
2000-2005 „NEURO†|
% (intenzitás) |
2000-2005 „NEURO†|
1998-2005 MAGFI |
% (effektivitás) |
Magyarorzág |
25 589 |
2246 |
8,78 |
2246 |
674 |
30,01 |
Svédország |
88 907 |
7445 |
8,37 |
7445 |
1793 |
24,09 |
Svájc |
83 404 |
6519 |
7,82 |
6519 |
1521 |
23,33 |
Belgium |
62 340 |
4195 |
6,73 |
4195 |
720 |
17,16 |
Portugália |
24 525 |
995 |
4,06 |
995 |
167 |
16,78 |
Ausztria |
45 114 |
3471 |
7,69 |
3471 |
417 |
12,01 |
Cseh Közt. |
28 757 |
1140 |
3,96 |
1140 |
132 |
11,58 |
Görögország |
35 186 |
1544 |
4,39 |
1544 |
163 |
10,56 |
5. táblázat • A mintaországok SCI cikkei, „neuro†cikkei és magfolyóirat cikkei
1. ábra • A mintaországok effektivitás és intenzitásadatainak korrelációja
IRODALOM
Marton (2003): A gastroenterologiai forrásmunkák. In: Lonovics J. –Tulassay Zs. – Varró V.: Klinikai gastroenterologia. (12. fejezet.) Medicina, Bp., 743–52
Marton János – Hulesch H. – Zallár I. (1998): Intensity Breeds Effectivity. Scientometrics. 41, 411–415.
Zsigó
Ildikó – Marton János (1997): Computerized
Identification of Disciplines and Core Journals in the Medical
Sciences. In: Proceedings of the EAHIL (European Association
of Health Information and Libraries) ’97 Workshop. Budapest,
153–162.
<-- Vissza a 2006/9 szám tartalomjegyzékére
<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra