Magyar Tudomány, 2006/9 1148. o.

Tudós fórum



NYOLC EURÓPAI ORSZÁG IDEGTUDOMÁNYI

PUBLIKÁCIÓS AKTIVITÁSA


Kiss Rózsa

könyvtáros, MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet

rozsa @ tres.blki.hu


Marton János

c. könyvtárigazgató, a biológiai (informatika) tudomány kandidátusa

Szegedi Tudományegyetem, Egyetemi Könyvtár

jmarton @ bibl.u-szeged.hu



Célkitűzés


Az idegtudomány a magyar természettudomány sikerágazata; e közkeletű vélekedés tudománymetriai igazolását kívántuk megtalálni. A vizsgálatot a vezetÅ‘ folyóiratokban megjelent cikkekre koncentráltuk, és hét másik, 8-10 millió lakosú európai országgal hasonlítottuk össze a hazai termést. A kiválasztott országokra elÅ‘vizsgálatot végeztünk, hogy a nagyon kis aktivitásúakat kizárjuk.

A vezetÅ‘ idegtudományi folyóiratok közül is azonosítani kívántuk a mintaországok számára legnépszerűbbeket.

Vizsgálni kívántuk az országok közötti együttműködéseket, külön a tudományos nagyhatalmakra nézve és külön a mintaországok egymás közötti együttműködései tekintetében.

Egy korábbi vizsgálat (Marton et al., 1998) összefüggést állapított meg a tudományos aktivitás intenzitása és eredményesség közt. Ennek az ismeretelméletileg nem érthetetlen, de megmagyarázatlan felfedezésnek az idegtudományi mintánkban való nyomon követését is célul tűztük ki.


Anyag és módszer


A vezetÅ‘ idegtudományi folyóiratok (magfolyóiratok) kiválasztásánál a Zsigó – Marton- (1997) és a Marton-módszer (2003) szerint jártunk el. Összesen tizenhat folyóiratot szűrtünk ki a több százból. A magfolyóiratokban való közlést az 1998-2005 idÅ‘intervallumban vizsgáltuk. Azért kellett ezt a tartományt választani, mert így tudott 2000 alatt maradni a legaktívabb vizsgált ország cikkszáma. Erre a Science Citation Index (SCI) általi analízis tételhatárának betartása miatt volt szükség.

Az egyes magfolyóiratokban való közlés favorizálását nem az abszolút cikkszámokkal vizsgáltuk, hiszen így nagyobb befolyáshoz jutottak volna a nagy aktivitású országok, hanem a mintaországok mindegyikénél azonosítottuk a nyolc legmagasabb cikkszámmal rendelkezÅ‘ folyóiratot. A legfontosabb kooperációs partnerek azonosításánál hasonló eljárást követtünk: minden mintaország elsÅ‘ három partnerét azonosítottuk, s ezeket az eredményeket összesítettük.

A mintaországok egymás közötti kooperációjának méréséhez a következÅ‘ módszert alkalmaztuk: minden lehetséges országpárnál kiszűrtük a közösen írt, vezetÅ‘ folyóiratbeli cikkeket. Az együttműködés mértékét e szám és a két ország vezetÅ‘ folyóiratbeli cikkei összegének hányadosa adta meg. (A könnyebb áttekinthetÅ‘ség kedvéért százzal szoroztuk a hányadost.) Az együttműködési index (E) tehát


E =( NAB / ( NA +NB ))x 100


ahol NAB = A és B ország közös magfolyóirat-cikkeinek száma; NA és NB = A és B ország magfolyóirat-cikkeinek száma

Az egyes országok kooperativitását, illetve a többi mintaország általi keresettségét az E értékek országonkénti összegével jellemeztük. Az intenzitást az egyes mintaországokra nézve az illetÅ‘ ország (neuro* or brain) tárgyszavas, 2000-2005 közötti cikkeinek az illetÅ‘ országnak az ugyanezen idÅ‘szak alatti összes SCI cikkébÅ‘l való százalékos részesedésével fejeztük ki. Minél nagyobb ez a százalékérték, annál nagyobb szerepe van az idegtudománynak az illetÅ‘ ország tudományos tevékenységében, annál intenzívebb tehát az idegtudományi kutatás. Az idÅ‘tartomány kiválasztásában az vezetett, hogy az összes SCI cikkszám ne haladja meg a 100 ezer tételt, mert csak ez alatt adja ki az index a tényleges számot.

Az effektivitást az 1998-2005 közötti magfolyóirat cikkeknek a 2000-2005 közötti (neuro* or brain) cikkekhez képesti százalékértékeivel fejeztük ki országonként. (A nagyobb megbízhatóság jegyében tartottuk meg a vezetÅ‘ folyóiratcikkek esetében az 1998-2005 idÅ‘intervallumot). Azt feltételeztük, hogy minél nagyobb ez a százalékérték, azaz minél nagyobb részben kerülnek be a cikkek a vezetÅ‘ folyóiratokba, annál magasabb az illetÅ‘ országban a kutatás színvonala.

Az intenzitás és az effektivitás közötti összefüggést az intenzitási és effektivitási százalékértékek közti korreláció fokával és szignifikanciájával jellemeztük.


Eredmények és megvitatás


Folyóiratmegoszlás


Az 1. táblázatban találjuk a magfolyóirat preferenciákat. Hét folyóirat erÅ‘sen kiemelkedik a mezÅ‘nybÅ‘l, közülük az egy Neuroscience szerepelt „csupán†hétszer az egyes mintaországok elsÅ‘ nyolcas mezÅ‘nyében, a többiek mindig az élmezÅ‘nyben végeztek.


Kooperáció


A mintaországok legfontosabb kooperációs partnere az USA, ami egyáltalán nem meglepÅ‘, sÅ‘t Németország és Anglia második és harmadik helyezésén sincs mit csodálkozni (2. táblázat). Anglia tudományos teljesítménye rendesen nagyobb, mint Németországé, a neurobiológiában azonban a kontinens országai egy kissé jobban favorizálták az ugyancsak kontinentális partnert, aminek nyilván az is magyarázata, hogy hagyományosan német kötÅ‘désű, illetve német nyelvű országok is vannak a mintaországok közt.

A mintaországok egymás közti kooperációját (3. táblázat) befolyásolta valamelyest az aktivitás abszolút mértéke.

A 4. táblázat mutatja a kooperáció mértékét az egyes országpárok közt, valamint az együttműködési indexek összegeit. FeltűnÅ‘ a Cseh Köztársaság igen alacsony kooperativitása.

Érdekességek megfigyelhetÅ‘k: Magyarország erÅ‘sen együttműködik Svédországgal, de a többi országhoz képest igen kicsi az affinitása Svájchoz (vagy Svájcnak Magyarországhoz – ez ugyebár nem dönthetÅ‘ el). Svájcnak az együttműködési index összeg rangsorban elért elsÅ‘ helyéhez döntÅ‘en járult hozzá az Ausztriával való igen erÅ‘s kooperációja, jól kitűnik, hogy Magyarország emiatt szorult a második helyre. Különös, hogy Svédország kooperativitása közepes, jóllehet vezetÅ‘ folyóiratbeli cikkei tekintetében elsÅ‘. Az a tény, hogy Svédország legerÅ‘sebb kooperációs partnere Magyarország, egyik országra sem vet rossz fényt.

A nyolc ország közül csak háromnak van mindegyik többivel együttműködése. Ezek: Svédország, Svájc és Magyarország. Mivel Svédország és Svájc cikkszáma több, mint kétszeresen múlja felül Magyarországét, a magas magyar kooperativitás ennek fényében tényleges magas keresettséget jelez.

Intenzitás és effektivitás


Az 5. táblázat tartalmazza az alapadatokat.

A legfontosabb: Magyarország mind az intenzitás, mind az effektivitás tekintetében elsÅ‘, jóllehet egészét tekintve e rangsor igen jól megfelel a vezetÅ‘ folyóiratokban mért aktivitások szerinti rangsornak. (Magyarország a legerÅ‘sebben pozitív, Ausztria a legerÅ‘sebben negatív kivétel.) Kérdés, hogy meny-nyire megbízhatók ezek az eredmények; milyen erÅ‘s és mennyire megbízható a korreláció. A választ az 1. ábra tartalmazza. A két változó közti korreláció értéke nemcsak magas (r=0,803), hanem ehhez igen kis p érték is járul (p=0,036), tehát az eredmény jóval a 95 %-os szint fölött sziginifikáns.

Kimondható, hogy minél intenzívebb egy országban az idegtudományi kutatás, annál nagyobb az esély a vezetÅ‘ folyóiratokban való megjelenésre, azaz annál eredményesebb a munka. Ez egybevág korábbi megfigyelésünkkel (Marton et al., 1998).


Konklúzió


A magyar idegtudományi kutatások igen sikeresek nemzetközi összehasonlításban is.


Kulcsszavak: tudománymetria, tudományos teljesítmény értékelése, bibliometria, idegtudomány, Magyarorzág, Európa, scientometria



Folyóirat

ElÅ‘fordulás az elsÅ‘ 8-ban

BRAIN RESEARCH

8

EUROPEAN JOURNAL OF NEUROSCIENCE

8

JOURNAL OF NEUROCHEMISTRY

8

JOURNAL OF NEUROSCIENCE

8

NEUROREPORT

8

NEUROSCIENCE LETTERS

8

NEUROSCIENCE

7

EXPERIMENTAL BRAIN RESEARCH

3

NEUROIMAGE

3

JOURNAL OF COMPARATIVE NEUROLOGY

2

JOURNAL OF NEUROPHYSIOLOGY

1

CEREBRAL CORTEX

0

JOURNAL OF NEUROBIOLOGY

0

MOLECULAR BRAIN RESEARCH

0

NATURE NEUROSCIENCE

0

NEURON

0


1. táblázat • Az idegtudományi magfolyóiratok szereplése az egyes országok gyakoriság szerinti folyóiratrangsorainak 1–8. helyezettjeként



Ország

elÅ‘fordulás


1-3 helyezettként

USA

8

Németország

6

Anglia*

5

Franciaország

3

Japán

1

Hollandia

1


2. táblázat • A nyolc mintaország leggyakoribb kooperációs partnerei a magfolyóirat cikkekben (* Nagy-Britannia tagországai külön szerepelnek az SCI-ben)




Ausztria

Belgium

Cseh Közt.

Görögo.

Magyaro.

Portugália

Svédo.

Svájc

Ausztria (417)


2

0

4

9

0

13

28

Belgium (720)

1137


0

3

14

0

14

22

Cseh Közt. (132)

549

852


0

2

0

2

4

Görögo. (163)

580

883

295


2

0

2

2

Magyaro. (674)

1091

1394

806

837


3

24

8

Portugália (167)

584

887

299

330

841


6

4

Svédo. (1793)

2210

2513

1925

1956

2467

1960


26

Svájc(1521)

1938

2241

1653

1684

2195

1688

3314



3. táblázat • A mintaországok közös cikkei a magfolyóiratokban, valamint a magfolyóirat cikkek páronkénti összegei




Ausztria

Belgium

Cseh Közt.

Görögo.

Magyaro.

Portugália

Svédo.

Svájc

ÖSSZ

Ausztria


0,176

0

0,690

0,824

0

0,588

1,445

3,723

Belgium



0

0,340

1,004

0

0,557

0,982

3,235

Cseh Közt.




0

0,248

0

0,104

0,242

0,594

Görögo.





0,239

0

0,102

0,119

1,490

Magyaro.






0,357

0,973

0,364

4,009

Portugália







0,306

0,237

1,694

Svédo.








0,785

3,415

Svájc









4,174

4. táblázat • A mintaországok közös magfolyóirat-cikk részhányadai





2000-2005 SCI

2000-2005 „NEUROâ€

%

(intenzitás)

2000-2005 „NEUROâ€

1998-2005 MAGFI

%

(effektivitás)

Magyarorzág

25 589

2246

8,78

2246

674

30,01

Svédország

88 907

7445

8,37

7445

1793

24,09

Svájc

83 404

6519

7,82

6519

1521

23,33

Belgium

62 340

4195

6,73

4195

720

17,16

Portugália

24 525

995

4,06

995

167

16,78

Ausztria

45 114

3471

7,69

3471

417

12,01

Cseh Közt.

28 757

1140

3,96

1140

132

11,58

Görögország

35 186

1544

4,39

1544

163

10,56


5. táblázat • A mintaországok SCI cikkei, „neuro†cikkei és magfolyóirat cikkei





1. ábra • A mintaországok effektivitás és intenzitásadatainak korrelációja


IRODALOM

Marton (2003): A gastroenterologiai forrásmunkák. In: Lonovics J. –Tulassay Zs. – Varró V.: Klinikai gastroenterologia. (12. fejezet.) Medicina, Bp., 743–52

Marton János – Hulesch H. – Zallár I. (1998): Intensity Breeds Effectivity. Scientometrics. 41, 411–415.

Zsigó Ildikó – Marton János (1997): Computerized Identification of Disciplines and Core Journals in the Medical Sciences. In: Proceedings of the EAHIL (European Association of Health Information and Libraries) ’97 Workshop. Budapest, 153–162.

<-- Vissza a 2006/9 szám tartalomjegyzékére


<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra