A magyar K+F ráfordítások
a nemzetközi trendek tükrében
Kemény Tamás
az MTA doktora, tudományos osztályvezetÅ‘
MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet, Budapest
kemeny @ szfki.hu
Vincze Imre
az MTA levelezÅ‘ tagja, kutatóprofesszor
MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet, Budapest
vincze @ szfki.hu
Közhelynek számít, hogy egy ország hosszú távú gazdasági fejlettségét döntÅ‘en befolyásolják a kutatásra és fejlesztésre (K+F) fordított összegek. Hatásuk közvetlenül nehezen mutatható ki, és csökkentésük könnyen felmerül gazdasági nehézségek esetén, mert a hatás csak hosszabb idÅ‘ eltelte után érzékelhetÅ‘.
A korábbi trenddel szemben a termelékenység Európában 1990 közepe óta elmarad az USA-hoz képest. Ennek fényében fogalmazta meg az EU a 2000-es Lisszaboni Stratégiá-t a versenyképes tudásalapú gazdaság kialakítására, és tűzte ki célul 2002-ben Barcelonában a GDP 3 %-át elérÅ‘ K+F befektetés elérését 2010-re. A versenytársak K+F ráfordításai 2003-ban jelentÅ‘sen meghaladták az EU-ét (1,93 %): USA (2,59 %), Japán (3,15 %) – amely még jelentÅ‘sen felülmúlta Kínáét (1,31 %). Az EU 2000 és 2003 közötti növekedési üteme 2010-re csak kb. 2,2 % elérését tenné lehetÅ‘vé, amellyel alatta maradna a Kína 1997 óta tartó évi kb. 10 %-os növekedésébÅ‘l extrapolálható értéknek. Ezért különösen fontos, hogy 2006-ban Németország újra deklarálta elkötelezettségét a barcelonai célkitűzés mellett (Merkel, 2006, 147.).
Az Eurostat adatai szerint Magyarország K+F ráfordítása jelentÅ‘s növekedést mutatott az 1999-2002 idÅ‘szakban (1.a ábra), az 1999. évi 0,69 %-ról elérve a GDP 1,02 %-át, közelítve az EU átlagához (1,93 %). Ez a trend tört meg a 2003-2006 idÅ‘szakban (bár hivatalos 2005-ös KSH adat csak 2006 Å‘szén lesz elérhetÅ‘, de tudjuk, hogy a visszaesés folytatódott). Magyarországon a K+F ráfordítás a 2002-2004 idÅ‘szakban a GDP 1,02 %-ról 0,89 %-ra esett vissza (azaz a csökkenés kb. 14 % volt), míg ugyanebben az idÅ‘szakban az EU átlaga stagnált. Az 1.a ábra szerint a valutaparitáson, illetve a különbözÅ‘ valuták reális értékét kifejezni hivatott vásárlóerÅ‘paritáson (PPS – Purchasing Power Standard) egységben kifejezett magyar K+F ráfordítás összege 2002 óta befagyott, reálértékben lassan csökken.
A hazai K+F befektetések alapvetÅ‘en három forrásból származnak: az államtól, nemzetközi pályázatokból és az üzleti szférából. Megoszlásuk 2004-ben a következÅ‘: 58 % származott költségvetési forrásból, 10,7 % nemzetközi pályázatokból és csupán 31,3 % volt az üzleti körök hozzájárulása. Nemzetközi elemzésekben általában az üzleti és nem-üzleti szféra K+F ráfordításainak összehasonlítása szerepel, így Magyarország esetén ezekben az összehasonlításokban az állami szerepvállalás nem elhanyagolható mértékben túlbecsült (hasonló irányban torzít a ráfordítások összegének átszámítása PPS egységekre, hisz a K+F anyagi eszközeinek beszerzése túlnyomórészt nemzetközi piacokról történik). JelentÅ‘s túlegyszerűsítéssel úgy képzelhetjük, hogy a K+F ráfordítások nem-üzleti hányada alapvetÅ‘en a kutatási hálózat fenntartására és működtetésére (= tudományos kultúra), míg az üzleti hányad meghatározó mértékben eladható termékek fejlesztésére, kutatására fordítódik.
Az 1.b ábra Magyarország nem-üzleti K+F ráfordítását mutatja a nemzeti össztermékhez viszonyítva és összevetve az Európai Unió 25 tagállamának átlagával (EU-25).
A már vázolt trendet látjuk: 2002-ig markáns, közel 20 %-os növekedés, amelyet ezután felvált egy kb. 10 %-os csökkenés. Látható, hogy ebben a periódusban az EU-átlag enyhe növekedést mutat, amelyet legjobban 2002-ben közelítettünk meg (természetesen a GDP hányadában és nem az abszolút összegekben), azóta nÅ‘ a lemaradásunk. A magyar üzleti szféra K+F ráfordítása hasonló trendet mutat, azzal a különbséggel, hogy csak 2001-ig növekedett mintegy évi 10 %-kal, majd a 2002-ben bekövetkezett 10 %-os csökkenés után a GDP 0,3 %-a körül stagnál.
A magyar nem-üzleti K+F ráfordítás 2003 óta tartó csökkentését indokolhatná, ha az ország gazdasági fejlettségéhez képest ennek mértéke túlzott lenne. Ezt a lehetÅ‘séget zárják ki a 2.a és b ábrák, amelyek országok széles körének adatait mutatják a nemzeti össztermék függvényében (a részletes adatokat az 1. táblázat tartalmazza). Az ábrák azt mutatják, hogy egy adott gazdasági fejlettségű ország – amelyet az egy fÅ‘re jutó (PPS egységben megjelenített) GDP mértékével jellemzünk – lényegében mennyit költ tudományos kultúrája fenntartására. Itt lényegében három kategória figyelhetÅ‘ meg. A gazdaságilag legfejlettebb országok, például USA, Japán, Németország, Hollandia, Ausztria a GDP 0,8-1,2 %-át fordítják erre a célra (az EU25 átlaga: 0,88 %). A következÅ‘ csoport, amelybe 2004-ben még hazánk is tartozik Horvátországgal, Csehországgal, Szlovéniával együtt, ilyen formában a GDP 0,5-0,7 %-át költi. Ez az egy fÅ‘re vonatkoztatott 100 PPS $ körüli érték mintegy harmada a fejlett országok ráfordításának.
Az elmúlt évek visszaesése azonban már közelítette a hazai ráfordításokat a szlovák és a lengyel 43 PPS $-s, illetve a GDP 0,3-0,4 %-t jelentÅ‘ értékhez (ez utóbbi az unió régi tagországai közül Görögországra és Portugáliára volt jellemzÅ‘). A közeli országok közül ebbe a körbe tartozik Bulgária és Törökország, míg Románia még ennél is kevesebbet költ a kutatási infrastruktúrára (0,22 %). Figyelemre méltóak a táblázat alsó sorai, a fejlettnek egyáltalán nem nevezhetÅ‘ államok csoportja. Itt kiugrik Kína és India, amelyek az igen alacsony egy fÅ‘re esÅ‘ GDP mellett imponáló, a GDP 0,5 %-t elérÅ‘ nem-üzleti K+F ráfordítással megindultak a távol-keleti sikerországok (Japán, Szingapúr, Dél-Korea) felemelkedéséhez vezetÅ‘ úton.
Nehezen vitatható, hogy 2004-ben a hazai nem-üzleti K+F ráfordítás adata jól beleillik a nemzetközi trendbe. Hatékony felhasználása nemzetközi mércével mérve is megfelelÅ‘nek tűnik, a magyar tudomány, ezen belül az MTA kutatási teljesítménye jelentÅ‘sen meghaladja a hasonló finanszírozású országokét (Schubert – Tolnai, m. a.; Tolnai, m. a.; Schubert, m. a.).
Európában két ország van, melynek nem-üzleti K+F ráfordítása jóval kisebb az egy fÅ‘re jutó GDP trendje alapján vártnál: ezek Szlovákia és Írország. Ennek okai valószínűleg sokrétűek. Belejátszhat a tudományos hagyományok viszonylagos gyengesége, valamint a nyelvi közelség egy nagyobb és erÅ‘s tudományos hagyománnyal rendelkezÅ‘ szomszédhoz (amely erÅ‘s elszívó hatást jelent). Az is számíthat, hogy a GDP megtermelése döntÅ‘ részben külföldi részvétellel történik, és a befektetÅ‘k a korai idÅ‘szakban kevéssé érdekeltek a K+F tevékenységben. A K+F ráfordítások jelentÅ‘ségét felismerve, az utóbbi években az ír ráfordítás növekszik, míg a szlovákiai a magyarhoz hasonló mértékben csökken.
A veszélyeztetett 2002-es barcelonai célkitűzések között szerepel, hogy miközben a teljes K+F ráfordítást a GDP 3 %-ra növelik, ennek kb. kétharmadát az üzleti szféra fedezze. Ezt az arányt jelenleg csak az EU két országa: Finnország és Németország éri el. Mint azt a 3. ábrán láthatjuk, a nem-üzleti és az üzleti K+F ráfordítások között nemlineáris korreláció figyelhetÅ‘ meg. Alacsony (kb. 0,5 % GDP) nem-üzleti K+F ráfordítás mellett az üzleti szféra ráfordításai szerények, a GDP 0,2 %-a körüliek. A tudományos kultúra adott szintje elÅ‘feltétele az üzleti szféra K+F befektetéseinek, az innovációnak és az alkalmazásoknak. Az is egyértelmű, hogy nincsen olyan ország, amelyik a GDP 1,5 %-t elérÅ‘ teljes K+F ráfordítást mondhatna magáénak anélkül, hogy nem-üzleti K+F ráfordítása elérné a GDP 0,6 %-t. Ez egy világos határ, ez alatt tudásintenzív gazdaságról nem lehet beszélni. Az ábrán az is látható, hogy ebben az összehasonlításban Magyarország jelentÅ‘sen eltér a nemzetközi trendektÅ‘l: a hazai üzleti K+F ráfordítás kirívóan alacsony. Nálunk ez a GDP 0,23 %-a, ez alatt csak Bulgária, Lengyelország, Lettország, Románia és Szlovákia, valamint a régi tagországok közül Görögország található. Portugália és Törökország kevéssel, Spanyolország és Észtország jelentÅ‘sen, Csehország pedig imponáló mértékkel haladja meg. Ez az imponáló mérték azonban tipikus a fejlett országok között. Ebben a csoportban az üzleti K+F ráfordítás minden esetben meghaladja vagy legalább megközelíti a nem-üzleti részt. Magyarország az egyetlen olyan ország a táblázatban, ahol a teljes K+F ráfordítás megközelíti a GDP 0,9 %-t, de az üzleti rész a GDP 0,25 % -a alatt marad. Okai a rendszerváltás környékén keresendÅ‘ek, ekkor alakult át a magyar ipar szerkezete és szűnt meg a hazai ipar kutatóbázisa. A hozott technológián alapuló termelés nem igényelt komolyabb kutatási és fejlesztési tevékenységet, ezt az anyavállalatok túlnyomórészt külföldön végezték. A gazdaságpolitikai környezet azóta sem ért el lényeges javulást, ami jól mutatja, hogy a K+F tevékenység saját belsÅ‘ törvényeit követi, figyelmen kívül hagyásuk hosszú távú negatív következményekkel jár.
Összefoglalva: a magyar nem-üzleti szféra K+F ráfordítása (azaz lényegében a tudományos kultúra, infrastruktúra fenntartása) nemzetközi összehasonlításban megfelelt az ország gazdasági fejlettségének, de a 2003 óta tapasztalható folyamatos csökkentés közel vitte működÅ‘képessége határához. Kívánatos a trend megfordítása, ellenkezÅ‘ esetben prognosztizálható Magyarország hosszú távú leszakadása az EU átlagától. Ezzel szemben a magyar üzleti szféra K+F ráfordítása jelentÅ‘sen elmarad az ország gazdasági fejlettségébÅ‘l következÅ‘ szinttÅ‘l. Óvunk attól, hogy ennek korrigálása voluntarista módon, a kutatási kapacitás egy részének fejlesztési tevékenységgé konvertálásával történjék meg. Ez ellenhatású látszatmegoldás, mivel a kutatási infrastruktúra és a tudományos kultúra leromlása révén maradandó károsodást okozhat. Ha a több éve tartó negatív tendenciák eredményeként Magyarország nem-üzleti K+F ráfordítása a kritikus 0,5 % GDP érték alá kerül, akkor a nemzetközi trendek alapján nem várható az üzleti szféra hozzájárulásának növekedése. Ezt a növekedést megítélésünk szerint (a kedvezÅ‘ gazdasági környezet mellett) éppen a nem-üzleti K+F ráfordítás európai átlaghoz közelítése idézheti elÅ‘, a kutatási feltételek javítása révén.
Kulcsszavak: K+F, kutatásfinanszírozás, üzleti és nem-üzleti ráfordítás, nemzetközi összehasonlítás
1. ábra • a, Magyarország K+F ráfordítása 2005-ös euróban (pontok) és vásárlóerÅ‘ paritáson (PPS: körök). b, a nem üzleti szféra magyarországi K+F ráfordításai a GDP %-ában (pontok) és az EU25 átlaga (folytonos vonal). Forrás: Science and technology in Europe, 2006, 4.
2. ábra • a, a nem-üzleti szféra K+F ráfordításai a GDP %-ában az egy fÅ‘re számított (PPS-ben mért) GDP függvényében a világ különbözÅ‘ országaiban, Magyarországot a telt kör reprezentálja. b, a nem-üzleti szféra K+F ráfordításai egy fÅ‘re (PPS)-ben számítva az egy fÅ‘re számított (PPS-ben mért) GDP függvényében a világ különbözÅ‘ országaiban, Magyarországot a telt kör reprezentálja. (Forrás: az adatok 2004-esek vagy korábbiak: Zádori, 2006, 3.; Science and Technology in Europe, 2006, 4.; Brumfiel, 2006, 646.) PPS: VásárlóerÅ‘paritás. A PPS révén az árszínvonal-különbségek kiegyenlítÅ‘dnek, lehetÅ‘vé téve a GDP mértékének összehasonlítását+
3. ábra • Az üzleti szféra K+F ráfordításai a nem-üzleti szféra ráfordításai függvényében a világ különbözÅ‘ országaiban. Magyarországot a telt kör reprezentálja, az EU25 átlagát a csillag jelöli. A szaggatott vonal a 2002-es barcelonai célkitűzésnek felel meg. (Forrás: Science and Technology in Europe, 2006, 4.)
USA |
37 800 |
363 |
0,96 |
1,63 |
2,59 |
Norvégia |
37 700 |
336 |
0,89 |
0,86 |
1,75 |
Svájc |
32 800 |
230 |
0,7 |
|
|
Dánia |
31 200 |
312 |
1 |
1,63 |
2,63 |
Ausztria |
30 000 |
369 |
1,23 |
1,03 |
2,26 |
Írország |
29 800 |
140 |
0,47 |
0,73 |
1,20 |
Kanada |
29 700 |
178 |
0,6 |
|
|
Belgium |
29 000 |
220 |
0,76 |
1,17 |
1,93 |
Ausztrália |
28 900 |
173 |
0,6 |
|
|
Hollandia |
28 600 |
246 |
0,86 |
0,91 |
1,77 |
Japán |
28 000 |
224 |
0,80 |
2,35 |
3,15 |
Nagy-Britannia |
27 700 |
291 |
1,05 |
0,83 |
1,88 |
Németország |
27 600 |
235 |
0,85 |
1,64 |
2,49 |
Franciaország |
27 500 |
294 |
1,07 |
1,09 |
2,16 |
Finnország |
27 300 |
284 |
1,04 |
2,47 |
3,51 |
Svédország |
26 800 |
373 |
1,39 |
2,35 |
3,74 |
Szingapúr |
23 700 |
190 |
0,8 |
|
|
Spanyolország |
22 000 |
119 |
0,54 |
0,51 |
1,05 |
Görögország |
19 900 |
86 |
0,43 |
0,15 |
0,58 |
Izrael |
19 700 |
138 |
0,7 |
|
|
Szlovénia |
18 300 |
115 |
0,63 |
0,98 |
1,61 |
Portugália |
18 000 |
95 |
0,53 |
0,25 |
0,78 |
Dél-Korea |
17 700 |
177 |
1,0 |
|
|
Csehország |
15 700 |
96 |
0,61 |
0,67 |
1,28 |
Magyarország |
13 900 |
92 |
0,66 |
0,23 |
0,89 |
Szlovákia |
13 300 |
43 |
0,32 |
0,21 |
0,53 |
Észtország |
12 300 |
68 |
0,55 |
0,36 |
0,91 |
Argentína |
11 200 |
22 |
0,2 |
|
|
Lengyelország |
11 000 |
43 |
0,39 |
0,19 |
0,58 |
Horvátország |
10 700 |
71 |
0,66 |
0,48 |
1,14 |
Dél-Afrika |
10 700 |
11 |
0,1 |
|
|
Lettország |
10 100 |
25 |
0,25 |
0,17 |
0,42 |
Oroszország |
8 900 |
53 |
0,6 |
|
|
Bulgária |
7 600 |
28 |
0,37 |
0,14 |
0,51 |
Brazília |
7 600 |
15 |
0,2 |
|
|
Románia |
6 900 |
15 |
0,22 |
0,18 |
0,40 |
Törökország |
6 700 |
26 |
0,39 |
0,27 |
0,66 |
Kína |
5 000 |
26 |
0,52 |
0,79 |
1,31 |
India |
2 900 |
15 |
0,5 |
|
|
|
|
|
|
|
|
EU(25) átlag |
|
|
0,88 |
1,02 |
1,90 |
1. táblázat • Az országok egy fÅ‘re számított (PPS-ben mért) GDP-je, a nem-üzleti szféra egy fÅ‘re számított K+F ráfordítása, a nem-üzleti szféra K+F ráfordítása a GDP%-ában és a teljes K+F ráfordítás a GDP %-ában. (Forrás: az adatok 2004-esek vagy korábbiak: Zádori, 2006, 3.; Science and Technology in Europe, 2006).
Irodalom
Merkel, Angela (2006): German Science Policy 2006. Science, 313. 147.
Brumfiel, Geoff( 2006): The Scientific Balance Of Power. Nature. 439, 2, 646.
Schubert András – Tolnai Márton Az MTA kutatóhálózatának mérhetÅ‘ teljesítménye, hazai összehasonlításban. Magyar Tudomány. (megjelenés alatt)
Tolnai Márton (2006): Átlag feletti teljesítmény fél-pénzen (a magyar tudomány nemzetközi adatok tükrében). Magyar Tudomány. (megjelenés alatt)
Schubert András (2006): KiemelkedÅ‘ publikációs és idézettségi teljesítmények a magyar tudományban (2000-2005). Magyar Tudomány. (megjelenés alatt)
Science and technology in Europe, Statistical Pocketbook, Office for Official Publications of the Europian Communities, Luxemburg, 2006, ISSN 1725-5821, http://europa.eu.int
Zádori Zsolt (2006): Mit ér a tudós, ha magyar? HVG, http://hvg.hu/itthon/20060516tudosmagyarmta
<-- Vissza a 2006/9 szám tartalomjegyzékére
<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra