Magyar Tudomány, 2004/7 766. o.

A világ tudománya magyar diplomaták szemével

Szalai-Szűcs Ildikó

tudományos és technológiai attasé, London - Szalai-Szucs @ huemblon.org.uk

AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG INNOVÁCIÓS STRATÉGIÁJA


Alapdokumentumok

A jelenlegi brit tudomány- és technológia (TéT) politika alapdokumentumának a kormány 2000 júliusában kiadott, a tudomány és innováció szerepével foglalkozó stratégiája tekinthető. A Kiválóság és lehetőség: tudomány és innováció a 21. században1 című dokumentum alapgondolata, hogy a tudományos eredmények innovatív felhasználása a modern társadalmak kialakulásának és fejlődésének alapja. Az innováció társadalmi és gazdasági mozgásokat átható folyamat, mivel állami és/vagy magánbefektetésen keresztül, a tudás termékké és szolgáltatássá alakításával közvetlenül a fogyasztó igényeit elégíti ki. A stratégia hangsúlyozza az aktív kormányzati szerepvállalás szükségességét a tudományos eredmények létrehozásához, az innovatív megoldások létrejöttéhez megfelelő körülmények megteremtésében. A dokumentumban megfogalmazott stratégiai célok az elmúlt egy-két évben olyan kormányzati intézkedésekben valósultak meg, mint a tudományos költségvetés növelése, a kutatás-fejlesztés támogatásáért elsősorban felelős Ipari és Kereskedelmi Minisztérium tevékenységének és struktúrájának átgondolása, a kis- és középvállalatok pályázatok útján, adókedvezményekkel való támogatása, valamint a kutatási tevékenységet végző felsőoktatási intézményrendszer reformjára vonatkozó elképzelések kialakítása.

A 2002/03 - 2005/06 közötti időszakra vonatkozó tudományos költségvetés2 a tervek szerint 2002/03 és 2005/06 között évi átlagosan 10 %-os reálnövekedést mutat.

A brit kormány tudomány és technológia támogatására vonatkozó stratégiája a tudományos költségvetésből, illetve az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, az Oktatási és Képzési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium Befektetés az innovációba: stratégia a tudomány, a műszaki fejlesztés, a technológia támogatására3 című, a brit tudomány versenyképességének biztosítását célzó dokumentumából (2002. július) ismerhető meg. Ebben összekapcsolják a K+F intézmények kapacitásainak növelését a kormány széleskörű, az innováció fellendítésére irányuló gazdasági reformtörekvéseivel. A kutatási szféra hosszú távú fejlődésének biztosítása érdekében az egyetemek kutatási infrastruktúrájának fejlesztésére, valamint a kutatási tevékenység finanszírozására fordítható összegek jelentősen emelkednek. Kiemelt helyen szerepel a tudástranszfer támogatása, a természettudományos és mérnöki utánpótlás biztosítása. A stratégiában a kutatási kapacitások fejlesztése mellett hangsúlyt kap az oktatás minőségének javítása, az oktatói pálya vonzerejének biztosítása, valamint a tudomány piacorientáltságának javítása.

Politikai háttértámogatás

A jelentős pénzügyi támogatáson túlmenően a kormányzati reformfolyamatban is fontos szerepet kap az innováció elősegítése. A miniszterelnöki think-tank-nek tekintett Strategy Unit számos tudománypolitikai vonatkozású projektet dolgoz ki, s a terület a kormányzati kommunikáció szintjén is nagy hangsúlyt kap. A miniszterelnök gyakran van jelen, illetve vállal védnökséget a témakörhöz kapcsolódó kiemelkedő eseményeken, s esetenként állásfoglalásokat jelentetnek meg az innováció fontosságát hangsúlyozandó.

A brit magánvállalatokat tömörítő Brit Gyáriparosok Szövetsége, valamint a tudományos élet képviselői üdvözlik a kormányzati aktivitást, valamint a támogatási rendszernek a hatékonyabb forrásfelhasználást célzó, folyamatban lévő átgondolását. A brit gazdaság teljesítőképességének fenntartása érdekében azonban fontosnak tartják a kutatási eredmények hatékonyabb gazdasági felhasználása érdekében a vállalatok és közfinanszírozású kutatóhelyek kapcsolatainak fejlesztését.

Az EU lisszaboni és barcelonai célkitűzéseinek megvalósítása érdekében kidolgozott cselekvési program (Action Plan) végrehajtása folyamatban van, ami az innovációs stratégia operatív feladatait is befolyásolja. Folyik továbbá a brit innovációs rendszer 2002 végén meghirdetett áttekintő értékelése. Ennek keretében az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium feltárja az innovációs folyamat erős és gyenge pontjait, s az azokat akadályozó piaci és intézményi tényezőket. Kiterjed a vizsgálat a vállalatok és az egyetemek, illetve kutatóintézetek intenzívebb együttműködését ösztönző kormányzati intézkedések megtervezésére is. A konkrét intézkedéseket generáló végeredmény 2003 végén várható.

Kormányzati intézkedések, programok

A brit kormányzat támogató intézkedései - a költségvetésen és az adókedvezményeken kívül - legfontosabb eszközének a Tudományos és Technológiai Hivatal, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium projektjei tekinthetők.

Az innovációs szakmapolitika keretein belül a Tudományos és Technológiai Hivatalhoz a kutatás és a piac közti kapcsolat fejlesztését célzó projektek tartoznak:

* A Higher Education Innovation Fund a felsőoktatási intézményeknek biztosít támogatást kutatási kapacitásaik fejlesztésére, valamint konkrét akadémiai-ipari együttműködési projektek megvalósítására.

* A University Challenge Fund a Wellcome Trusttal közösen létrehozott kockázati tőkealap, amelynek célja, hogy a kutatási tevékenységet végző, állami finanszírozású intézményből származó kutatási eredményeket a piacon való értékesíthetőség érdekében tesztelje, illetve hogy a piacra kerüléshez alkalmas szintre fejlessze.

* A Science Enterprise Challenge projekt kutatási eredmények kereskedelmi hasznosítását oktató brit egyetemek közti hálózat kialakítását célozza.

* A Public Sector Research Exploitation Fund eszközeiből elsősorban közfinanszírozású kutatási intézmények részesülhetnek kutatási eredményeik gazdasági hasznosítása érdekében.

Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium innováció támogatásával kapcsolatos projektjei közül a következők emelhetők ki.

* A Minisztérium Kisvállalkozási Szolgálata (Small Business Service) által koordinált Smart Award,4 amely olyan kutatási eredmények/ötletek fejlesztését támogatja, amelyek az adott időpontban még nincsenek a kereskedelmi értékesíthetőség szakaszában. Ez bizonyos értelemben az előzőekben említett University Challenge projekt folytatásának is tekinthető, amennyiben a Smart Award a kutató intézményből már kikerült, de kereskedelmi értékesítésre még nem alkalmas ötlet továbbfejlesztését ösztönzi.

* A High Technology Fund az állami szektor által a magántőke bevonásával létrehozott befektetési alap kitűnő példája. Az alap több, nem feltétlenül egy szektorra specializálódott magánbefektető forrásait egyesíti közpénzekkel, valamint biztosítja a befektetéshez szükséges szakértelmet.

* A Regional Venture Capital Fund a kormány, a Barclay's Bank, az EU Befektetési Alap, valamint helyi nyugdíjalapok pénzeit egyesíti, és a Regionális Fejlesztési Ügynökségeken keresztül használja fel regionális fejlesztésekre.

* A Business Angels elnevezésű kezdeményezés olyan üzletemberek, befektetők hálózatát jelenti, akik kapcsolatrendszerükön keresztül segítik ötletek kereskedelmi hasznosítását, valamint részt vesznek kis- és középvállalkozásokat támogató projektek finanszírozásában.

Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által koordinált projektek finanszírozásában felhasználják az Európai Unió Befektetési Alapja, valamint az Európai Központi Bank forrásait. (E két intézmény támogatási kereteit érdemes figyelembe venni a jövőben magyarországi, ipari vonatkozású kutatás-fejlesztési projektek finanszírozásánál.)

Az innovációs stratégia felsőoktatási vetülete

Az Egyesült Királyságban egyre hangsúlyosabbá váló elképzelés szerint a felsőoktatási intézményrendszernek az oktatáson, illetve a tudományos eredmények előállításán túl is részt kell vennie az ország gazdasági teljesítőképességének fokozásában. Ez a tudástranszferrel kapcsolatos-, valamint a közvetlen gazdasági tevékenységben nyilvánul meg. Az elsődlegesen támogatandó tevékenységek között szerepel a tudástranszfert elősegítő ismeretek oktatása, a konkrét egyetemi-üzleti együttműködések erősítése, illetve az egyetemek közreműködése a regionális gazdaságok élénkítésében. Utóbbi a gazdasági életben fontos szerepet betöltő Regionális Fejlesztési Ügynökségekkel való együttműködésen keresztül valósul meg.

A már néhány éve működő, tudástranszfert és innovációt támogató pályázati rendszert, a Felsőoktatási Innovációs Alapot (Higher Education Innovation Fund) költségvetésének növelése mellett a felsőoktatási intézményeknek juttatott állami támogatás harmadik, állandó csatornájává kívánják alakítani. Itt elsősorban olyan egyetemeket támogatnának, amelyek kutatási teljesítményüket tekintve nincsenek az élvonalban. Ezeket arra kívánják ösztönözni, hogy a már rendelkezésükre álló kutatási eredmények, technológiák innovatív felhasználására koncentráljanak új eredmények, új technológiák előállítása helyett.

A kevésbé kutatásorientált egyetemek tudástranszfer jellegű tevékenységének támogatása érdekében az Alap költségvetésén belül elkülönített forrásokat szánnak húsz Knowledge Exchange, illetve ezek hálózatának létrehozására. A Knowledge Exchange kevésbé kutatásintenzív egyetemek és üzleti vállalkozások együttműködésének formája, amelyben a tudástranszfer képzési tevékenységgel párosul. Fontos, hogy az együttműködésben a tudásáramlás kétirányú legyen, tehát az üzleti vállalkozás irányítási technikái, módszerei is hatással legyenek a felsőoktatási intézmények szerveződésére.

Vállalati ösztönzők alkalmazása

Az Egyesült Királyság 2003-2004-es költségvetése kiemelten foglalkozik a vállalatok innovációs szerepvállalásának fokozásával, amelynek alapfeltételeként a rugalmas és dinamikus vállalkozásokat és a képzett munkaerőt jelöli meg. A költségvetés a magánszektorban folyó kutatás-fejlesztés ösztönzésére, valamint kis- és középvállalkozások támogatására számos intézkedést tartalmaz. Egyik, a K+F után járó adókedvezmény igénybevételéhez szükséges ráfordítások minimumának csökkentése. A jelenlegi szabályozás szerint üzleti vállalkozások abban az esetben igényelhetnek kutatás-fejlesztési tevékenységük után adókedvezményeket, ha a tárgyévben ilyen célra huszonötezer GBP-t meghaladó összeget költöttek; ez most tízezer GBP-re módosul. Foglalkoznak ezenkívül az adókedvezményre jogosító K+F tevékenység definíciójának felülvizsgálatával.

Könnyítés várható a K+F tevékenységet végző alkalmazottak utáni adókedvezményekkel kapcsolatban is. Jelenleg egy vállalkozás alkalmazottjának bérköltsége után akkor jár adókedvezmény, ha munkaidejének több mint 20 %-át fordítja K+F tevékenységre. A bérköltség 100 %-a után vehető igénybe adókedvezmény, ha az alkalmazott munkaideje több mint 80 %-ában foglalkozik kutatás-fejlesztéssel. Itt az adókedvezmény igénybevételének egyszerűsítését, valamint a K+F munkavégzés és az utána járó kedvezmények arányosságának bevezetését tervezik.

A kis- és középvállalkozások támogatása érdekében a költségvetésben tervezik fenntartási költségeik csökkentését, adózásuk egyszerűsítését, valamint képzési támogatásukat - elsősorban az elmaradottabb régiókban. A kölcsönökhöz való hozzáférést segítendő a brit kormány konzultációt kezdett az USA-ban igen hatékony kis- és középvállalkozási támogatási rendszerek átvételére. A reformtervek kilátásba helyezik az egyszerűbb könyvelési és beszámolási technikák alkalmazását, valamint az IT beruházásokra igénybe vehető 100 %-os, egyéb berendezésekre pedig 40 %-os támogatás kiterjesztését a kis- és középvállalkozásokra.

A kormány 2003/2004-ben 16 millió GBP-t fordít az ún. vállalkozási tanácsadói rendszer létrehozására. A vállalkozási tanácsadók kb. ezer, elmaradott körzetben működő középfokú oktatási intézményben tevékenykednek, feladatuk vállalkozási alapismeretek beépítése a tananyagba.


1 A dokumentum teljes szövege megtalálható az Interneten: http://www.ost.gov.uk/enterprise/dtiwhite/index.html

2 A tudományos költségvetés részletei megtalálhatók a következő címen: http://www.ost.gov.uk/research/funding/budget03-06/dti-sciencebudgetbook.pdf

3 A teljes szöveg megtalálható az Interneten: http://www.ost.gov.uk/policy/science_strategy.pdf

4 A "Smart Award" során támogatást kapott projektek, valamint a "Smart Award" mint program értékelése megtalálható a DTI honlapján (http://www.dti.gov.uk).


<-- Vissza a 2004/7 szám tartalomjegyzékére