Kordék hordták
a tenger földet,
egy új városnak
adva helyet.
Falak nőttek
piros tetőkkel,
Összenevettek
a kéklő éggel.
Fekete utak
kanyarogtak.
A lábak már nem
sárba tapostak.
Egy este fénylett
sok-sok ablak,
mutatva azt, hogy
itt már laknak.
A kordék lassan
elballagtak.
Pihenőt adtak
a lovaknak.
Parkokban
millió virág
szórja szét
drága illatát.
Gyermek kacag
a hintán szállva,
vagy a nagytavon
csónakázva.
Köszöntlek
kedves városom
ezen a
születésnapon.
1960-ban íródott a Május 1. Úti Általános Iskola volt tanulójának, Csordás Angélának Városunk című verse: Ebből való az alábbi részlet:
“Új emberek jöttek e tájra,
Új lett az élet és a fény,
Új város épült a régi rét helyére,
Új hangokat sodor a szél felém.
Nézd tündér, leszállt az este halkan,
Fények gyúlnak a házak között.
Hallgasd a város szívdobbanását,
Mely elszáll hozzánk a rétek fölött.
Hallgasd az élet lüktetését,
Mit hallgattam én is tíz éven át…
Szeresd e várost ahogy én szerettem,
S csodáld benne az emberi tudást!
Csodáld azt utcák hosszú sorát,
A parkok borzongó, barnászöld füvét,
Az üzleteket, a fényt, az utat,
A házak mosolygó ablakszemét."
A 79 éves Hacsi Pálné Városunk évfordulójára című verséből idézünk:
“Negyvenöt éve, hogy várossá lett
falunk,
Ezért a sok jóért hálával tartozunk.
Köszönjük mindenkinek a sok fáradtságát,
Kérjük életükre Istennek áldását.
Szorgos kezek által minden újjáépült,
Színpompás virággal felfrissült,
megszépült.
Legyünk városunknak mindig hű polgári,
Munkánkkal is szebbé, gazdagabbá tenni.
Legyen szívünkben öröm és szeretet,
Éljünk itt mindnyájan sok-sok boldog évet.”
Szintén városunk évfordulója késztette a Kazincbarcika című vers megírására Kinter Jenőt, aki hosszú ideig volt a Borsod Volán kazincbarcikai üzemigazgatóságának dolgozója. Íme négy szakasz a verséből:
“Negyvenöt éve még itten búza termett,Építők serege dolgozott
jókedvvel,
Rabok robotoltak küszködve könnyekkel.
Hosszú hónapokig barakk-lakók voltak.
Míg ’53-ban ki nem szabadultak.
Közben épültek gyárak és
iskolák,
Volt sok általános-, közép- s főiskolás.
Tele lett a város víg gyereksereggel,
Virágos parkokkal, sok új épülettel.
A lakók is sokat tettek
városunkért,
Az ápolt, kellemes, üde környezetért.
Így lett Kazincbarcika Hild-érmes város.
Legalább vagy tízszer ’Tiszta és virágos’.”