Kazincbarcika 1998

NÉPESSÉGI ADATOK

A város lakóinak száma 1998-ban tovább csökkent, és az év eleji 36 208-ról az év végére 35 789-re változott. Mivel a születések és elhalálozások egyenlege pozitív (293–230=63), a csökkenés kizárólag elköltözésből adódik.

A korcsoportonkénti létszámadatok a város további elöregedéséről tanúskodnak. Míg 60 éves korig a lakók száma csökkent, az azon felüli korhoz tartozók száma növekedett.

SZÜLETÉSEK

Némi csökkenés a Kazincbarcikán születettek számánál is megfigyelhető. Míg 1997-ben 777 Kazincbarcikán született csecsemőt anyakönyveztek, addig 1998-ban 745-öt. Ebből 1997-ben 289 volt kazincbarcikai lakhelyű, 1998-ban 293. Tavaly 149 fiú született, öttel több, mint leány.

A FIÚ- ÉS LEÁNYGYERMEKEK SZÜLETÉSE HAVONKÉNT AZ ALÁBBIAK SZERINT ALAKULT:

Hónap fiú újszülött leány újszülött
Január 11 11
Február 17 8
Március 10 19
Április 10 8
Május 7 9
Június 9 11
Július 10 11
Augusztus 22 14
Szeptember 17 15
Október 13 10
November 15 16
December 8 12
Összesen: 149 144

Kevesebb volt a többes (iker) szülés, mint az előző évben. Akkor kilenc, tavaly mindössze négy kettős szülés történt. Egy-egy kazincbarcikai, rudabányai, mucsonyi és novajidrányi szülőknek születtek ikergyermekei.

Az év első kazincbarcikai leány újszülöttje Nagy Petra volt, aki 1998. január 3-án látta meg a napvilágot. Az év első kazincbarcikai fiú újszülöttje, Galvács Bálint január 4-én követte őt. Mindkettőjüket megelőzte az izsófalvai Szegi Máté, aki Kazincbarcikán az év első újszülöttjeként, január 2-án jött napvilágra.

NÉVADÁS

Az újszülöttek utónevének megválasztása 1998-ban is igen változatos volt. A 149 fiúnál 59-, a 144 leánynál 78- féle név fordult elő. A leggyakoribb fiúnév a Gábor és a Máté volt, amit 7-7 esetben választottak a szülők. A további sorrend: Ádám, Márk, Zoltán (6-6), Bence, Levente, Martin, Tamás (5-5), Ákos, Dániel, Kristóf, Patrik (4-4), András, Attila, Csaba, Dominik, Ferenc, Gergő, István, László, Norbert, Péter, Szilárd (3-3), Áron, Árpád, Balázs, Bálint, Dávid, Erik, József, Raul, Róbert, Szabolcs, Viktor és Zsolt (2-2), és egy-egy névvel szerepelnek: Alex, Álmos, Bendegúz, Benedek, Béla, Botond, Benjámin, Döme, Imre, Iván, Jonathán, Kálmán, Kornél, Krisztián, Keve, Lóránt, Marcell, Márton, Mátyás, Richárd, Roland, Sándor és Zsombor. (A kiemeltek az előző évekhez képest új nevek.) A valamikor gyakori Géza, György, Gyula, János, Károly, Lajos, Mihály, Miklós, Nándor, Ottó, Pál és Tibor nevet egy szülő sem választotta újszülöttjének.

A leányoknál a legnépszerűbb az Eszter név, amit hat, a Vivien, amit öt, a Kitti, Laura, Nikoletta, Réka és Zsuzsanna, amit négy-négy újszülött kapott. Három-három névvel szerepel a Barbara, Boglárka, Dorina, Judit, Melinda és Viktória, kettő-kettővel az Alexandra, Amanda, Anna, Beatrix, Diana, Dorottya, Enikő, Evelin, Fanni, Gerda, Gréta, Hanna, Ildikó, Noémi, Tamara és Zsófia, egy-egy névvel az Anasztázia, Adrien, Aida, Alíz, Ágnes, Bernadett, Betti, Bianka, Blanka, Csenge, Dóra, Edina, Emese, Emma, Fruzsina, Georgina, Ilona, Ivett, Izabella, Johanna, Kamilla, Kinga, Krisztina, Leila, Lili, Loretta, Luca, Marienn, Marietta, Mercedes, Mira, Nelli, Nikolett, Olga, Panna, Rita, Roberta, Stefánia, Szilvia, Stella, Szonja, Tímea, Tünde, Viktória és Zsanett. A női neveknél is megfigyelhető néhány hagyományos utónév visszaszorulása, pl. az Edit, Éva, Erzsébet, Gizella, Julianna, Katalin, Mária, Piroska, Sára, Veronika egyszer sem fordul elő. Ugyancsak visszaszorulóban van néhány, az utóbbi években még gyakran előfordult név is, mint az Andrea, Angelika, Brigitta, Dzsenifer, Flóra, Henrietta, Janka, Klaudia, Martina, Mirtill, Loretta, Roxána, Ramóna, Roberta, Tiffany és Tifani, Titánia és a Vanda.

1998-ban is gyakori volt két utónév adása. A fiúk esetében 34, a lányoknál 25 esetben éltek ezzel a szülők.

ELHALÁLOZÁSOK

A városi polgármesteri hivatalban 1998-ban 230 kazincbarcikai és 246 vidéki, összesen 476 személy elhalálozását anyakönyvezték, hárommal kevesebbet az előző évinél. Mind a kazincbarcikai, mind a vidéki elhalálozottak között a férfiak vannak többségben. Különösen Kazincbarcikán magas a férfiak nőkhöz viszonyított száma és aránya. 153 férfi és 77 nő hunyt el, vagyis majdnem kétszer (1,987-szer) több férfi hunyt el, mint nő. A vidékieknél mérsékeltebb, 1,139-szeres az arány, ami 131 férfi és 115 nő elhalálozását jelenti. A legtöbb kazincbarcikai férfi novemberben (18), decemberben (16), augusztusban (15), áprilisban, júniusban és októberben (14-14) hunyt el; januárban, februárban és márciusban 11-11, májusban és júliusban 10-10, szeptemberben pedig 9. A nők havonkénti elhalálozásának számai: januárban 10, júliusban és szeptemberben 9-9, novemberben 8, áprilisban és decemberben 7-7, márciusban és júniusban 6-6, októberben 5, májusban és augusztusban 4-4, és februárban 2.

A kazincbarcikai férfiak és nők életkor szerinti elhalálozása a következőképpen alakult:

Korcsoport elhalálozott férfiak száma aránya (%) elhalálozott nők száma aránya (%)
0–
2–8 1 0,65
9–19 1 0,65
20–29
30–39 3 1,96 3 1,29
40–49 11 7,18 4 5,19
50–59 24 15,68 11 14,28
60–69 41 26,79 11 14,28
70–79 39 25,49 19 24,67
80–89 22 14,37 22 28,57
90–100 11 7,18 7 7,19

HÁZASSÁGKÖTÉSEK

Az előző évhez képest a házasságkötések száma csökkent 1998-ban Kazincbarcikán. 1997-ben ugyanis 226 házasságot kötöttek, 1998-ban pedig csak 201 esküvőre került sor. A házasulandók lakóhelye szerinti megoszlás a következő: 95 esetben mind a vőlegény, mind a menyasszony kazincbarcikai lakos volt, 56 esetben mindkét fél vidéki (minden nem kazincbarcikai); csak a vőlegény 28, csak a menyasszony pedig 22 esetben volt kazincbarcikai. Négy esetben a vőlegény külföldi: román, izraeli, svéd és belga, egy-egy esetben pedig a menyasszony volt külföldi (szlovák, ukrán).

1997-hez hasonlóan a legtöbb házasságot, 48-at augusztusban és 39-et júliusban kötötték, míg a legkevesebbet, mindössze hármat, áprilisban. A további sorrend: március 18, május és szeptember 17, június 14, december 12, október és november 10, február 8 és január 5.

 

AZ 1998/99-ES TANÉV ADATAI

ÓVODÁK ÉS ÓVODÁSOK

Az Alsóvárosi, a Belvárosi és a Felsővárosi Óvoda 12 egységének, valamint a Berentei Óvoda 1478 férőhelyén 64 óvodai csoportban 1342 óvodáskorú gyermek kezdte az új tanévet. (Az előző tanév 1449 beíratott óvodással kezdődött.) A 107 fős csökkenés miatt az óvodák névleges kihasználtsága 91,2%-os. A csoportok létszámának megoszlása a következő: 10-20 fővel 23, 21-25 fővel 35, és 26-30 fővel csupán 6 csoport működik.

Az óvodások nevelésével 144 felső- és 4 középfokú végzettségű pedagógus foglalkozik, akiknek a nevelő-oktató munkáját 4 gondozó és 149 dajka segíti. A főállású gazdasági ügyviteli dolgozók száma 24, míg a fizikaiaké (konyhai dolgozók, karbantartók) 70.

Az óvodák vezetői: Alsóvárosi Óvoda: dr. Illés Pálné; Belvárosi Óvoda: Benő Ferencné; Felsővárosi Óvoda: Rácz Pálné.

ÁLTALÁNOS ISKOLÁK

AZ ISKOLA MEGNEVEZÉSE AZ ISKOLA IGAZGATÓJA A TANULÓK ÖSSZLÉTSZÁMA
Ádám Jenő-Központi Általános Iskola Kisbenedek Tiborné 857
Árpád Fejedelem Téri Általános Iskola Danada János 449
Berentei Általános Iskola Veres Istvánné 98
Dózsa György Úti Általános Iskola Szendrei Örs 494
Herman Ottó Általános Iskola Bazsó Bertalanné 287
Kazinczy Ferenc-Kertvárosi Általános Iskola Lénártné Horváth Ilona 777
Május 1. Úti Általános Iskola Jakab Mária 257
Pollack M. Úti Általános Iskola Mezei Márton 406
Újvárosi Általános Iskola Madarasi Jánosné 401
Éltes Mátyás Általános Iskola Spisák Béláné 118
Összesen:   4144
Ságvári E. Gimnázium 6. oszt. Petróczi Gábor 63

Városunk 10 általános iskolájában 4144, míg a Ságvári Endre Gimnáziumban 63 általános iskolás kezdte el az 1998/99-es tanévet. Az előző tanévhez képest csekély, 14 fővel több az általános iskolai tanuló. Az első osztályosok száma 499, a nyolcadikosoké pedig 504. A legnépesebb az 5. osztály 580 tanulóval, a legkevesebb pedig a 3. osztályosok száma: 459.

Napközis ellátásban 1064 tanuló részesül, 584 a tanulószobások és 2579 a menzások száma.

Az általános iskolásokat 338 pedagógus tanítja, akik közül 9 fő közép-, 170 fő általános iskolai tanár; 84 fő tanítói képesítéssel rendelkezik, 59 a szakkollégiumi tanító és egy fő az egyéb pedagógus. A tanév elején hét pedagógusállás betöltetlen volt. Az oktató-nevelő munkát 8 pedagógusasszisztens segíti. Az adminisztratív dolgozók száma 35, a kisegítőké pedig 117.

KÖZÉPISKOLÁK

Az 1998/99-es tanévben, hasonlóan az előző tanévhez, Kazincbarcikán öt középfokú iskolában folyt képzés. Nappali tagozaton az összes beíratott tanulók száma 4025, s ebből 687-en gimnáziumi, 2095-en szakiskolai, 1026-an szakközépiskolai és 37-en technikusi képzésben vesznek részt, iskolánként a következőképpen:

SÁGVÁRI ENDRE GIMNÁZIUM, Kazincbarcika, Jószerencsét út 2.

Az iskolában 4 és 6 osztályos gimnáziumi képzés folyik 386, illetve 178, összesen 564 tanulóval. A vidékről bejárók száma 152 (27%), 5 a kollégistáké és 405 a menzásoké.

A tanulókat 44 fő- és 2 mellékállású pedagógus oktatja, akiknek a munkáját 20 főállású és 3 nem főállású műszaki, gazdasági és egyéb alkalmazott segíti. Az oktatás 17 osztály- és egy tornateremben folyik. Egyéb oktatási célra 8 helyiség áll rendelkezésre, köztük könyvtár, nyelvi laboratórium és rajzterem.

A gimnázium igazgatója: Petróczi Gábor.

IRINYI JÁNOS KÖZÉPISKOLA, Kazincbarcika, Egressy Béni út 1.

Az iskolában 861 tanuló szakközépiskolai és 72 gimnáziumi oktatásban részesül. A vidékről bejáró tanulók száma 346 (37%), akik közül 132-en kollégiumot vesznek igénybe, míg 210 tanuló menzai ellátásban részesül. Gyakorlati oktatásban 700 tanuló vesz részt.

Szakközépiskolai oktatás az alábbi szakmákban folyik: pályaorientáló, számítástechnikai programozó és képesített könyvelő, számviteli ügyintéző, villamos szakcsoport, információ- és számítástechnika, víz- és szennyvíz-technológia, általános vegyész. Érdekes, hogy az eredetileg vegyipari szakemberek képzésére létesült intézményben csupán egy vegyész évfolyam van 24 tanulóval.

A tanulókat 70 fő- és 8 nem főállású pedagógus oktatja. A műszaki, gazdasági és egyéb kisegítők száma 29 fő- és 2 nem főállású dolgozó; 7 álláshely betöltetlen.

Az iskolában 32 osztály-, 2 tornateremben, egy iskolai tanműhelyben, 3 műhelyteremben és 136 gyakorlati helyen folyik képzés. Egyéb oktatási célra 20 helyiség áll rendelkezésre, melyek közül 10 db a laboratórium. Az intézmény igazgatója: Balázs László.

JÓKAI MÓR KÖZÉPISKOLA, Kazincbarcika, Herbolyai út 1.

Az iskola tanulóinak száma 512. Valamennyien szakközépiskolai tanulók, és a következő szakokon részesülnek képzésben: pályaorientáló, pedagógiai, közművelődési, egészségügyi, ápoló, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző.

A vidéki tanulók száma 198 (38,6%). Kollégiumban 139 tanuló van elhelyezve, míg a menzát 75 tanuló veszi igénybe. Gyakorlati oktatásban 209 tanuló részesül 144 gyakorlati helyen és 7 műhelyteremben. Az elméleti oktatás 16 tanteremben folyik, és egyéb oktatási célra 14 helyiség szolgál. A tanulók képzésével 35 főállású, 21 óraadó és egy egyéb pedagógus foglalkozik. Az iskola gazdasági ügyeit 4 főállású alkalmazott intézi, az egyéb feladatokat pedig 11 kisegítő dolgozó végzi. Az intézmény igazgatója: Ivády Miklós.

DEÁK FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA, Kazincbarcika, Herbolyai út 9.

Az iskolában szakiskolai (szakmunkás), szakközépiskolai és technikusképzés folyik, összesen 752 tanuló részvételével (218 fő kazincbarcikai, 451 a bejáró és 83 tanuló kollégista). Az 1998/99-es tanévben a NAT-hoz igazodva 9 évfolyamon öt szakmunkás és egy technikus kimenetű osztály indult, összesen 176 fővel. A szakiskolai (szakmunkás) képzésben 379 tanuló vesz részt hegesztő-, központifűtés- és csőhálózat-szerelő, nőiruha-készítő, gázvezeték- és készülékszerelő, ács-állványozó, szobafestő-mázoló (tapétázó), valamint kőművesszakmákban három-, illetve négyéves képzési idővel. Szakközépiskolai és technikusi képzésben 197 fő részesül ruhagyártó, épületgépész-technikus és ruhaipari szakon.

A tanulók gyakorlati oktatása iskolai és vállalati tanműhelyekben történik a BorsodChem Rt., a Vegyépszer Rt., a Borsodi Energetikai Kft., az Edelényi Konfekcióipari Kft. és a KV Kft. tanműhelyeiben.

A tanulók képzésével kapcsolatos feladatokat 90 fő végzi, melyből 34 fő a tanár, 24 fő szakoktató, 32 fő pedig ügyviteli és technikai dolgozó. Az iskola bérmunkában építőipari kivitelezést (kőműves-, ács-, szobafestő munkák), épületgépészeti szerelést (vízvezeték-, központifűtés-szerelést), hegesztett fémszerkezetek készítését, nőiruha- és felsőruházati termékek készítését vállalja.

Az intézet igazgatója: Ruszkay Sándorné.

SURÁNYI ENDRE SZAKKÉPZŐ ISKOLA, Kazincbarcika, Irinyi János út 1.

Az 1998/99-es tanévet nappali tagozaton 1264, levelezőn szakmunkások szakközépiskolájában 299 tanuló kezdte el. A nappalisok közül 51 gimnáziumi, 562 szakközépiskolai és 651 tanuló szakközépiskolai képzésben részesül.

A szakiskolai képzésben a 8. osztály utáni 2 éves, általános műveltséget megalapozó képzésben, illetve a 10. osztály utáni 2 éves szakképzésben élelmiszer- és vegyiáru-kereskedő, géplakatos-, villanyszerelő-, fodrász- és szakácsképesítést, míg a szakközépiskolai képzésben a 8. osztály utáni 4 éves általános műveltséget megalapozó képzésben, illetve az érettségi utáni 2 éves szakképzésben kereskedelmi technikus, elektronikai műszerész és autószerelő képesítést szerezhetnek a tanulók.

Az intézet a feladatait 155 fővel látja el, amelyből 88 fő pedagógus, 7 vezető, 64 tanár, 17 szakoktató, 28 ügyviteli és 39 fő a technikai dolgozó. Az oktatásban 11 fő óraadóként vesz részt. Az intézethez tartozó kollégiumban a 350 férőhelyből 174-et vesznek igénybe, mégpedig a saját tanulók közül 116, a Deák Ferenc Szakképző Iskola tanulói közül 58 a kollégista.

A képzés mellett az intézet szolgáltatásokat is végez, úgymint gépkocsijavítást, gépkocsik zárt technológiás vizsgáztatását, környezetvédelmi vizsgálatát, exkluzív fodrászszalonban hajvágást, -festést és különleges frizurák készítését, fémipari termékek (kalapács, csőbilincs, vaskapuk, kerítésmezők, térelválasztók, üstházak) gyártását és értékesítését, tantermek, kollégiumi szobák és egyéb helyiségek bérbeadását és számítógép-kezelő tanfolyamok szervezését. Kazincbarcika városban három élelmiszer- és vegyi -áruboltot üzemeltet, melyek: a 105-ös Tanbolt (Irinyi János út 1/A), a 105-ös Sulibolt (Tardonai út 70.) és a Surányi Diákbolt (Mátyás király út 49/A).

Az intézet igazgatója: Eperjesi Dezső.

EGYÉB ISKOLÁK

KODÁLY ZOLTÁN MŰVÉSZETI ISKOLA, Kazincbarcika, Jószerencsét út 8.

A 34 éve működő intézményben jelenleg három szakágon – zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet – folyik oktatás. Az intézmény a városban folyó képzésen kívül 23 településen ún. kihelyezett tagozaton folytat képzést. Hangszeres oktatásban 1022-en, táncművészeti oktatásban 395-en, míg képző- és iparművészeti oktatásban 256-an részesülnek. Az oktatás céljára az intézmény kazincbarcikai épületében 14 terem áll rendelkezésre, ami a nagy létszám miatt kevés, s ezért más helyiségekben (általános iskolák) is folyik tanítás.

Az intézmény igazgatója: Hámori György.

DON BOSCO SZAKKÉPZŐ ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA, Kazincbarcika (Herbolya), Illyés Gyula út 1.

A Don Bosco Szalézi Társaság magyar rendtartományának fenntartásában működő intézményben a jelen tanévben 320-an tanulnak, mégpedig általános iskolai oktatásban 60, szakközépiskolaiban szintén 60 és szakiskolaiban 200 tanuló részesül. A tanulók 60%-a kazincbarcikai, 40%-a városkörnyéki fiatal. Kollégiumi elhelyezést 86 tanuló vesz igénybe. A szakiskolai képzés keretében cipész, festő-mázoló-tapétázó, fodrász, géplakatos, hegesztő, kőműves, nőiruha-készítő és nyomdász szakon folyik képzés. A tanárok, oktatók száma 35, a technikai és az egyéb dolgozóké 38 fő.

Az iskola igazgatója: Lukács Barnabás.

 

EGRESSY BÉNI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR

Városunk kulturális életének legfőbb színtere, az Egressy, 1998-ban is eredményes évet zárt. Az előadások száma, a látogatottság folyamatosan magas volt, és ezek közül is kiemelkedtek a Kazincbarcikai Nyár ’99 rendezvénysorozat programjai.

A programok és az alkotókörök, műhelyek, művészeti csoportok folyamatos működése és fellépései mellett kisebb fejlesztések is megvalósultak, elsősorban önkormányzati támogatásból, valamint pályázati pénzekből. Ezek közül a jelentősebbek: a színpad, az előcsarnok vizesblokkjának, a mozi tetőszigetelésének felújítása és csatornázás, új színháztermi hang- és fénytechnika beszerelése.

A művelődési központnak összesen 159 rendezvénye volt, amelyeken 52 780 néző vett részt.

A rendezvények megoszlása

Rendezvény Előadások száma: Résztvevők száma:
Színházi előadás 58 18 730
Pódium-előadás 5 590
Komolyzenei, népzenei és dzsesszkoncert 32 11 200
Könnyűzenei koncert 23 3 230
Egyéb zenei műsor 13 6 790
Komplex műsor 16 8 400
Egyéb műsor 12 3 870

A színházi előadások közül 19 a színjátszó fesztivál programjában szerepelt.

A legnagyobb nézőszámú rendezvény július 4-én a Sajógalgócon tartott Benkó Dixieland Band-koncert volt, amelyen mintegy hétszázan vettek részt, viszont az After AU-koncertre csak huszonöten voltak kíváncsiak.

Több mint 30 000 nézője volt az év folyamán tartott négyszázhuszonhat mozielőadásnak. Huszonhat magyar filmet játszottak, összesen kettőezer-nyolcszázhatvanegy néző előtt.

A leglátogatottabb filmek a következők voltak: Titanic (3615 néző), A miniszter félrelép (1899), Sziki szökevény (1476), Alien 4. (1424).

A művelődési központhoz tartozó három kiállítóteremben huszonnégy kiállításra került sor. A városi kiállítóteremben voltak láthatók Bolacsek László kazincbarcikai népi iparművész, Korkos Jenő miskolci festőművész, Tóth Imre miskolci grafikusművész, Dévényi János budapesti ötvösművész, Szabó Vilmos zilahi (Románia) festőművész, Czinke Ferenc salgótarjáni grafikusművész, László Erzsébet és Barna Béla kazincbarcikai pedagógusok és Bagyinszki Zoltán gyulai (egykor kazincbarcikai) fotográfus alkotásai.

A kisgalériában a kiállítóterem utcai frontjának felújítása miatt öt hónapig szüneteltek a kiállítások, de négy bemutatkozásra így is sor került. Itt voltak láthatók Tóth Ildikó kazincbarcikai főiskolai hallgató, továbbá a Ságvári Endre Gimnázium, a Kodály Zoltán Művészeti Iskola tanulóinak munkái, valamint az 1848/49-hez kötődő gyermekrajzok.

A gyermekgalériában tizenegy kiállítást rendeztek. Itt az óvodások és iskolások munkáiból tekintették meg az érdeklődők a legsikerültebb darabokat.

Könyvtári adatok

A városi könyvtár és a hozzá tartozó gyermekkönyvtár, a Felsőbarcikán, Berentén és a Dózsa György Úti Általános Iskolában működő fiókkönyvtárak 166 385 db különféle dokumentummal álltak a látogatók és a beiratkozott olvasók rendelkezésére. Ebből a könyvek száma 166 113 db-ot tett ki, 3237 hangzó-, 2185 dia- és 765 videofilm állott rendelkezésre, valamint 85 db számítógépes dokumentum. A könyvtár állománya az év folyamán több mint hárommillió forint értékben 2833 darabbal gyarapodott.

A könyvtár újdonsággal is szolgált a látogatóknak: A Soros Alapítvány pályázatán nyert öt számítógéppel ingyenes internetelérési lehetőséggel. Az intézmény web-lapja is el van helyezve az alapítvány szerverén.

Az év folyamán hetvennégyezer-nyolcszáznyolcvannégyen keresték fel a könyvtárat és száznyolcvankétezer-nyolcszázharmincnyolc dokumentumot kölcsönöztek. A beiratkozott olvasók száma négyezer-nyolcszázhatvanöt fő volt.

 

HELYZETKÉP A MUNKANÉLKÜLISÉGRŐL

Városunkban és a térségben 1998 végén az egy évvel korábbival szemben mintegy 1100 fővel kevesebb, 6085 regisztrált munkanélküli volt, de még így is a magas munkanélküliség jelenti a legnagyobb gondot Kazincbarcikán és a környéki településeken.

Az 1998. évi helyzetről Káli Lajosné, a B.-A.-Z. Megyei Munkaügyi Központ Kazincbarcikai Kirendeltségének vezetője tájékoztatja kiadványunk olvasóit. Elmondja, hogy a még mindig magas munkanélküliség oka az, hogy városunkban és a térségben az évek óta tartó szerkezetátalakítás nem fejeződött be, s tart még a szénbányászat válsága, a BorsodChem Rt. létszám-racionalizálása, a Habselyem Kötöttárugyár privatizálása, az Ytong Hungary Kft. és a Sajószentpéteri Üveggyár felszámolása. A helyzet javítása végett a kirendeltség egyre több munkáltatóval tart kapcsolatot, aminek eredményeképpen a tavalyi 4298 közvetítésből 3247 sikeres volt. Ez 76%-os eredmény, szemben az öt évvel ezelőtti 67%-ossal. A közvetítés mellett a kirendeltség nagy súlyt helyez a mintegy 12-féle, ún. aktív foglalkoztatáspolitikai eszköz alkalmazására. Ezek között igen jelentős a közhasznú foglalkoztatás, amelynek keretében több-kevesebb ideig 1278 fő dolgozhatott. (A szerkesztő megjegyzése: A közhasznú foglalkoztatás eredménye 1998-ban városunkban is észlelhető volt. Több helyen megtisztultak az övárkok és a Tardona patak medre, egyes helyeken némileg javult a parkok állapota.) A foglalkoztatásbővítő bértámogatással 453 fő tartós munkanélküli elhelyezésére került sor, míg a munkahely létesítését célzó támogatás révén 74 munkanélküli jutott munkához. Néhány fő munkába állása az önfoglalkoztatás és a vállalkozás megkezdéséhez nyújtott pénzügyi támogatás, továbbá a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulék átvállalása révén vált lehetővé.

Az aktív eszközök közé tartozik a munkaerő-piaci képzés és átképzés. Az ezt szolgáló tanfolyamokon 488 fő vett részt, főleg pályakezdők, akiknek nagy része így kiegészítő szakképesítést szerezhet, a többi pedig így juthat szakmához. A munkatapasztalat-szerzési támogatást 94 munkáltató 114 pályakezdő alkalmazásához vette igénybe. 1998 második félévétől lakhatási hozzájárulás igénybevételére is lehetőség nyílott. Ezzel egy dunántúli kft. élt, és 321 munkavállaló részére igényelt támogatást. Közülük 125 fő részére hat hónapos időtartamra 3,1 M Ft támogatást nyújtott a kirendeltség.

Nagy feladatot jelent a kirendeltség dolgozói számára a passzív eszközök alkalmazása. E körbe tartozik a munkanélküli-járadék megállapítása és megszüntetése, a pályakezdők nyilvántartásba vétele, a nyugdíj előtt állók részére munkanélküli-segély és a rövid idejű keresőtevékenység engedélyezése.

Végezetül Káliné a regisztrált munkanélküliek megoszlásába nyújt betekintést. Ebből kiderül, hogy közöttük több a férfi, mint a nő munkanélküli (3587, illetve 2507); 42% a szakmunkásképesítéssel rendelkezők aránya, a főiskolai és egyetemi végzettségűek viszont csak alig 1%-ot képviselnek a regisztrált munkanélküliek között. A korösszetétel szerint a mezőnyt a 25–35 és a 36–45 évesek vezetik 32,69 és 31,17%-os aránnyal. Őket a 20–25 évesek követik 15,84%-kal. A további sorrend: 45–50 évesek 11,40%, 50–55 évesek 4,81%, a 17–20 évesek 3,16%, az 56–-60 évesek 0,87%-ot képviselnek. Két 60 év feletti és egy 17 alatti személy is szerepel a regisztrált munkanélküliek között.

 

SZOCIÁLPOLITIKA

Városunk lakóinak szociális ellátásáról Fóris István, a polgármesteri hivatal társadalompolitikai osztályának vezetője a következő tájékoztatást adja: “1998-ban Kazincbarcika lakóinak szociális ellátására segélyek, támogatások és hozzájárulások formájában néhány millió híján félmilliárd forintot használtunk fel. Ebből legnagyobb összeggel, valamivel több, mint 166 millió forinttal 1115 munkanélküli személy jövedelempótló támogatásban részesült. Jelentős, mintegy 100 millió forintot tett ki a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, amit 3690 esetben fizettünk. 58 millió forint összegben 784 főt rendszeres szociális segélyben részesítettünk, átmeneti segélyre és térítési díjra 24 milliót fordítottunk, és 139 fő részesült mintegy 18 millió forint ápolási díjban. Ugyancsak a szociális ellátás körében 31 milliót tett ki a lakásfenntartási támogatás, 36,5 milliót az egészségügyi hozzájárulás, 37 milliót a gyermeknevelési támogatás. Ezeken kívül kb. hatmillió forintot bevonulási és temetési segélyre, köztemetésre és közgyógyellátásra fordítottunk.”

Városunkban a szociális ellátásban jelentős szerepet tölt be a Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központ (Kazincbarcika, Építők útja 13–15. sz.), melynek 1998. évi tevékenységéről Csősz Béláné, a központ igazgatója tájékoztatja olvasóinkat:

A szociális szolgáltató központhoz tartozó mindkét bölcsődében a beíratott gyermekek száma 1997-hez képest 20%-kal nőtt. A Pollack Mihály úti bölcsődében gyermekhotel, a Csokonai útiban játszócsoport nyújt speciális szolgáltatást. A házi segítségnyújtás és étkeztetés terén az önkormányzat pénzügyi támogatásával öt főzőkonyha korszerűsödött és kapacitása bővült, s így az étkeztetést 400 fővel többen vehették igénybe. A jogi és pszichológiai tanácsadást nyújtó, és mentális gondozást végző családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, valamint a telefonos lelki segélyszolgálat hatékonyan működött. A gondozóházban, valamint a négy idősek klubjában (Építők útja, Herbolya, Berente, Óváros) az év folyamán telt ház volt. Az éjjeli menedékhely tavaly az év elején nappali melegedővel bővült. Ez lehetővé tette, hogy a hajléktalanok napközben is emberhez méltó körülmények között tartózkodjanak.

A szolgáltató központ 193 dolgozója egyre magasabb szintű elméleti tudással és nagyfokú empátiás készséggel végzi munkáját. Ehhez jó hátteret nyújt az új telephelyen működő karbantartó csoport és szociális konyha.

 

GYÁMÜGYEK

Nagy ügyfél- és ügyiratforgalmat bonyolított le az 1997. november 1-jétől működő gyámhivatal, amelynek működési területe Kazincbarcikán kívül még harminc településre terjed ki. 1998-ban 4637 gyámhatósági ügyiratot iktattak, és az ügyintézés során 1065 határozatot hoztak. (Ebből mindössze kettőt változtattak meg jogsértés miatt, és négyet megsemmisítettek.)

A hivatal dolgozói intézkedtek kiskorúak ideiglenes elhelyezéséről, átmeneti és tartós nevelésbe vételéről, családi jogállás rendezéséről, kapcsolattartásról és utógondozás elrendeléséről.

Az év folyamán 246 kiskorú állott gyámság és 264 gondnokság alatt. Foglalkozott a hivatal kiskorúak és gondnokoltak vagyoni ügyeivel, húsz 18 éven aluli leány házasságkötési kérelmével, öt kiskorú örökbefogadásának engedélyezésével, és egy fiatal felnőttet részesített otthonteremtési támogatásban.

A hat felsőfokú végzettségű gyámügyi előadó munkáját dr. Batta István hivatalvezető irányította.

 

VÁLLALKOZÁSOK

Sajnos a vállalkozások 1998. évi alakulásáról nem tudunk teljes képet adni. 1998. július 1-jével ugyanis a vállalkozásokkal kapcsolatos ügyek (újak részére igazolvány kiadása, a megszűnéssel kapcsolatos ügyintézés, stb.) az önkormányzatoktól a kamarákhoz kerültek. Lapzártáig csak a B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara adatai álltak rendelkezésünkre, a Kézműves Kamara adatai nem érkeztek meg. A Kereskedelmi és Iparkamara nyilvántartásában 1998. december 1-jén 762 egyéni és 431 társas vállalkozás szerepelt, 64 egyéni és 59 társas vállalkozással több, mint az év elején. Az egyéni vállalkozók körében legnépszerűbb a biztosítási üzletkötő, a személy- és vagyonőr, valamint a közvetítési ügynöki tevékenység, de ezekben a szakmákban a legtöbb a megszűnés is.

A kereskedelmi és iparkamara kazincbarcikai képviseletéhez (3700 Kazincbarcika, Egressy Béni út 1., tel./fax: 48/312-549) mint területi irodához 324 igazolvánnyal kapcsolatos kérelmet adtak be, amelyből 171 új vállalkozói igazolvány kiadására, 89 módosítására és 64 megszüntetésére vonatkozott.

Mind az önkormányzati, mind a kamarai adatokból megállapítható, hogy az 1997. évi visszaesés után 1998-ban ismét nőtt a vállalkozási kedv, ami kifejeződött a vállalkozások szám szerinti növekedésében is.

 

BŰNÜGYEK

A városi rendőrkapitányságra tavaly 1865 büntetőfeljelentés érkezett, ami tizenhattal haladja meg az 1997. évit. Az ismertté vált bűncselekmények száma 1991 óta tavaly volt a legtöbb, 2601, ami az előző évihez képest majdnem 25%-os növekedést mutat. (Ezek az adatok nem csak Kazincbarcikára vonatkoznak, hanem a városi rendőrkapitánysághoz tartozó sajószentpéteri, rudabányai és sajókazinci alegységek területén előfordult ügyekre is.)

A Kazincbarcikán előfordult bűncselekmények esetében 819 nyomozást folytatott le a rendőrség. Csakúgy, mint az előző években, a legtöbb, 666, az összes nyomozás 81,32%-a a vagyon elleni bűncselekmény kategóriájába tartozik. Ebből kereken 400 volt a lopások, 151 a betöréses lopások és 5 a rablások száma. Kevesebb fát és kerékpárt tulajdonítottak el, mint 1997-ben, de több gépkocsit, főleg Ladát és Trabantot, valószínű azért, hogy alkatrészhez jussanak. Növekedett a betöréses lopások száma is, amelyeket nagyrészét főleg ősszel és télen Herbolyán követtek el. De több volt a lakásbetörés is, amely során értékes műszaki cikkeket, pénzt és arany ékszereket tulajdonítottak el. Az év folyamán huszonöt súlyos testi sértés történt, legtöbb esetben családon belüli konfliktus következményeként. Emberölés és kísérlet tavaly nem fordult elő városunkban. Berentén történt egy idős, magatehetetlen személy bántalmazásával rablás. A sértett lakásába betörtek, majd bántalmazása után tévékészülékével és gázpalackjával távoztak.

A város közrendje ellen 54 bűncselekményt követtek el, amiből 28 garázdaság volt, 10 erőszakos garázda jellegű bűncselekmény. A házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs kategóriában 6 bűnügy vált ismertté. 4 gazdasági jellegű cselekmény is volt, amelyből egy estben a devizagazdálkodás szabályait sértették meg.

Rendőrségünk munkájának eredményességét jelzi, hogy 63,6%-os az ismeretlen tettes felderítés a megyében a legjobb – 69,1%-os a nyomozati eredményességi mutató.

 

SZABÁLYSÉRTÉSI ÜGYEK

1998-ban is jelentős számban fordultak elő szabálysértések, noha a feljelentések száma (494) majdnem százzal kevesebb az 1997. évinél. A legtöbb feljelentés, 141 tulajdon elleni, orgazdaság és jármű önkényes elvétele szabálysértés volt, helyi önkormányzati rendeletbe ütköző cselekmény 94 esetben fordult elő, 62 feljelentés tankötelezettség megszegése, 51 köztisztasági, 49 pedig csendháborítási szabálysértés miatt történt. Tíz és húsz közötti volt a jogtalan kereskedés folytatása, a közlekedés, mező- és erdőgazdálkodás szabályainak megsértése miatti feljelentés, de előfordult az építési, kereskedelmi és szolgáltatási szabályok megsértése, magánlak- és becsületsértés is. Érdekes, hogy a vársárlók megkárosítása miatt egyetlen egy esetben sem tettek feljelentést!

A szabálysértéseket elbírálók 283 esetben pénzbírságoló határozattal 949 100 forintot szabtak ki, ami átlag 3350 Ft büntetést jelentett. 143 esetben a pénzbüntetést elzárásra változtatták, és 24 esetben letiltással hajtották be.

 

TŰZMEGELŐZÉS, TŰZOLTÁS

Városunk tűzoltóinak, sajnos 1998-ban is bőven akadt dolguk. Összesen 437 jelzést kaptak tűz- és más esetről, amikor oltáshoz vagy műszaki mentéshez kellett vonulniuk. Igaz, 46 jelzés vaklármának bizonyult, vagy téves volt, de ez csak a helyszínen derült ki. 309 esetben viszont tényleg volt oltanivaló, s akkor is volt dolguk tűzoltóinknak, amikor 26 esetben karambolnál, balesetnél műszaki mentésben kellett részt venniük, és ötvenhatszor fordult elő, hogy az ellátási területen kívüli eseményekhez kellett kivonulniuk, hogy segédkezzenek az ott keletkezett tűz oltásában.

A működési területre jutó 309 esetből 236 a mező- és erdőgazdaságban fordult elő, s csupán négy az iparban. Lakást és egyéb személyi ingatlant 45 esetben veszélyeztetett a tűz, melyek közül jelentősek voltak Kazincbarcikán a Patak úti, a Tardonai és a Csalogány úti, a sajószentpéteri, izsófalvai és balajti lakástüzek, az alsószuhai istállótűz, a mucsonyi kazánrobbanás és istállótűz, a Dédestapolcsányban egy csűrben, Rudolftelepen pedig egy istállóban keletkezett tűz.

A tüzek okai legtöbb esetben nyílt láng használata, ellenőrzés nélküli tüzelőberendezés és elektromos rendszer meghibásodása. Tavaly is sok gondot okoztak az avar- és erdőtüzek.

A tűzoltás mellett fontos feladatot jelent tűzoltóságunknak a tűzmegelőzési munka. Idetartozik a tűzvédelmi hatósági ellenőrzés és a szakhatósági állásfoglalás, amely tavaly mintegy ötszáz létesítmény esetében vált szükségessé.

 

ADÓÜGYEK

(E cím alatt csak azokról az adónemekről lesz szó, amelyek a városi önkormányzat hatáskörébe tartoznak.)

Kazincbarcika Város Önkormányzatának képviselő-testülete 1991. július 1-jével vezette be illetékességi területén a helyi iparűzési adót, ami 1998-ban 1811 adóalanyt érintett, s akik/amelyek 92 milliárd 215 millió 169 ezer 596 forint árbevétel után 1 milliárd 52 millió 551 ezer 980 forint adót fizettek be az önkormányzat adócsoportjához.

A vállalkozók kommunális adóját 1992. január 1-jétől vezette be az önkormányzat a törvényi maximum szintjén, azaz 2000 Ft/fő/év összegben. 1998-ban 2055 adózó 10 714 fő foglalkoztatott után húszmillió forint adót fizetett.

Az építményadó bevezetésére szintén 1992. január 1-jén került sor. Városunkban 1995. december 31-ig csak magánszemélyek tartoztak építményadót fizetni. 1996. január 1-jétől viszont a magánszemélyeken kívül jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra is kiterjed az építményadó hatálya, ha az önkormányzat illetékességi területén nem lakás céljára szolgáló épülettel rendelkeznek. Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete, mértéke pedig 50 Ft/m2/év. 1998-ban 4291 adózó 23 millió 700 ezer forint építményadót fizetett be.

Gépjárműadót 5618 adózónak 5580 gépjármű (személygépkocsi, autóbusz, tehergépjármű, pótkocsi, motorkerékpár, utánfutó, lakókocsi) után 45 millió 35 ezer 620 forint összegben kellett fizetni. Az előbbi adónemektől eltérően a gépjárműadóból az önkormányzat költségvetését csak 32 millió 961 ezer 790 forint gyarapította, mivel a többi összeg a központi költségvetést illette meg.

(1999. január 1-jével változtak az adómértékek. Erről az Év krónikájában az önkormányzat 1998. december 11-ei ülésének döntése alapján számolunk be.)

 

EGYÉB ADATOK

Városunk területének nagysága 1998-ban változatlanul 45,9 km2 volt. Lényeges változás a lakásállományban sem történt. Az 1997. évi 12 923 darabról mindössze kettővel, 12 925-re nőtt a lakások száma. Ugyan 17 db új magánerős lakás épült a város különböző részein (“Rózsadomb”, Kiserdősor, Herbolyai és Tardonai út, Herbolya, Berente, Felsőbarcika, Sajókazinc), de 15 régi lakás megszűnt, egy kivételével bolthelyiséggé való átalakítás miatt.

A lakások zöme magántulajdonban van. Önkormányzati lakás az év eleji 1041 darabbal szemben az év végén 965 db volt, mivel az év folyamán 76 lakást megvásároltak. Az önkormányzati lakások közül 152 teljesen önkormányzati tulajdonú épületben van (Hámán Kató út), 775 db vegyes tulajdonú társasházban, és 38 db családi házas, max. hat- lakásos épületben.

1998-ban 142 önkormányzati tulajdonú lakásban végeztetett felújítást a Timpanon Ingatlankezelési Kft. 32 db Hámán Kató úti lakásban és 16 Jókai tériben fűtéskorszerűsítésre, 16 Hámán Kató útiban tető-, 32-ben homlokzat- és 46-ban kéményfelújításra került sor.

A városi önkormányzat az év folyamán névjegyzék alapján 14 lakást adott bérbe, pályázati rendszerben licitálással 16 lakás talált gazdára. Az év végén 88 lakásigénylőt tartott nyilván az önkormányzat. 90 igénylő közül hetvenötnek állapított meg pénzügyi támogatást, amit végül is 59 fő, illetve család vett igénybe mintegy 21 millió forint összegben.

Kazincbarcikán a lakások 94,7%-a, azaz 12 240 lakás vezetékes ivóvízellátásban részesült, a csatornahálózatba pedig 11 418 lakás (88,34%) volt bekötve. Az év folyamán az ivóvízhálózatba 29, a szennyvízhálózatba 22 új bekötés történt. 1998-ban összesen egymillió-háromszázhatezer-kétszáznyolcvannégy köbméter ivóvizet fogyasztottunk; egy család átlagos havi vízfogyasztása 5 m3-t tett ki, a Barcikai Vízmű Kft. adatai szerint.

Távhőszolgáltatásban a lakások 63,71%-a, azaz 8235 db lakás részesült. Ebből 6337 lakásban melegvíz-szolgáltatás is volt. A Kazinc Távhő Kft. a lakásokon kívül 483 közületet is ellátott, összesen egymillió-négyszázharmincnégyezer-húsz légköbmétert fűtött hatvannégy megawatt teljesítménnyel.

A Tigáz kimutatása szerint 9985 lakásban, a lakások 77,23%-ában volt vezetékes gázellátás, az év közben bekapcsolt 397 új fogyasztóval együtt. A lakások és a 179 közületi fogyasztó majdnem tízmillió köbméter földgázt használt fel. Egy háztartásra 632 m3 fogyasztás jutott, mégpedig átalánydíjas fogyasztás esetében 157 m3, mérős fogyasztásnál 1046 m3. A kiépített gázvezeték hossza az év végén már 82,7 km volt.

Egyéb fejlesztések, felújítások

Az év legnagyobb fejlesztése a városi fedett uszoda építésének befejezése volt. Emellett történtek kisebb fejlesztések is. Megkezdődött és 2520 m2-en megvalósult az Egressy Béni úton a díszburkolat építése. Út épült a temetőben, aszfaltjárda a Szent István téren és a Dózsa György úton, szennyvízcsatorna létesült a Dózsa György úton, csapadékcsatorna építése kezdődött Herbolyán, és megvalósult Berentén a református templom mellett. Szintén Berentén épült 5550 fm gázelosztó, és 270 db bekötő csatlakozó-vezeték, valamint egy nyomásszabályozó. A piac melletti övárok lefedésének első ütemében 167 fm NA 1400-as csatorna megépítésére került sor. Tizenháromezer négyzetméternyi út, járda, tér, parkoló aszfaltozása készült el felújítási munkák keretében.