Kisebbségkutatás - 2010. 3. szám

Etnikai és vallási tolerancia Lengyelországban

Golebiowska,Ewa: Ethnic and Religious Tolerance in Poland. = East European Politics and Societies, 23. vol. 3. no. 2009. 371- 391.p.

 

A kommunizmus húsz évvel ezelőtti felszámolása óta Lengyelország és a volt szovjet blokk országai óriási lépést tettek a demokratikus konszolidáció útján. Az etnikai és vallási kisebbségek státuszának javítása érdekében jelentős intézményi változtatásokat hajtottak végre. Elmondhatjuk, hogy legalábbis intézményi szinten, a volt szocialista országok lakossága ugyanazokat a szabadságjogokat élvezi, mint a stabil nyugati államok polgárai. Az eltelt évek során, Lengyelország is számos olyan nemzetközi egyezményt ratifikált, amelyek a kisebbségek alapvető jogainak biztosítását garantálják. Példaként említhetjük azt a 2005-ben elfogadott törvényt, ami a nemzeti kisebbségek számára nyújt biztosítékot kultúrájuk, nyelvük és szokásaik megőrzésére. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy már az 1997-es lengyel alkotmány garantálja a vallás szabadságát, és az egyház államtól való szétválasztását.

Az intézményi keret önmagában, természetesen még nem biztosíték a társadalmi nyitottság megteremtésére. A kisebbségek jogait védő törvények csak akkor lehetnek hatásosak igazán, ha a többségi társadalom tagjai belső meggyőződésüktől vezetve tartják tiszteletben a más etnikumúak vagy vallásúak jogait. A gazdasági és törvényi környezet gyors megváltozása nem szükségszerűen jelenti az emberek gondolkodásának hasonló ütemű megváltozását is. A hosszú idő alatt meggyökeresedett előítéletek, és prekoncepciók felszámolásához feltehetően húsz év nem elég. Annak vizsgálata, hogy az emberek milyen attitűddel viseltetnek az etnikai, nemzeti és vallási kisebbségekkel szemben társadalompolitikai szempontból sem elhanyagolható. Nyilvánvaló tény, hogy a társadalmat alkotó egyének gondolkodásmódja és álláspontja, a kampányoló politikai erők fontos eszköze a hatalomért vívott harcuk során.

Egy 2006-os reprezentatív felmérés elemzése alapján képet alkothatunk arról, hogy a lengyel emberek milyen fokú toleranciával viseltetnek az országukban élő nemzeti, etnikai és vallási kisebbségekkel szemben. Egy korábbi felmérés azt mutatja, hogy a lengyelek zömében toleránsnak tartják magukat, egészen addig, amíg a tolerancia kérdése nem konkrét esetekkel kapcsolatban, hanem csak teoretikusan kerül szóba. Többségükben egyetértenek például a vallásszabadság fontosságával, de konkrét szituációkban semmilyen kivetni valót sem látnak abban, ha a katolikusok előnyöket élveznek a más vallásúakkal szemben. Az általunk elsősorban vizsgált 2006-os felmérés legfőképpen a szociális tolerancia mérésére koncentrált, és azt mérte, hogy mi a véleményük az embereknek a nemzetiségi vagy vallási alapú vegyesházasságokról.

 

Egyszerű kép arról, hogyan fogadnák a lengyelek, ha egy kisebbségi csoport tagja családtagjukká válna

A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy az etnikai tolerancia magasabb, mint a vallási tolerancia, és az sem mellékes, hogy a tolerálandó személy mely vallási felekezethez vagy etnikumhoz tartozik. A lengyelek többsége sokkal elfogadhatóbbnak tartaná, ha gyermekük egy franciával, némettel, csehvel vagy orosszal kötne házasságot, mintha zsidóról vagy kínairól lenne szó. Legelfogadhatatlanabbnak pedig egy muzulmán vagy zsidó vallású személlyel (közel 50%) való házasságkötést tartanák. Érdekes tény továbbá, hogy az eltelt évek során az elutasítás mértéke nem csökkent, hanem nőtt. Egy 2001-es felmérésben a válaszadók 36, illetve 34 százaléka tartotta volna problematikusnak, ha gyermekük egy muzulmán vagy zsidó személlyel köt házasságot, a 2006-os felmérés eredménye már 55,1 és 48 százalék volt.

A felmérések elemzése nem csak nagyfokú intoleranciára mutat, de arra is rávilágít, hogy szignifikáns eltérés mutatkozik a különböző kisebbségi csoportokkal szemben érzett ellenérzés megoszlásában is. Miből következhet ez? Feltételezésünk szerint az etnikai vagy vallási kisebbségek irányában megnyilvánuló szimpátia vagy elutasítás nagyban függ az egyén politikai, pszichológiai beállítottságától, és attól is, hogy mit gondol személyes vagy országa jóléte felől. A következőkben ezekre a részterületekre nézve fogalmazunk meg előfelvetéseket.

 

Politikai beállítottság

Különböző vizsgálatokból láthatjuk, hogy a lengyelek különbözőséggel szemben tanúsított attitűdjét politikai beállítottságuk és politikai érdeklődésük intenzitása is befolyásolja. Erősen feltételezhető, hogy a politikai baloldallal vagy balközéppel szimpatizálók toleránsabbak a kisebbségekkel szemben, mint jobbközépet vagy a jobboldalt támogatók. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a politikai elit, ideológiai hovatartozásától függetlenül, nagy hangsúlyt fektet az intolerancia felszámolására, így valószínűleg a politikát folyamatosan figyelők körében is, ideológiától függetlenül nő a különbözőséget elfogadók tábora.

 

Pszichológiai beállítottság

Pszichológiai vizsgálatok eredményéből megállapítható, hogy azok, akiknek erősebb hite van az emberekben, általában toleránsabbak is. Ugyanakkor az a felvetés is igaznak látszik, hogy sokan, ha gyermekük idegen nemzetiségű vagy más vallású személlyel kötendő házasságáról lenne szó, nem előítéleteik miatt örülnének jobban egy saját etnikumukba és/vagy vallásukba tarozó egyénnek, hanem egyszerűen csak a számukra alapvető csoporton belülit favorizálnák a csoporton kívülivel szemben. Feltételezzük továbbá, hogy azok az emberek, akik egyáltalán nem tartják fontosnak, hogy gyermekük milyen etnikumból vagy vallási felekezetből választ párt magának, többségükben más területeken is toleránsabbnak bizonyulnak.

 

A válaszadók és az ország jólétének jelentősége

A vallási és etnikai különbözőségek tolerálására való hajlandóság - amit véleményünk szerint tartós politikai és/vagy pszichológiai tényezők befolyásolnak leginkább - az egyén saját és az állam jólétéről alkotott elképzeléseitől, a munkaerő piaci helyzettől és választott képviselőinek teljesítményétől is függhet.

Feltételezésünk szerint: a személyes és országos gazdasági helyzet alakulása Lengyelországban összefüggést mutat például az antiszemitizmussal vagy az intolerancia más megnyilvánulásaival. Feltesszük, hogy azok, akik saját vagy országuk gazdasági helyzetét jobbra értékelik másoknál, elégedettebbek vele, toleránsabbak és kevésbé hajlamosak a bűnbakkeresésre másoknál. Végül azt is elképzelhetőnek tarjuk, hogy az adott időszakban hivatalt viselők teljesítményével elégedetlenek táborában is nagyobb számban fordulnak elő intoleráns emberek, mint az elégedettek között.

 

Szociodemográfiai és más tényezők

A kisebbségekkel szemben megnyilvánuló attitűdben mutatkozó különbségek magyarázatához minden más mellett figyelembe kell vennünk szociodemográfiai tényezőket is. Hipotézisünk szerint nem mellékes a válaszadók iskolázottsága, kora, vallásossága, lakóhelye, sőt neme sem. Korábbi vizsgálatokra támaszkodva feltesszük, hogy a fiatalabb, iskolázottabb, városban élő és kevésbé vagy egyáltalán nem vallásos megkérdezettek nagyobb toleranciával viseltetnek a más nemzetiségűek, más vallásúak iránt, mint ellentétpárjaik. Az is elmondható, hogy a férfiak többségében toleránsabbnak mutatkoznak a vegyesházasságokkal kapcsolatban. Továbbá azt is igazolhatónak gondoljuk, hogy a gyermektelen, vagy a gyermekvállalást nem tervezők körében magasabb a vegyesházasságokat elfogadók aránya, mint az iskoláskorú gyermekkel rendelkező párok esetében.


Kik azok a lengyelek, akik hajlamosabbak elfogadni egy etnikailag, vagy vallásilag tőlük különböző családtagot?

Kétváltozós analízis

Egy maroknyi kivételtől eltekintve, a kétváltozós korrelációk alapján elmondható, hogy a politikával többet foglalkozók, akik személyes vagy az országuk jólétével és a hivatalt viselők teljesítményével elégedettebbek, és inkább a politikai baloldalhoz tartozónak vallják magukat, azok, akiknek több hitük van az emberekben, a fiatalabb, jobb iskolázottsággal bírók, a városok lakói, a kevésbé vallásosak és, akiknek több lehetőségük van külföldiekkel - értsd Lengyelországban dolgozó külföldiekkel - személyes kapcsolatba kerülni, általában toleránsabbak mind a nemzeti, mind a vallási kisebbségekkel szemben. A férfiak, a gyermektelenek pedig pozitívabban viszonyulnak az etnikai vagy vallási alapú vegyesházasságokhoz másoknál.

 


Kik azok a lengyelek, akik hajlamosabbak elfogadni egy etnikailag vagy vallásilag különböző családtagot? Többváltozós analízis

A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a vallási különbségek elfogadása szélesebb körű, mint az etnikai különbségek elfogadása. A magasabb iskolázottság marginális fontosságúnak bizonyul mind az etnikai, mind a vallási különbözőségek elfogadásának esetében. Azok a válaszadók, akik nem rendelkeznek iskolás korú gyermekkel, elfogadhatóbbnak tarják a különböző etnikumú és vallású párok vegyesházasságát. A többváltozós analízis, az általunk tett felvetéssel ellentétben, gyakorlatilag semmisnek mutatja a financiális helyzet és a vallási tolerancia viszonyát, ugyanakkor az etnikai szempontot relevánsabbnak mutatja a kétváltozós analízishez képest. Továbbá a kétváltozós vizsgálattal megegyezően, alátámasztja azon felvetésünket miszerint az emberekbe vetett hit, az életkor, a lakóhely, és a politikai beállítottság fontos szerepet játszanak a különbözőségek megítélésének tekintetében.


Összefoglalás

A különböző időkben és módszerekkel végzett vizsgálatokból tehát kiderül, hogy a lengyelek kevésbé érzékenyek a vallási alapú vegyesházasságokra, mint az etnikai alapúakra, de az általános vallási intolerancia az évek során nőtt. A konkrét esetekben legfontosabbnak a szóban forgó jegyes féllel szemben, a vallásával vagy etnikumával szemben már eleve meglévő előítéletek bizonyulnak.

Az eredmények ismertetésével kapcsolatban azt is el kell mondanunk, hogy az elvégzett felmérések nem adhatnak teljes képet az etnikai és vallási tolerancia tekintetében, mivel elsősorban a vegyesházasságok elfogadottságának szintjét vizsgálták, és a későbbi kutatásoknak több mérési adatot kell tartalmazniuk a kisebbségekkel szembeni általános attitűd viszonylatában. Olyan területek kikutatására gondolunk mint például a félelem a nemzetiségi vagy vallási kisebbségektől, a róluk alkotott sztereotípiák stb. Fontos, kutatandó terület még a posztkommunista államok intézményeinek a kisebbségek felé irányuló viszonyulása, valamint az általános tolerancia (intolerancia) kisebbség, -és valláspolitikára kifejtett hatásának elemzése is.

Ezen említett területek kutatása azért fontos, mert véleményünk szerint fennáll annak a lehetősége, hogy a szociális intolerancia lökést adhat a politikai intoleranciának is, és fordítva. A kérdés, hogy az etnikai és vallási kártya milyen gyakran kerül elő a lengyelországi politikai kampányokban megérdemli a szisztematikusabb elemzést.

Juhász Gergely Ákos