Kisebbségkutatás - 2010. 2. szám

Az általános bizalom értékelése a dániai bevándorlók körében


Dinesen, Peter Thisted: Upbringing, Early Experiences of Discrimination and Social Identity: Explaining Generalised Trust among Immigrants in Denmark = Scandinavian Political Studies, 33. évfolyam, 2010, 1. szám, 93-111. p.


Sok más nyugati országhoz hasonlóan, Dániának is jelentős számú nem nyugat-európai származású bevándorlóval kellett számolnia az elmúlt ötven évben. Noha rengeteg hasonlóság fedezhető fel a bevándorlók és a dán nemzetiségű lakosok viselkedésmintái és értékei között, nem lehet szemet hunyni az alapvető eltérések felett. Az egyik ilyen jelentős különbség az általános bizalomra való hajlamban mutatkozik meg, hogy az egyén mennyire mer ismeretlen emberekre, rendszerekre támaszkodni. Míg a dánok világszinten is kiemelkedő mértékben bíznak az ismeretlenekben, a Dániába bevándorlók túlnyomó többsége olyan országból származik, ahol az általános bizalom mértéke sokkal alacsonyabb. Ezek a körülmények bizalmi szakadék kialakulásához vezettek a bevándorlók és a többségi, dán nemzetiségű lakosság között.

A bevándorlók körében tapasztalt bizalomhiány mind az egyén, mind a társadalom szintjén következményekkel járhat, mivel az általános bizalom olyan kívánatos mutatók előfeltétele, mint a kormányzati teljesítőképesség és a gazdasági növekedés a társadalom szintjén, illetve a tolerancia, az önkéntesség, az adakozás és a közös érdekeket képviselő intézmények támogatása az egyén szintjén. Egyes szakemberek véleménye szerint az általános bizalom fejlesztése lehet az orvosság a bevándorlók beilleszkedésének problémájára is, hiszen a döntést, hogy valaki részt vesz-e integráló programokban és hajlandó-e megfizetni a „befogadás költségeit”, befolyásolhatja az adott személy abba fektetett bizalma, hogy mások is így fognak tenni. Tekintetbe véve a bizalom feltételezhető pozitív hatásait, érdemesnek tűnik megvizsgálni a bizalmat kialakító és romboló tényezőket. Dinesen célja alaposabban megérteni a dániai emigránsok gyengébb általános bizalmának miértjét. Az írás két szempontból is hozzájárul az általános bizalom szakirodalmának eredményeihez: kielemzi a bizalom lehetséges okait az emigránsok körében, és új tényezőket vezet be az általános bizalom tágabb értelmezésébe, hiszen a tanulmányban felvázolt magyarázatokat korábban még soha nem tették tapasztalati vizsgálatok tárgyává.

Dinesen három lehetséges tényezőt ajánl fel, amelyek befolyásolhatják a bizalom kialakulását, erősödését vagy éppen gyengülését: a korlátozó neveltetést, a megkülönböztetés korai megtapasztalását, valamint a társadalmi önmeghatározást. A tapasztalati alapokon nyugvó elemzések eredményei alapján csak a korlátozó neveltetés befolyásolja közvetlenül a bevándorlók általános bizalmát, erősen negatív irányban. A gyermek bizalmát tehát a szülő alakítja meghatározó mértékben azáltal, hogy egy meghatározott nevelési módszert választ. Ez a kutatási eredmény, annak ellenére, hogy a szülői szocializáció és a bizalomhoz kapcsolódó, külső társadalmi hatások befolyását lehetetlen szétválasztani, a családi háttér bizalombefolyásoló szerepét bizonyítja. Tekintve, hogy a család szerepe felderítetlen terület még az általános bizalom szakirodalmában, Dinesen tanulmánya arra figyelmeztet, hogy további kutatásokra van szükség annak feltérképezéséhez, hogy a bizalom miként öröklődik át szülőről gyermekre.


Dézsi Tímea