Kisebbségkutatás - 2010. 1. szám

A vallás átalakulása a globalizáció folyamatában


Halík, Tomás: The Transformations of Religion in the Process of Globalization = The View from Prague, 95-134. p.


A különböző globalizációs elméletek a folyamat eltérő aspektusaira fektetik a hangsúlyt. Megkülönböztethetünk társadalmi-gazdasági, társadalmi-politikai és társadalmi-kulturális elméleteket. Megfigyelhető, hogy miközben korábban a globalizáció gazdasági összetevőinek és politikai következményeinek elemzése volt túlsúlyban, napjainkra a civilizációs változások kulturális és spirituális jelentősége is kitüntetett figyelmet kapott. Ennek oka, hogy a globalizáció folyamata hatást gyakorol az értékítéletre, az életstílusra, a világnézetre - az emberek spiritualitásában ily módon bekövetkező változások pedig visszahatnak a gazdaság és a politika területére is.

Számos szerző hívta már fel a figyelmet arra a tényre, hogy a globalizáció nem csupán egyetlen (a nyugati "modern") civilizáció, értékítélet és életstílus elterjedését jelenti világszerte. Sokkal inkább egy minőségében teljesen új civilizáció megszületése értendő rajta, ami befolyásolja és átalakítja a társadalmakat, a különböző "világok" kölcsönös összekapcsolása által. A nyugati civilizáció olyan erőket szabadított el, amelyek számukra nem várt, szokatlan következményekkel járt a világ más kultúráiban. "A modernizációs mozgalom" drámai védekező reakciókat és kizárólag globális szinten mérhető következményeket is kiváltott. Az ilyen, globális döntések elfogadásához megegyezés-készségre és széles látókörre van szükség, illetve képesnek kell lenni felülírni azokat a gondolkodásmódbeli sémákat, amiket ez idáig a nyugat biztosra vett.

A globalizáció társadalmi-kulturális szemszögből történő megközelítésének és elemzésének egyik kiemelkedő úttörője Roland Robertson, aki egyike volt az első szerzőknek, akik a "vallás és globalizáció" témáját kezdték feszegetni. Miközben, harminc évvel ezelőtt sok szociológus még azt a széles körben elfogadott tételt vallotta igaznak, hogy világiasodás és a vallások világszintű visszahúzódása lesz jellemző, Robertson már a '70-es években amellett foglalt állást, hogy a vallás nemcsak hogy megtartja társadalmi jelentőségét az ipar utáni társadalomban, de fontos szerepet tölt majd be a globalizáció folyamatában. Tagadta, hogy világméretű lenne az a modern nyugati társadalmakban megfigyelhető tendencia, amelyben a vallás külön társadalmi tényezőként elszigetelődik és a politikától is eltávolodik.

Sokan úgy tartották, az Európában tapasztalt folyamatok előbb-utóbb világszerte elterjednek. Ha azonban hajlandók vagyunk félretolni az eurocentrikus történelem-értelmezés berögződéseit, láthatjuk, hogy globális szempontból az európai fejlemények - kiváltképp a vallás státuszának alakulása - inkább elszigetelt esetek, mint egy egyetemes jelenség részei. Noha a nem-nyugati kultúrák elsajátították a felvilágosodás időszakában keletkezett, nyugati vallás-értelmezést, teljesen új jelentéssel ruházták fel azt. A vallás az egyik legfontosabb csoport-hovatartozást jelülő tényező lett. Különösen azokon a területeken, ahol a különböző csoportok fenyegetve érezték magukat a globalizációs nyomás miatt, volt megfigyelhető a vallások újjáéledése és visszatérése a politikába - és ez valóban egyetemes jelenséggé vált. Tomás Halík néhány alapfelvetésben foglalja össze szociológusok, politológusok és vallási szakértők e témában írt munkáinak elemzését, majd rövid értékelést fűz hozzájuk.

A tanulmányban helyet kap, többek között, napjaink egyik legkiválóbb szociológusa, Peter L. Berger azon tételének elemzése, miszerint korunkra már nem a világiasodás jellemző elsődlegesen, hanem a vallási sokszínűség. A vallási hovatartozás ma már szabad, személyes döntés kérdése. A vallások, végeredményben piaci versenyhelyzetben találták magukat, ez azonban, sok esetben, azzal is jár, hogy a felekezetek nagyobb kölcsönös megértést tanúsítanak egymás iránt. A vallási intézmények ugyanakkor egyre határozottabb bürokratikus formát öltenek, a hívők pedig már nem ápolnak olyan szoros kapcsolatot velük, mint korábban. A vallási élet világiasodik. Ez a helyzet, amelyben nincs egyetlen univerzális vallás, azonban nem csak a toleranciát segítheti elő. Gyakran fanatizmushoz vezet. A relativizmus, a választás szükséglete, illetve a kihívás, hogy egy ember ebben a sokarcú világban megtalálja a maga útját, sokakban feszültséget kelt, ami kedvez a fundamentalizmus előretörésének. A vallásnak tehát összetett feladattal kell szembenéznie: meg kell találnia a középutat a fanatizmus és a fundamentalizmus között.

A tanulmány szerzője elemzi a fundamentalizmus okait, egyénre és kisebb csoportokra gyakorolt hatásait is: napjainkban "fundamentalizmus" fogalmán az összetett döntések és a társadalmi szerkezetbe való beilleszkedés elkerülésére tett kísérleteket értjük. Sokarcú világunkban visszatérés ez a "gyökerekhez", az egyszerű elvekhez, megkísérelni feketén-fehéren látni a világot és gonosznak kiáltani ki mindent, ami idegen. A fundamentalizmus egy azon széleskörű reakciók közül, amelyeket egy egyén vagy egy szűk csoport tanúsít a globalizálódó világ nyugtalanító összetettségével, illetve az egyén vagy csoport önazonosságát vélten vagy valósan fenyegető, globális kultúrával szemben.

Halík elemzi olyan "globális vallási vezetők" befolyását is, mint II. János Pál pápa vagy a Dalai láma. Foglalkozik a "többszörös vallási identitás" fogalmával, és górcső alá veszi a különböző vallások, illetve a vallás és a politika közötti viszonyokat. Teret enged írásában olyan nagy gondolkodók véleményének is, mint Mahatma Gandhi, Karan Singh és Francis Fukujama. Az írás Václav Havel 2001-ben, egy Prágai Konferencián elhangzott beszédéből származó részlettel zárul, amely egy "nagy spirituális koalíció" kialakítására buzdítja a világ vallásainak képviselőit: "Úgy hisszük, eljött az idő egy "nagy spirituális koalíció" létrehozására, ami tovább erősíti a világ vallásainak már létező együttműködését, és azon közös erőfeszítésüket, hogy együtt ellenálljanak a pusztító erőknek, az élet és az emberi méltóság védelmében, valamint a testvériség, a nemzetek egyenlősége és egy igazságos világrend nevében, a jövő generációinak legjobb érdekeit szem előtt tartva. Egy ilyen "spirituális koalíció" elsődleges feladata a minden jó szándékú ember által képviselt, alapvető etikai értékek felkutatása és népszerűsítése, valamint a teljes világ-közösség befolyásolása ezen értékek szellemében."


Dézsi Tímea