Kisebbségkutatás - 2010. 1. szám

Illegális gazdaság és tranzit migráció Csehországban:

Tanulmány az egyéni migránsok viselkedéséről


Drbohlav, Dušan; Janská, Eva: Illegal Economic and Transit Migration in the Czech Republic: A Study of Individual Migrants’ Behavior = Europe-Asia Studies, 61. Vol. 2009. 1. No. 141–156. p.



Viszonylag keveset lehet tudni a illegális migráció működéséről és méretéről Csehországban és a többi poszt-kommunista közép-kelet európai országban. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy ezeknek az államoknak még nincs megfelelő tapasztalatuk a migrációról, így a probléma megoldására való törekvés is lanyhább náluk, mint más európai országokban. A cseh hatóságok 2006-ban 10793 illegális migránst tartottak számon, ezzel szemben a kuatások szerint 2000-ben már 295 és 335 ezer közötti illegális migráns tartózkodott az államban, közülük 100-140 ezer volt az áthaladó (tranzit) migráns. Egy 2005-ös tanulmány pedig csak az ukrán származásúak számát 300 ezerre tette.

A szerzők célja, hogy jobban megismerjék a kelet-közép európai illegális migráció jelenét, különös telintettel a migránsok mozgásának mikéntjét. Mindehhez kvalitatív kutatási módszereket vettek igénybe, úgy mind résztvevő megfigyelés, és interakítv interjúk 63 illegális bevándorlóval. Az interjúk elkészítésében egy ukrán származású közvetítő segített nekik, főleg a volt Szovjetunióból származó feketemunkások felkutatásában, illetve a cseh belügyminisztériumtól kaptak lehetőséget arra, hogy a hatóságok által fogva tartott illegális bevándorlákkal beszélhessenek. Több kontinensről is választottak ki migránsokat (Kína, Vietnam, Sri Lanka, India, Nigéria, Ghána, Irak).

A válaszadók elsődlegesen két csoportra voltak tagolhatók. Az egyikbe a kelet-európaiak tartoztak, akik gazdasági okok miatt érkeztek Csehországban, és ott is akartak maradni huzamosabb ideig. A másikat az ázsiai és afrikai migránsok képezték, ők csak ideiglenesen akartak Csehországban tartózkodni. A két csoport közötti különbség abban is megnyilvánult, hogy az európai migránsok jórészt képzett, családos és idősebb emberekből tevődtek össze, míg a másik csoport főleg fiatal, aluliskolázott egyedülállókból állt. Egy másik besorolási szempont az volt, hogy a migránsok a saját lábukon álltak-e Csehországban, vagy egy «ügynök» szervezte meg számukra az ottlétet. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az illető számára egy közvetítő szerzi a munkát, a lakhatási feltételeket, és tőle kapja a fizetését is, ezáltal függő helyzetbe kerül tőle. Végül négy csoportba soroltak minden megkérdezettet. Az első csoportba kerültek azok, akik szabad akaratukból érkeztek az országba, de egy kliensi rendszerben éltek ott. A B csoportban voltak azok, akik szabad akaratukból érkeztek, és munkájukat és életkörülményeiket is maguknak biztosították. A C-be azok kerültek, akik szintén gazdasági szándékból érkeztek, kliensek pártfogása alá tartoztak, de ebből az állapotból kilépve, már saját maguk tudták alakítani életüket. A D csoportot pedig azok képezték, akik csak átutazóban tartózkodtak Csehországban, eredeti céljuk egy gazdagabb nyugat-európai ország volt. Az első három kategóriában oroszok, ukránok és moldávok kerültek, az utolsóba pedig a harmadik világból érkezők.

Az első három kategóriába tartozókat tekintették illegális munkásnak. A három típust elsősorban az különböztette meg egymástól, hogy miként tudott viszonyulni a cseh társadalomhoz, milyen kapcsolatokkal rendelkezett, ezáltal mennyire volt kiszolgáltatott. Az A típusúak helyzete volt a legrosszabb, ők nem tudtak külöső segítséget igénybe venni, szemben a B típusúakkal, akik kapcsolataik és képességeik által nagyobb mértékben tudták megvédeni magukat és érvényesíteni akaratukat. A C típus természetesen átmeneti jelleget mutatott a két másik között. A migránsok helyzetét számos, még otthonukból hozott tényező befolyásolta. Ilyenek voltak a kulturális közelség mértéke a cseh kulturához, a családi helyzet, vallási intolerancia a saját országában, a politiakai nézetek, a katonai besorozás előli menekülés, a maffiával és a bűnözéssel való viszony stb. A beutazás az ő esetükben általában törvényes módon, vízummal (két hetestől hat hónaposig) történt, amit gyakran egy közvetítő szervezet vagy rokonok, barátok fizettek ki. A vízum azonban nem ad lehetőséget a munkavállalásra, ezért nagyon gyorsan törvényen kívül kerültek. Így számos esetben hamis papírokat is kellett szerezniük, ami szintén növelte a költségeket vagy külső segítség igénybe vételére ösztönözte őket, és sokan ezáltal kerültek kliensi viszonyba. A beutazás illegális módját csak kevesen próbálták meg.

A munkaszerzés és a munkavállaláshoz szükséges papírok beszerzése komoly probléma elé állítja a migránsokat. A közvetítők is különböző mértékben zsákmányolják ki klienseiket. A mérték nagyban függ attól, milyen szolgáltatásokat nyújtanak a migránsoknak. Úgy mint munka, lakhatás, különböző szolgáltatások az ott-tartózkodás és az életvitel fenntartásához, és hamis papírok beszerzése vagy engedélyek meghosszabítása. A kliensi rendszertől való függetlenség azonban nem jelentette automatikusan azt, hogy kisebb mértékben voltak kizsákmányolva. A migránsok sokszor mint alkalmazottak kerültek függő helyzetbe. Az igazi kiutat az erős kapcsolatrendszer képezte, amely támaszt nyújtott számukra. Ez általában a saját nemzetiségű emberekből adodott, akik kölcsönösen segítették egymást. Néha kiegészítődött a többségi társadalomból származó személyekkel is. Az ilyen kapcsolatok nagymértékben csökkentették a migráns helyzet « kibírhatatlanságának » elviselését is. A lakhatás megoldására is számos változatot találtak a kutatók : a hajléktalanságtól a bérleményekig. A lakóhelyek leginkább kevéssé felszerelt és túlzsúfolt helyiségek voltak, ahol számos szobatárssal kellett osztozni. A lakhatás – úgy tűnik –, hogy leginkább a személyes ügyességen és akaraton múlt, hogy az illető mennyit akart rászánni a lakhatási körülményeinek a színvonalára. Ugyanakkor a lakhatás számos esetben a kliensi rendszer vázát is képezte, ugyanis benne volt a megállapodásban a lakhatás biztosítása. A migránsok, mivel törvényen kívül éltek, nagyon könnyű prédájának számítottak a különböző bűnőzői bandáknak és a korrupt hivatalnokoknak. A bandák általában etnikai alapon működtek, míg a beszámolók alapján a hatóságok (különösen a rendőrök) néha hajlandóságot mutattak arra, hogy megvesztegessék őket, míg más esetekben egyenesen követelték a megvesztegetést. A B karakterhez tartozók voltak a leginkább védettek, mivel ők jobban integrálódtak a többségi társadalomba. Ugyanakkor minden típus számára a korrupció melegágyának számítottak olyan szituációk, mint a hazalátogatás hivatlaos papírok nélkül, vagy amikor pénzt akartak hazautalni.

A tranzit migránsok helyzete nagyban különbözik a fentiekben felvázoltakétól. Ők a harmadik világból érkeztek Csehországba, és amilyen gyorsan csak lehet, tovább is szerettek volna állni. A többségük nem ismerte az európai viszonyokat, és nem is igazán tudta, hogy hova érkezik, a céljuk Nyugat-Európa volt. A sorsuk azonban nem a saját kezükben van. Az ő motivációjuk leggyakrabban a menekülés az etnikai konfliktus vagy politikai üldözés elől, esetleg félelem a diszkriminációtól stb. Az eredeti úticéljuk általában Németország, Olaszország vagy Franciaország, ahol már létezik nagyobb azonos etnikumu közösségük, és ahol számos esetben már valamilyen rokon várja őket, aki példát mutatott a kivándorlásával. A Csehországba való utazást az is gyakran segítette, hogy ide viszonylag könnyebben tudtak vízumot szerezni. A migránsok többsége azonban nem egyedül, hanem egy közvetítő segítségével érkezett, akinek kulcsszerepe van az utazás lebonyolításában. Olyan esetről is beszámoltak az interjúalanyok, amikor az illegális migránsok egy « váró házban » várták ki azt a megfelelő pillanatot, amikor be lehetett jutni az országba, erre néha hosszabb ideig, hetekig, hónapokig kellett várni. Az ilyen migránsok gyakran folyamodnak menekültstátuszért Csehországban, vagy más európai országban. Azonban, ha a más országbeli hatóságok rájönnek, hogy az illető már Csehországban sem kapott menedéket, akkor visszaküldik őket. Az ebbe a kategóriába tartozó migránsok célkitűzései elég vegyesek. Egyesek továbbra is Nyugat felé akarnak menni, mások inkább visszatérnének hazájukba, megint mások megpróbálnának Csehországban megtelepedni.

Összegzésként megállapítható, hogy a migrációt az elsődleges gazdasági tényezőkön kívül nagy mértékben befolyásolják még olyan hátráltató faktorok, mint a kulturális közelség, a családi okok és a jóléti társadalom. Másfelől a serkentő tényezőket is érdemes figyelembe venni, mint a bűnözés és vallási intolerancia miatti menekülés, a politiaki üldözés, illetve a besorozás elkerülése. A migránsok nagyrészt legális módon érkeznek, vízummal, de mivel munkát nem vállalhatnak és hosszabb ideig nem maradhatnak az országban, ezért kénytelenek illegálisan munkát vállalni. Azok, akik már az országba is illegálisan érkeznek, általában a lengyel határ felől közelítik meg Csehországot. Az illegális munkások helyzetét a kliensrendszer nehezíti meg, amely nagymértékben kizsákmányolja őket az alacsony fizetésekkel, hosszú munkaidővel, vagy nem egy esetben a bér ki nem fizetésvel. Vannak, akik meg tudnak szabadulni ebből a helyzetből, és ki tudnak alakítani olyan ismeretségi kört, amelyre támaszkodva védetebbek a munkaerőpiacon, az ő helyzetük sokkal kedvezőbb. Ezek a személyek jobban integrálódnak a cseh többségi társadalomba. A migránsok helyzetét nehezíti még a hatóságok előli bújkálás, illetve a volt környezetükből való kiszakadás számos következménye. Sok esetben az ilyen személyek elveszítik a családi kapcsolataikat, a házaságuk tönkre megy.

A tranzit migránsok helyzete részben más, de nem mutat jobb képet. Ők általában embercsempészek manipulációjának következtében érkeznek Csehországba, amely nem is volt úticéljuk. Vagy van lehetőségük az eredeti nyugat-európai célba jutásra, vagy elakadnak Csehországban. Összeségében a cseh migráns-helyzet és illegális gazdasági rendszer nem sokban különbözik a nyugat-európaitól.


Lajtai Mátyás