Kisebbségkutatás - 2010. 1. szám

Gazdag Vilmos


A beregszászi magyar főiskola tudományos életéből


A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kezdettől fogva nemcsak oktatási intézményként, hanem kulturális és szellemi központként is szolgálja a Kárpátalján élő magyarságot. Ezt jelzi többek között az a számos kulturális, tudományos rendezvény, amely a főiskola szervezésében kerül lebonyolításra. A főiskola egyben tudományos műhely is. Tanárai, munkatársai tollából számos tankönyv, oktatási segédkönyv, tudományos monográfia, ismeretterjesztő kiadvány született, oktatói több rangos nemzetközi konferencián képviseltetik magukat.

A főiskola oktatóinak és diákjainak tudományos publikációit az intézmény tudományos évkönyv formájában teszi közzé Acta Beregsasiensis címmel, amely az ungvári PoliPrint Kft. nyomdájában, a Szülőföld Alap támogatásával jelenik meg. A főiskolai tanárok és hallgatók munkái mellett természetesen más kárpátaljai, esetenként magyarországi kutatók publikációival is találkozhat az olvasó. Az Acta Beregsasiensis köteteit Penckófer János és Kohut Attila szerkeszti. A szerkesztőbizottság további tagjai: Soós Kálmán, Orosz Ildikó, Csernicskó István, Barkáts Jenő.

A 2009. évben immár nyolcadik évfolyamába lépett és most megújult külsejű tudományos évkönyvnek két száma jelent meg.

Az első kötetben megjelent publikációk a következő tematikai csoportokba vannak besorolva: Történelem; Honismeret; Nyelv- és irodalomtudomány; Pedagógia; Gazdaság, környezet és turisztika, fauna.

A második kötet tematikája ehhez képest némileg változott. Itt a következő témák szerint lettek csoportosítva a publikációk: Történelem; Pedagógia; Nyelvészet. Irodalom. Művelődés; Egyház(történet); Epidémia. Vízvizsgálat. Régészet. Logisztika.

Mindkét kötet végén Eseménynaptár található, amelyből az olvasók értesülhetnek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola által szervezett kulturális és művészeti programokról. Emellett az egyes tanulmányok között a főiskolai rendezvényeken készült fényképtudósítások is megtalálhatóak. Az első kötet például a Kopriva Attila festőművésznek, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárának munkáiból mutat be néhány festményt, a 2008. november 20-án megnyílt képzőművészeti kiállítás anyagából.

A tematikai sokszínűség mellett nyelvi sokszínűség is jellemzi a megjelent köteteket. A magyar nyelvű tanulmányok mellett ugyanis ukrán, orosz, angol és német nyelven született munkákkal is találkozhatunk.

Kárpátalja szinte minden tudományág számára kitűnő kutatási területet jelent. Ezáltal a helyi kutatók kimondottan jó helyzetben vannak, hisz bővelkednek az izgalmasabbnál izgalmasabb kérdéseket felvető és tudományos igazolást váró témákban.

A terület több évszázadon át a magyar állam határvidékét alkotva számos fontos hadi esemény színteréül szolgált. Az elmúlt száz év folyamán pedig a világháborúk folytán több ország fennhatósága alá tartozott. Ezek a történelmi események és hatásaik azonban még szinte kiaknázatlan területei a történelemtudománynak. A főiskola keretein belül egyre több olyan kutatás indul, amelynek eredményeként értékes adatok kerülnek napvilágra a terület történelmével kapcsolatban. Különösen fontos szerepe van a történelmi tényeknek és eseményeknek a kisebbségbe szorult nemzetrészek önmeghatározása és nemzeti identitásának megőrzése szempontjából.

A történelem és az emberi identitás változása szoros összefüggésben áll egymással. A nemzeti identitással egyaránt kapcsolatba hozható a kisebbségi önmeghatározás és a nacionalizmus” - fogalmazza meg Történelem és identitás. Gondolatok az azonosságtudatról, a hovatartozásról és a nemzeti-közösségi érzésekről című tanulmányában (2009/1. 7- 13) Braun László.

E témával kapcsolatban született Orbán László Nemzet- és nacionalizmuselméletek (2009/2. 7-16) című tanulmánya, amely áttekinti a nemzet fogalmi és tartalmi jellemzőit, valamint a nacionalizmus fogalmi meghatározásának problémáit. Betekintést nyújt a nacionalizmus ideológiájának fejlődéstörténetébe, s megállapítja, hogy „kötődik a nemzetfogalomhoz és annak származékaihoz, s semmiképp sem választható el tőlük. Felfogása viszont egyénenként változó; van, aki a patriotizmussal azonosítja, a másik véglet pedig a rasszizmushoz hasonlóan fogja fel. Ezenkívül a kutatók ideológiaként, politikai-kulturális programként vagy nemzeti érzésként és fejlődésként tárgyalják.”

Bocskor Medvecz Andrea Nacionalizmus és történetírás. Az ukrán történelemformálás hatása a nemzetté válás folyamatában (2009/2. 17-34) című írásában foglalkozik a nemzettudat kérdésének tisztázásával és az ukrajnai nemzeti megújulás korának részletes bemutatásával. Külön fejezetben tárgyalja az állami szimbólumok létrejöttének történetét, ezek szerepét a nemzetképépítés folyamatában. Tanulmányának utolsó részében pedig az ukrán történetírás rövid áttekintését adja, ebből kiderül az is, hogy „a dicső múlt, az őshonos területek történetének megírásakor a szerzők céljaiknak megfelelően szelektálva, olykor a forráskritikát mellőzve, szívesen nyúltak a szovjet érában kitermelt (ál)tudományos irodalomhoz, koncepciókhoz.”

Többen foglalkoznak a Kárpátalját is érintő hadászati kérdésekkel. Így Homoki Dianna Rákóczi hadseregének társadalmi helyzete (2009/2. 94-95) című munkája, vagy Molnár Ferenc A máramarosi határvidék hadászati problémái az 1849. évben című (2009/2. 61- 72) tanulmánya.

Szakál Imre a két világháború közötti Kárpátalja (Podkarpatszka Rusz) politikai helyzetével foglalkozik a Podkarpatszka Rusz jelentősebb pártjainak szereplése a nemzetgyűlési és tartományi választásokon 1924 és 1938 között (2009/1. 37- 54) és Magyar ellenzékiség Podkarpatszka Ruszban 1919 és 1938 között. Pártprogramok és érdekérvényesítés (2009/2. 49- 60) című írásaiban.

Külön fejezetben, de mégis a történelmi tematikához kapcsolódóan az első kötetben találhatunk két honismereti vonatkozású írást is.

Barta Károly Mezővári lakosságának összetétele (2009/1. 69-77) című tanulmánya, amelyben Mezővári rövid bemutatását követően megismerkedhetünk a település lakosságának kor és nem szerinti, nemzetiségi és vallási, iskolai végzettség szerinti, valamint foglalkoztatottsági összetételével. A tanulmány értékét a táblázatok és az ábrák sokszínűsége is emeli.

Balla Andrea Nagydobrony családnevei a XX. század elejétől napjainkig (2009/1. 79-90) című írásában a település családneveit a nagydobronyi református egyház legkorábban fellelhető anyakönyvei, és a helyi Községi Tanács adatai alapján elemzi. A szerző foglalkozik a családnevek gyakorisági, etimológiai, jelentéstani és morfológiai vizsgálatával is. Az etimológiai vizsgálat eredményei például azt mutatják, hogy a település családneveinek 22 százaléka más nyelvből származik, és ezek túlnyomó részét érthető módon a szláv eredetű családnevek képezik.

Ugyancsak a történelmi tárgykörhöz sorolandó a második kötetben külön fejezetként megjelenő egyház(történet) témakör két tanulmányt tartalmaz: Orbán Marianna Ébredési mozgalom a Kárpátaljai Református Egyházban (1936-1947) (2009/2. 239- 244), valamint Gerendely Béla Egyházi felekezetek Tiszakeresztúrban (2009/2. 245- 252) című írását.

A kárpátaljai magyarság nyelvi helyzete igen összetett. Egyrészről évszázadok óta a magyar nyelvterület peremvidékét képezve fokozottan érvényesülnek a másodnyelvi hatások, valamint a nyelvi változások fáziskésései. Másrészről a Kárpátalján élő magyar lakosság kisebbségi helyzetéből adódóan a magánszférán kívül gyakorlatilag minden közéleti színtéren kétnyelvűségre kényszerül. E hatások vizsgálata már régóta foglalkoztatja a társadalomtudományok kutatóit, közöttük a nyelvészeket, néprajzos szakembereket.

Az ukrán- magyar nyelvi kapcsolatok vizsgálata az egyik fő kutatási tárgyát képezi a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Tanszéken zajló munkáknak. A téma vizsgálatának eredményeiről számos tudományos publikáció jelent meg.

E kutatássorozat eredményeként született Bárány Erzsébet és Csernicskó István Doslìdľennâ ukraïnsko-ugors’kih mìľmovnih kontaktìv u Zakarpatskomu ugorskomu ìnstitutì ìm. Ferenca Rakoci II (Ukrán- magyar nyelvi hatások vizsgálata a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán) (2009/1. 91- 112) című ukrán nyelvű tanulmánya három részből tevődik össze: a két- és többnyelvűség szociolingvisztikai vizsgálata a kárpátaljai magyarok körében; az ukrán nyelv hatása a helyi magyar nyelvváltozatokra; magyar lexikális elemek a kárpátaljai regionális ukrán irodalomban. A tanulmány első részében a kárpátaljai magyarok nyelvválasztási szokásait vizsgálják a különböző nyelvhasználati színtereken. A tanulmány következő részét az ukrán- magyar nyelvi kölcsönhatások vizsgálata képezi, ebben a szerzők foglalkoznak a kódváltás és kódkeverés kérdésével, a kárpátaljai magyar nyelvjárásokban előforduló kölcsönzési típusok (lexikai, fonetikai, hibrid és jelentéskölcsönzés) vizsgálatával, valamint a kárpátaljai és magyarországi magyar nyelvhasználat közötti gyakorisági eltérések kimutatásával. A harmadik részben bemutatják a kárpátaljai regionális ukrán irodalom három neves képviselőjét: Fedir Potuąnyak, Ivan Čendej és Petro Midjanka munkásságát. A szerzők bemutatását követően a műveikben előforduló lexikai hungarizmusok adattára található. A tanulmány tehát a kárpátaljai magyar- ukrán nyelvi kontaktushatások széleskörű vizsgálata.

Márku Anita Nyelvválasztási stratégiák a kétnyelvű kárpátaljai fiatalok körében (2009/2. 145-162) című munkája is hasonló problémakört tanulmányoz. A szerző arra keresi a választ, hogy melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják a kárpátaljai magyar fiatalokat abban, hogy adott szituációban milyen nyelven szólaljanak meg. A tanulmányból kiderül, hogy a nyelvválasztást leginkább befolyásoló tényező a megkérdezettek nyelvtudása, de befolyásolhatja a beszélgetőpartnerekkel érzett szolidaritás, a beszédtéma, illetve a szituáció formális vagy informális jellege is.

Az irodalmi tárgyú tanulmányok között is találhatunk olyat, amely valamilyen mértékben az ukrán-magyar kapcsolatokkal is foglalkozik. Ez Jurij Turjanica Poet velikoï lûbovì do lûdej, do Ukraïni. A mati - madârka, batko - francuz (Az emberek és Ukrajna iránti szeretet költője. Magyar anya és francia apa) (2009/1. 123-129) című írása, amelyben „sajátos módon mutatja be a sajátságos származású és különleges életúttal rendelkező ukrán klasszikust: Volodimir Szoszjurát, aki kitűnt nagy szeretetével a szerelem szépségei, az emberek és szülőföldje iránt. A költő egy magyar- francia családban született - édesanyja a magyar Lakatos Antónia, édesapja pedig a francia De Saussure.”

Bárány Béla a világirodalom méltán ismert regényeinek különböző szempontú összehasonlítását végezte el A sors koncepciója Vaszilij Grosszman Élet és sors, illetve Kertész Imre Sorstalanság című regényében (2009/1. 113- 122), valamint Tradicii „Vojny i mira” L. N. Tolstogo v romane V. Grossmana „®izn- i sud-ba” (Lev Tolsztoj Háború és béke című művének hagyományozódása Vaszilij Grosszman Élet és sors című regényében) (2009/2. 215- 227) címmel írt tanulmányaiban.

A kárpátaljai magyar tannyelvű iskolákban folyó idegennyelv-oktatás vizsgálatával több tanulmány is foglalkozik. Ezek egyike a Szilágyi László által közzétett Language Learning Strategies used by Monolingual and Bilingual Students in Transcarpathian Secondary Schools (2009/2. 163-176) című angol nyelvű tanulmánya.

A kisebbségi iskolákban folyó sikeres oktatás természetszerűleg a hagyományostól több szempontban is eltérő oktatási stratégiákat és módszereket követel meg. Különösen igaz ez az állítás a nyelvoktatás kapcsán. Hisz a kisebbségi nemzetrészeknek az idegen nyelv oktatása mellet meg kell birkózniuk az államnyelv - a kárpátaljai magyarok esetében az ukrán nyelv - elsajátításával is.

A kárpátaljai kisebbségi iskolákban folyó nyelvoktatás problémáival, valamint oktatáspolitikai kérdések vizsgálatával, és ezeknek a nemzeti kisebbségekre gyakorolt hatásával foglalkozik Csernicskó István Naprâmkì movnoï osvìtì Ukraïnì ì ugors'komovna osvìta na Zakarpattì ("Az ukrajnai nyelvoktatás irányai és a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás") című tanulmányában (2009/2. 97- 106). Leszögezi, hogy „a kötelezővé tett ukrán nyelv és irodalom érettségi és felvételi vizsga, a 2010-től bevezetendő csak ukrán nyelvű felvételizés és más miniszteri rendeletek arra mutatnak, hogy Ukrajna a kisebbségek hátrányos megkülönböztetésével akarja átirányítani a nem ukrán tannyelvű oktatási intézményekből a tanulókat az államnyelven oktató iskolákba”. A szerző ugyanakkor egyetért azzal, hogy a kitűzött cél, - azaz, hogy a kisebbségek is elsajátítsák az államnyelvet, - megfelel az elvárásoknak, de az ehhez választott út helytelen.

Szintén a nyelvoktatás kérdését vizsgálja, bár más megközelítésből Huszti Ilona Angoltanárképzés Beregszászon című írása (2009/1. 141- 145), amelyben „kitér mindazokra a fázisokra, amelyeken a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola angol szakos hallgatóinak keresztül kell menniük, hogy elérhessék végcéljukat és kompetens, jól képzett angoltanárokká váljanak.”

Lechner Ilona Altersspezifische Merkmale des Fremdsprachenerwerbs und Fremdsprachunterrichts ("Életkorspecifikus sajátosságok az idegennyelv-tanulásban és  oktatásban") című német nyelvű tanulmányában (2009/2. 125- 135) „arra a kérdéskörre keresi a választ, hogy befolyásoló tényező-e az életkor az idegennyelv-tanulásban, és hogy e tényezőt figyelembe kell-e venniük a tanároknak, amikor idegen nyelvet oktatnak a különböző korosztályoknak.” (Az idézőjelbe tett szövegrészek itt és a továbbiakban a nem magyar nyelven publikált tanulmányok magyar nyelvű szerzői összefoglalóiból származnak. - G. V.)

A nyelvoktatás kérdésein kívül természetesen számos más tantárgy oktatási kérdései tárgyában is születtek tanulmányok. A mértan oktatásának korszerű technológiáját mutatja be Hevesi Tibor Dinamikus geometriai szerkesztések mértanórán című tanulmánya (2009/2. 115-123), ebben felhívja a figyelmet arra, hogy a „számítógépes rajzolóprogramok új lehetőségeket tárnak elénk a mértan tanításában: gyorsan, pontosan, a bemeneti adatokat rugalmasan változtatva lehet rajzok sokaságát előállítani, megkönnyítve ezzel a geometria felfedezésének útját.”

Lesku Katalin A környezeti nevelés gyakorlata a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karán című munkája (2009/1. 171-182) „tisztázza a környezeti nevelés fogalmát, annak fontosságát és célját. Szól a környezeti nevelésre való felkészítésről, ezért messzemenőkig részletezi a tanórai lehetőségeket: kimutatja a környezeti vonatkozású tantárgyak megjelenését a tanító hallgatók képzési tervében.”

A kötetek utolsó fejezetében több témakörhöz kapcsolódó tanulmányokat találhatunk.

E fejezet keretein belül betekintést nyerhetünk például a terület gazdasági életébe. Szpászky Gábor Ekonomìčnì zasadi stvorennâ specìal'noï ekonomìčnoï zoni „Beregovo”(„Beregovó” szabad gazdasági övezet létrehozásának gazdasági alapjai) (2009/1. 183-189) című írásában „rövid gazdasági értékelést nyújt a kárpátaljai agráripar eddigi fejlődéséről. Feltárja azon lehetőségeket, amelyek biztosíthatnák a külföldi beruházások itteni térnyerését, valamint mindezek által a Beregszászi járás vonzó arculatának kialakíthatóságát.” Hasonló kérdések vizsgálatával foglakozik Pataki Gábor Kárpátalja logisztikai szerepköre és fejlődési stratégiái (2009/2. 279- 300) című tanulmánya is.

A fejezet tanulmányai segítségével megismerkedhetünk Kárpátalja néhány régiójának természetföldrajzi adottságaival is. Például Csoma Zoltán és Hadnagy István A felszíni és a felszín alatti vizek nitrátterhelése Makkosjánosi községben és környékén (2009/2. 265- 271) című tanulmányukban rámutatnak arra, „hogy a 2005. december és 2007. április közötti időszak folyamán elvégzett 70 vízminta elemzése azt mutatja, hogy a falu kútjaiban a nitrát-koncentráció túlnyomórészt meghaladja az érvényben lévő egészségügyi határértéket.” Szintén a kárpátaljai vizek vizsgálatával foglalkozik Komonyi Éva, Csoma Zoltán és Demeter Lóránt alkotta szerzőhármas A Nagy-hegyen található meddőhányó kihatása a környező vizek állapotára (2009/1. 221- 230) című írása.

Kárpátalja természeti adottságai igencsak sajátosak. Ez nyilvánvalóan kihat a terület növény- és állatvilágára is. Kolozsvári István és Illár Lénárd A Tisza tiszaújlaki szakaszán élő szitakötőfajok faunisztikai felmérése (2009/1. 231- 240) címmel írt munkájukban megállapítják, hogy a „területen lehetségesen előforduló fajok közül melyek vannak ténylegesen jelen. Arra is választ adnak, hogy a szakasz különböző mederviszonyait és vízáramlási viszonyait mely fajok milyen mértékben tolerálják.”

Az előzőekben kiemelt és röviden bemutatott tanulmányok természetesen csak töredékét képezik a két kötetben megjelent írásoknak. Terjedelmi okok miatt nem nyílik lehetőség minden írás bemutatására.

Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy az Acta Beregsasiensis tudományos évkönyv fentebb bemutatott számai megtekinthetők a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola honlapján (http://www.kmtf.uz.ua/hun114/index.php/kiadvanyaink), valamint innen teljes egészében letölthetőek is.


(Acta Beregsasiensis. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tudományos évkönyve. Szerkesztőbizottság: Soós Kálmán, Orosz Ildikó, Csernicskó István, Barkáts Jenő. A kötetet szerkesztette: Penckófer János, Kohut Attila. Ungvár: PoliPrint. VIII. évf. 2009/1. - 242 p., 2009/2 - 301 p.)