Kisebbségkutatás -  12. évf. 2003. 1. szám

Irány Astana: Nacionalista indítékok Kazahsztán új fővárosának építésében

Wolfel, Richard L.: North to Astana: Nationalistic Motives for the Movement of the Kazakh(stani) Capital. = Nationalities Papers, 30. vol. 2002. 3. no. 485-506. p.

 A Szovjetunió összeomlása után felgyorsult a térségben függetlenné vált népek nemzeti öntudatra ébredése. A Szovjetunió meghatározó politikai jelenlétének visszafejlődését követően Kazahsztánban egy "megfeneklett diaszpóra" képződött, egy oroszul beszélő népcsoport, mely elszigetelődött az orosz államtól. Ez a diaszpóra befolyásos tényezője lett a függetlenné vált országban fellépő konfliktusoknak. Egyrészt azért, mert igen nagy távolságra kerültek a fővárostól - Alma Atától -, másrészt mert az orosz-kazah határ nem követi a nemzetegységek települési vonalát.

            Kazahsztánt két nagy népcsoport foglalja el.* Ezek egymástól földrajzilag elkülönülve élnek. Az oroszul beszélők az ország északi, a kazahok a déli részében helyezkednek el. Az oroszok inkább városlakók, a kazahok főleg vidékre települtek. Az elszigeteltség egyfajta etno-regionális indíték kifejlődéséhez és irredentizmushoz vezetett az északi térségben. Ennek következtében a nemzeti egység létrehozásának folyamata nehéz feladatnak bizonyul.

            A szovjet rezsim idején a kazahok mezőgazdaságának "kollektivizálása" sok áldozatot követelt és ennek emlékei még ma is befolyásolják az ország belpolitikáját. Kazahsztán többnemzetiségű államot örökölt. A nemzetiségi ütközések elkerülése érdekében az állam vezetői úgy döntöttek, hogy az orosz többségű északi területre helyezik át az ország fővárosát. Alma Atából Astanába, melynek régi neve Akmola volt. A kazah társadalom nem fogadta örömmel ezt az elhatározást, annál kevésbé, mert az áthelyezés költségei az ő adójukat terheli. A főváros áthelyezése már Hruscsov "szűzföld" kampánya idején is felvetődött.

            A főváros áttelepítésével kapcsolatban több kérdésre kell választ találni. Először: Elősegíti-e az új főváros az egységes kazah nép, azaz az összlakosság egységes nemzetté válását? Ez különleges feladat, különleges politikai, gazdasági, kulturális megközelítést igényel. Két népcsoport földrajzi elkülönültsége nehezíti egymás meg- és elismerését. Másodszor: A főváros áthelyezése megosztja-e a kazah klánokat, melyek hatalma befolyásolja a kormányzatot és kiépített állásaik Alma Atában vannak. A klán-szerkezet fontos szerepet tölt be a kazah politikában. Harmadszor: Csökken-e szegregáció oroszok és kazahok között? Mivel a kormányzat, és csatolt részei többségben kazah, Astana demográfiai összetétele megváltozik. Lehet, hogy a főváros kazah sziget lesz az orosz többségű északi térségben? Végül negyedszer: Mit szólnak mindehhez az oroszok? Nem lesznek már távol a fővárostól, vagy legalábbis éppen annyira, mint az ország déli felében élő kazahok. Ebben a nagy nemzetépítő programban az lesz az oroszok problémája, hogyan őrizzék meg "oroszságukat"?

            A főváros áthelyezése voltaképpen lehetetlenné teszi az orosz autonóm terület megvalósítását, mert a kazah kormány soha nem működhet orosz autonóm területen, és Astana odatartozik. Ez viszont további problémákat vet fel: asszimilálódik-e az orosz etnikum, vagy visszamegy Oroszországba? Valószínűleg egyik út sem járható.

            Új főváros építése nem egyedülálló, példa ilyenre: Brazília és Iszlamabad. Ha a kazah akarat elég erős, Astana is felépíthető. Hogy milyen hatással lesz Kazahsztán politikai életére, azt majd a jövő hozza a világ tudomására.

 

*Kazahsztán lakossága 16,9 millió, ebből kazah 43,2%, orosz 36,5%

 Kádár József

Vissza