Kisebbségkutatás   -  9. évf. 2000. 3. szám

Homišinová, Maria

A helyzettényezők hatása a normatív meggyőződésre a szlovák többség és
a magyar kisebbség tagjai között:

Egy empirikus elemzés eredménye

The influence of situation-factors on the normative conviction among the Slovak majority and the Hungarian minority

From a methodological point of view the differentiation of social and personal norm-types was applied in the research (IDP model: dividing the norms into injunctive, descriptive and personal norms), from the aspect of content, the usage of verbally and explicitly expressed legal norms is in the focus, that determines the co-existence of the majority and the minority.

Using the help of interactions with the agents of the nationalities, the aim of the essay is to analyse the influence of situation-factors on the evolution of different types of interethnic relationships.

Bevezetés

Az etnikumközi viszonyok szociális normái működésének empirikus megértése a kutatás széles lehetőségeit teremti meg, emellett két aspektus játszik fontos szerepet: a kutatáshoz való hozzáállás és annak tartalmi irányultsága.

Az empirikus vizsgálat, amelyet a többség és kisebbség képviselői körében végeztünk el 1998-ban, szociálpszichológiai megközelítést tett szükségessé. A módszertanban a szociális és perszonális normatípusok differenciációjának új modelljét alkalmaztuk (IDP modell).1 Tartalmi szempontból a verbálisan és explicit módon kifejezett jogi normák felhasználására irányult, amely a többség és a kisebbség együttélését érinti.

Az említett kutatás eddigi eredményei2 (melyek a Kisebbségkutatás 1999/2. számában is megjelentek) világosan bebizonyították mindhárom normatípus identifikációját és differenciációját etnikumi hovatartozás szerint, ám sztenderd, mozdulatlan állapotot tételezve fel róluk. A további elemzésekben az érdekelt minket, hogy léteznek-e különbségek a kutatott normatípusok között modellhelyzetek kontextusában is, a nemzetiségek adott helyzetétől függően. Másképp szólva, hogyan "hat" az etnikai hovatartozás a megkérdezettek normatív meggyőződésére a kiválasztott helyzettípusokban.

A tanulmány ebből a szemszögből elvégzett elemzés eredményét mutatja be.

A kutatás módszere

1. A kérdőív kilenc modellhelyzet bemutatására vállalkozott, melynek segítségével hétértékű skálán állapítottuk meg a kiválasztott jogi normákkal való egyetértést (1. érték = egyértelműen igen) vagy nem egyetértést (7. érték = egyértelműen nem). A skála közepén összpontosultak az ambivalens feleletek (4. érték = nem tudom). A helyzeteket az elemzett normák három típusú intenciójában modifikáltuk, úm.: injunktív norma (Mit kell?), deszkriptív norma (Mi van?), perszonális norma (Mit tennék én?).

Tartalmi szempontból a helyzetek a kisebbség nyelvhasználatát mutatták be a hivatalos érintkezésben (5 helyzet), iskolaügyben (2 helyzet), kultúrában (2 helyzet). Emellett hét helyzetet az érvényes jogszabály szerint fogalmaztunk meg, tehát az egyetértő feleletet úgy is lehetett értékelni, mint a kiválasztott jogi szabály elfogadása, és egyben mint a norma nem "egyenes" ismeretét. Két helyzetet szándékosan úgy fogalmaztunk meg, hogy azok ellentétben álltak az érvényes jogi normákkal. Célunk elsősorban az olyan perszonális normaszint kivizsgálása volt, hogy az adott helyzetekben az adott személy miképpen cselekedett volna. A vizsgált időpontban nagyon aktuális problematikáról volt szó: a kétnyelvű bizonyítványok kiállításáról és az anyanyelven történő felvételi vizsgákról a középiskolákban.

A jogszabályok megváltoztatásának igénye természetesen az akkori jogállásból indult ki (napjainkban a lehetőségeket ezen a területen kiszélesítették a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok anyanyelvi használatának törvényével, ami 1999 júliusától érvényes).

2. A kutatás mintáját a fiatal generáció képviselői alkották, 18 éves diákok, összesen 100-an - tárgyi problematika szempontjából - egyforma mértékben szlovák nemzetiségű diákok a többség képviselőiként (22 fiú és 28 lány), és magyarok a Szlovákiában élő legnagyobb kisebbség képviselőiként, akiket a jogbiztonság kérdései leginkább érintenek.

Eredmények

Az elemzésben a parametrikus statisztika módszerét alkalmaztuk (t-teszt, a kivizsgált normák 3 szintje, függő változó). A megfigyelt helyzetekben független változóként az etnikai társadalomhoz való tartozás szerepelt.

Feltételeztük, hogy a megkérdezettek normatív meggyőződése az egyes helyzetekben mind a három normaszinten differenciálódni fog (belül és kölcsönösen) a nemzetiségi hovatartozás függvényében. Elsősorban a differenciáció mértéke érdekelt bennünket.

Az eredményeket az 1. sz. táblázatban mutatjuk be, amely lehetővé teszi az eredmények kölcsönös összehasonlítását az egyes etnikumok képviselői között.

1. sz. táblázat: A normák és helyzetek differenciációja az etnikai hovatartozás szerint

Modellhelyzetek átlagértékei a három normatípus szintjén

a nemzetiséghez való tartozás függvényében

 

 

 

HELYZETEK

NORMA

Helyzetek

átlagértéke

injunktív

deszkriptív

perszonális

szlovák

nemz.

magyar

nemz.

szlovák

nemz.

magyar

nemz.

szlov.

nemz.

 

magy.

nemz.

Szlovákok

Magyarok

1-a hivatali kapcsolatban

használt nyelv

5,02 2,78 2,82 3,84 4,54 1,46 4,13 2,69
2- a település megjelölése 4,12 2,44 3,42 3,62 5,40 1,60 4,31 2,55
3- a település neve 3,52 2,70 3,40 4,06 4,62 2,18 3,85 2,98
4 - az anyakönyvbe írt név 2,38 2,32 2,84 3,56 2,34 1,62 2,52 2,50
5 - a személyi igazol- ványban feltüntetett név 3,80 2,54 4,22 3,78 3,74 1,94 4,58 2,75
6 - felvételi vizsgák 2,04 2,74 5,60 5,56 6,12 4,34 4,20 4,21
7-kétnyelvű bizonyítványok 3,54 3,96 4,30 4,36 4,78 1,82 4,39 3,38
8 - színtársulat 2,66 2,06 2,98 3,16 2,58 1,34 2,74 2,19
9 - folyóirat kiadása 3,40 2,84 3,48 3,82 3,80 1,66 3,56 2,77
Normák átlagértékei 3,39 2,71 3,67 3,97 4,21 1,99    

A táblázatból kitűnik, hogyan nyilvánultak meg a különbségek a három megvizsgált norma szintjén az egyes helyzetekben az etnikumokon belül és egymás viszonylatában.

A részletes elemzésnél a normák típusai szerint láthatjuk, hogy a szlovák nemzetiségű megkérdezettek három helyzetben fejezték ki egyetértésüket a törvénnyel (injunktív normaszint) úm.: az idegen nyelvű név anyakönyvezése, kisebbségi nyelvű felvételi vizsgák a középiskolákban, az etnikai kisebbség nyelvén működő színtársulatok létrehozása területén.

Egyetlen helyzetben fordult elő, hogy nem ismerték a törvényszabályt (a nemzeti kisebbség nyelvhasználata a hivatali kapcsolatban). A többi esetben az injunktív norma értéke semleges szintet képviselt, amiből arra következtetünk, hogy nem teljesen világos számukra, hogy az adott helyzetben mit lehet vagy nem lehet tenni, illetve ha tudnak is valamilyen norma létezéséről, nem ismerik a tartalmát.

A deszkriptív norma szintjei a törvény ismeretével összhangban vannak; alapvetően nem tudjuk meghatározni a norma hatását a gyakorlatban. Feltűnő különbséget jegyeztünk fel éppen a nemzeti kisebbségnek a hivatali kapcsolatban való nyelvhasználata megítélésében, amikor is az adott szituációban bizonyos mértékben hajlottak arra, hogy a gyakorlatban a törvény szerint járunk el (holott a törvényt nem ismerték). Az ő személyes normatív meggyőződésük (perszonális norma) általában szigorúbb, mint a normák gyakorlati megvalósítására vonatkozó nézeteik, s ez nincs összhangban a törvénnyel.

Kivételt - kis különbséggel - ugyanazok a helyzetek képeznek (idegen nyelvű név anyakönyvezése és a kisebbség nyelvén működő színtársulat megalakítása), amikor úgy cselekedtek volna, mint ahogy szerintük a valóságban történik.

A magyar nemzetiségű megkérdezettek majdnem minden feltüntetett helyzetben az injunktív norma szintjén többé-kevésbé egyetértésüket fejezték ki, amivel tulajdonképpen a törvény bizonyos ismeretét deklarálták. Egyetlen nem világos eset a kétnyelvű bizonyítványok kiállításának az esete, amikor az injunktív norma értéke semleges zónában helyezkedik el. A helyzetek átlagértékeinek többsége a deszkriptív norma szintjén a semleges érték körül mozog, de inkább a pozitív érték felé. Általánosságban tehát a megkérdezettek e csoportját nem ismertetik meg a valóságos helyzettel. Leginkább az iskolaüggyel kapcsolatban hangzottak el szkeptikus vélemények. A legkisebb helyzetkülönbséget egyes szituációk megítélésénél a perszonális norma szintjén jegyeztük fel. Ezen a szinten a helyzetek átlagértékei az adott skálán egyértelműen az egyetértés szintjén mozognak, amiből kitűnik, hogy a diákok e csoportja személy szerint a törvény értelmében cselekedne. Az ő személyes normatív meggyőződésük összhangban van a törvény szellemével. Érdekes, hogy a kétnyelvű bizonyítványok kiadására inkább hajlanának, míg a szlovák középiskolákban a kisebbség nyelvén történő felvételiről a válaszok bizonytalanok.

A 2. sz. táblázat a normatív meggyőződés statisztikai jelentőségének eredményét mutatja be az egyes helyzetekben a nemzetiségi hovatartozás függvényében (egyes helyzetek értékeléseit, különbségeit hasonlítja össze mindkét etnikum szemszögéből).

2. sz. táblázat. Statisztikai fontosságok tesztjének (Student test) eredményei

T - fontossági teszt

HELYZETEK

NORMA

injunktív

deszkriptív

perszonális

t

p

t

p

t

p

1-a hivatali kapcsolatban

használt nyelv

6,66 0,000000 -3,92 0,000166 9,66 0,000000
2- a település megjelölése 4,60 0,000012 -0,69 0,489842 13,72 0,000000
3- a település neve 2,68 0,008584 -2,77 0,006655 8,01 0,000000
4 - anyakönyvbe írt név 0,22 0,822667 -2,73 0,007616 3,02 0,003196
5 - a személyi igazol- ványban feltüntetett név 3,41 0,000943 1,42 0,158719 5,23 0,000001
6 - felvételi vizsgák -3,25 0,001574 0,17 0,861612 5,54 0,000000
7-kétnyelvű bizonyítványok -1,05 0,295282 -0,18 0,857987 8,69 0,000000
8 - színtársulat 2,69 0,008439 -0,85 0,397036 6,21 0,000000
9 - folyóirat kiadása 2,03 0,044096 -1,35 0,180761 6,79 0,000000

A táblázat adataiból első látásra azonnal kitűnik, hogy a legnagyobb különbséget (statisztikailag fontosak) az egyes helyzetekben a perszonális norma szintje mutatja ki.

Statisztikailag fontosnak tűnnek az injunktív norma szintjén a két etnikum képviselői közötti különbségek négy helyzetben: a kisebbségek hivatalos nyelvhasználata területén (a fontosság magas szintje), egy helyzetben érinti a nyelvhasználatot az iskolaügyben és két helyzetben a kultúra területén. Statisztikailag jelentéktelen különbségek tűntek fel az idegen nevek anyakönyvezése és a kétnyelvű bizonyítványok esetében. Mindkét etnikum megkérdezettjei ezeknek a helyzeteknek a megítélését azonosan értékelték, csak az első esetben pozitívan és a második esetben semlegesen.

A deszkriptív norma szintjén három helyzetben jegyeztünk fel fontos különbségeket, úm.: a kisebbség nyelvhasználata a hivatalos kapcsolatban, a település megnevezése a kisebbség nyelvén; az idegen nyelvű nevek anyakönyvezése esetében. A feltüntetett esetekben, ami a kisebbség anyanyelvének használatát illeti, a gyakorlatban a megkérdezett magyar kisebbség a szkeptikusabb.

A legnagyobb - statisztikailag fontos - különbségek a perszonális normák szintjén mutatkoztak, amikor a megkérdezett két nemzetiség képviselőinek személyes meggyőződése diametrálisan eltérő. Míg a magyar nemzetiségű megkérdezettek az egyes helyzetekben egyértelműen a törvénnyel összhangban cselekednének, a szlovák nemzetiségű megkérdezettek hozzáállása szigorúbb, azt gondolják, hogy a törvényeknek is szigorúbbaknak kellene lenniük. Természetesen a szlovák vélemények értékelése során figyelembe kell venni legalább két tényt. Egyrészt, hogy olyan megkérdezettek véleményéről van szó, akiket a felmerült kérdések személyesen nem érintenek, másrészt a helyzeteket serdülők értékelték, akiknél bizonyos "furcsaságok" a mostani ellentmondásokkal terhelt társadalomfejlődési időszakban a helyzetek "sarkított" értékelésébe vetítődhet.

Befejezés

1. Az eredmények megítélésénél az egyes etnikumok szintjén különbségeket észlelhetünk a helyzetek között az egyes normatípusokon belül és egymás viszonylatában is. Az eredmények azt igazolják, hogy amíg a normákon belül a helyzetek kontextusát inkább a különbségek határozzák meg, elsősorban a szlovák nemzetiség képviselőinél (náluk az egyes helyzetekben nagyobb különbségeket jegyeztünk fel mind a három vizsgált norma szintjén), az egyes normák között (kölcsönösen) markánsabb különbségek mutatkoztak a magyar nemzetiségű megkérdezetteknél. Általánosságban az injunktív és perszonális norma egyes helyzetei a magyar nemzetiségű megkérdezetteknél pozitívabb (egyetértőbb) értéket vesznek fel (átlagérték 2,71), s ez alatt - szintén pozitívabb irányban - láthatók a perszonális normaszint értékei (átlagérték 1,99). A helyzetek értékelése a gyakorlatban (deszkriptív norma) náluk szkeptikusabb (3,16 - 5,56 között).

2. Az egyes etnikumközi (kölcsönös) eredmények megítélésénél különbségeket elsősorban az injunktív és perszonális normaszintek helyzeteiben tapasztalhatunk, de statisztikailag fontosaknak mutatkoznak a személyes szinten érvényesülő különbségek a szlovák és a magyar megkérdezettek helyzetértékeléseinél. Ebből a tényből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az etnikai hovatartozás nagymértékben meghatározza a felmutatott normatípusok közötti különbségeket a vizsgált helyzetekben, különösen a perszonális norma szintjén, míg az injunktív és deszkriptív norma szintjén csak egyes helyzetekben.

Befejezésül megállapíthatjuk, hogy a szociális és perszonális norma modelljének fenti alkalmazása érzékenyen fogja fel az etnikumok képviselőinek szubjektív véleménykülönbségeit az adott problémát illetően, és ezáltal támogatja azt a gondolatot, hogy az eljárás eredményesnek bizonyul az etnikumközi kapcsolatok kutatásainál.

 

Irodalom

 

1. Cialdini, R. B. - Reno, R. R.- Kallgren, C. A.:(1990) A focus theory of normative conduct. Journal of Personality and Social Psychology. 1990, 58. 1015-1026. p.

Lovaš, L.: (1998) K otázke typov sociálnych noriem: sociálne normy a implicitné teórie sociálnych noriem (náčrt prístupu). In Výrost, J.-Baumgartner, F. (Ed) Perspektívy výskumu sociálnych noriem. CD ROM, Košice, SvÚ SAV.

Lovaš, L.:(1998) Model diferenciácie sociálnych a personálnych noriem: normatívny pohžad na odplácanie (kontraagresiu). Zaslané: Československá psychologie.

Lovaš, L.:(1998) Súčasné pohžady na vplyv sociálnych noriem na žudské správanie v sociálnej psychológii. Človek a spoločnos, 1998/2.

Lovaš, L.:(1998) Model diferenciácie sociálnych a personálnych noriem. Zborník z konferencie - Kognitívne procesy, osobnos a sociálne správanie. Katedra psychológie PU.

 2. Homišinová, M.:(1998) The percepcion of social norms of inter-ethnic relations. Studia psychologica, Bratislava, 367-371. p.

Homišinová, M.: (1998) Vplyv menšinovej legislatívy na medzietnické vzahy - možnosti prístupu skúmania sociálnych noriem medzietnických vzahov. In Výrost, J.-Baumgartner, F. (Ed) Perspektívy výskumu sociálnych noriem. CD ROM, Košice, SvÚ SAV.

Homišinová, M.:(1999) Etnikumközi kapcsolatok szociális normáinak hatása a szlovák többség és magyar kisebbség magatartására Szlovákiában. Kisebbségkutatás 1999. 2. szám, Budapest, 217-224. p.

Vissza