Kisebbségkutatás 9. évf. 2000. 2. szám

Lengyel idegenrendészet a fehérorosz állampolgárok kezelésében

Belka, Anna - Chrzšstek, Karolina: Portrety białoruskich uchodżców politycznych. = Więż, 43. rok. 2000. 2. no. 127-136. p.

A legtöbb belorusz állampolgár vízummal tartózkodik Lengyelországban. A vízumok között vannak tartózkodásra jogosítók és olyanok, amelyek munkavállalást is lehetővé tesznek. 12 hónapos tartózkodásra jogosító vízumot 1994 és 1999 között 8105 fehérorosz kapott. Ugyanebben az időszakban 1747 fehérorosznak adtak ki munkavállalói vízumot.

Ezen felül kb. kétezren ún. időleges vagy tartós tartózkodási kártyával rendelkeznek. Ezeknek azok juthatnak a birtokába, akiknek állandó keresetük és megfelelő lakhelyük van. Ebből következik, hogy ez a csoport a lengyel-fehérorosz vegyes házasságot kötöttek nem lengyel állampolgáraiból, egyetemi-főiskolai hallgatókból, külkereskedőkből stb. áll.

A rokoni látogatók száma 1996 óta összesen ezer főt tett ki. Hogy közülük hányan végeztek illegálisan munkát, nem tudni. Minden bizonnyal: nem kevesen.

Alig került - 1994-ben - Lukašenko hatalomra, máris megérkezett a lengyel hatóságokhoz az első kérelem a politikai menedékjog odaítélése iránt. E kérelmek száma 1994 és 1999 között összesen 116-ra növekedett. Ezekből az ügyekből mindössze tíz nyert pozitív elintézést. A hatóságok még a kedvező esetek meghatározó többségében is késtek a döntések meghozatalával (az ügyintézési határidő három hónap). Elképzelhető, hogy mennyit késett az adminisztráció, ha negatív döntést hozott. (A hivatal munkájának meggyorsítása érdekében tüntetésre is sor került.)

Ennek ellenére az idegenrendészet főnöke, Maciej Kuczyňski kijelentette: "A fehéroroszoknak jó esélyeik vannak a menekültstátus elnyerésére. Tekintettel az országukban fennálló helyzetre, megértéssel, de kellő éberséggel kezeljük őket. A fehéroroszokat, akárcsak a hajdani Szovjetunió más lakosait, különösen gondos ellenőrzésnek vetjük alá. Ha a kérelmezőnek megadjuk a menekültstátust, ezt abban a meggyőződésben tesszük meg, hogy az illető nem kém, vagy olyan személy, aki ezt a státust egyáltalán nem érdemli meg. A kérelmezők 95%-a füllent, amikor a kihallgatásokkor politikai üldöztetésről panaszkodik, mert azt se tudja, hogy ki pártjának vezetője. E kérelmezők alapvető dolgokban tévednek. A hivatal mindenesetre összegyűjti az általa elérhető információkat mindenkiről. Azt azonban nem teheti meg, hogy a kérelmező anyaországának szerveitől kérjen tájékoztatást."

Végül: 1994 óta a lengyel hatóságok összesen 1016 személyt toloncoltak vissza Fehéroroszországba illegális tartózkodás, munkavégzés és bűncselekmény miatt.

A referátumban csak megemlítjük, hogy az eredeti írás szerzői tüzetes portrét festenek öt olyan neves fehéroroszról, akik Lengyelországban menekültstátust élveznek, s eközben folytatják a harcot - mint ahogyan az egyikük megfogalmazza - nem is annyira az ország demokratikussá tételéért, hanem az ország függetlenségéért, az országért magáért, melyet Lukašenko elad az oroszoknak.

A szóban forgó személyek a következők:

Władimir Nieklajew folyóiratszerkesztő, a Fehérorosz Írószövetség elnöke,

Jan Chlebowicz, a Fehérorosz Nemzeti Front aktivistája,

Zianon PaŸniak, a Fehérorosz Nemzeti Front vezetője,

Alena Strałkowa és Siarhej Awsiannik "nemkívánatos könyvek" szerzőpárosa, az illegális Epoka főszerkesztője.

Fordította: Futala Tibor

Vissza