FĹ‘oldal

Korunk 1934 Március

A megoldás francia receptjeibĹ‘l


Löffler A.

 


A franciák mindig individualisták voltak. Innen magyarázható, hogy még ma is nagy részük a marxi elvekkel szembe helyezi a Proudhoniakat. Szerintük nem a marxi kollektivitás, hanem a szindikalista megoldás a jövĹ‘ utja. Hallgassuk meg, miket mondanak: „A fiatalság a kétségbeesés nyomása alatt cselekszik. — Irja P. Ganivet. — Oroszországot kivéve mindenütt veszélyben érzi magát. Vagy ami még rosszabb: halálra ítélve... a kapitalizmus, a hagyományos profitgazdaság által.” — „Európa minden országában azzal a kifogással szorítják háttérbe a fiatalságot, hogy nincs hely: a fiatalság kész a legrosszabbra. S a döntĹ‘ pillanatban a félrevezetés áldozata.” — A cikk pontrólpontra halad. Az iparról ezt irja: „Az élĹ‘ és mozgó dolgok... koncentrálásával az iparosítás megzavarta az emberi munka feltételeit, a gondolkozás és az érzés hagyományos formáit. A mult századbeli ipari forradalom utolsó gyümölcse, a koncentrálás kompromittálással fenyegeti a tudományos technika és a racionális munka legszerencsésebb eredményeit.” — MeglepĹ‘ek a parasztságról írott sorok: „Szerintünk nem vették eléggé figyelembe, hogy a háború óta, az összes forradalmi mozgalmak, melyek valami eredményt értek el, lényegükben parasztmozgalmak voltak. S míg a szervezett ipari munkásság által táplált és alátámasztott általános sztrájkok, fegyveres felkelések, passziv ellentállások kudarcot vallottak, addig az európai parasztság elérte azt, hogy radikálisan felforgatta a közgazdaság alapjait és erĹ‘sen behatott az események folyására... A nemzetközi parasztság a földmegoszlás új jogi tételezését és új gazdasági rendszert; követel; a földbirtok hagyományos rendszere nem felel meg a korgazdasági követelményeinek; ezért az öröklési törvények, a bér, a földjáradék s mindezen rendelkezések radikális megváltoztatását követelik, melyek hol elĹ‘segítik, hogy hatalmas földbirtokok egy kézen legyenek és mint Spanyolországban, megműveletlenek maradjanak, vagy feudális módon kezeltetnek mint Porosz és Magyaroszágon; a föld kihasználását a paraszt közösségekre kell bizni.” — Amint látható csak egy kivezetĹ‘ út van, a szindikalizmus: „A szindikalizmus... összetételénél, irányánál fogva, s mert egyben az összes termelĹ‘k közti kapcsolatok központja, s mert egyetlen gyujtó pont ahol egy új Humanizmus értékei ki formálódhatnak... különösen hivatva van napjaink problémáinak helyes megoldására...” — „A munkásságnak vigyázni kell, nehogy a félrevezetett és fejétvesztett középosztály ellene forduljon ., A munkásság és a középosztály közti szövetség kérdésével... (1850-ben) már Proudhon is foglalkozott.” — „A szindikalizmusé a jövĹ‘... Az Egyesült Államokban Roosevelt kisérlete együtt jár a szindikátusok kiépítésével.” (L. Hommé Réel.) SzerzĹ‘ elképzelhetetlen, rugékonysággal használja a szindikalizmus fogalmát, s ez nagyon gyengíti érveit.

Jean Richard Bloch is a kivezetĹ‘ utat keresi mikor ezeket irja: „Számos elĹ‘jel bizonyítja,” hogy a pénz uralmáról a munka uralmára való átmenet megindult. Például Oroszországot és az Egyesült Államokat veszi. „De — teszi hozzá — naivság lenne feltételezni, hogy ezt az átmenet minden ellenállás nélkül megy végbe. Egész a filozófia területéig hatoló energikus erĹ‘feszítések történnek a kapitalizmus életének meghosszabbítása céljából, hogy megszabadítsák eddigi tulkapásaitól és összeszedjék utolsó erĹ‘it.” Jó példa erre az Egyesült Államok: „A technika azon van, hogy az ember válláról a terhet a gépre tegye át.” A technokraták elképzelése szerint „a társadalmi kérdés a multé. Olyan kérdés ez, ami a technokraták számára már nem létezik.” A technokraták a bibliai mondásból indulnak ki, mely azt mondja: „homlokod verejtékével keressed meg a kenyered,” s ettĹ‘l a bibliai átoktól akarják megszabadítani az embert. Az oroszok egy másik bibliai mondásból indulnak ki: „Aki nem dolgozik az ne is egyék.” De míg a „technokraták meg vannak szállva” ettĹ‘l az átoktól, addig az oroszok „önmagában való dologként veszik a munkát. Mint gyakorlati adottságot fogadják el.” A különbség a két „munkafilozófia” között világos: „Ha arról van szó, hogy a munka terhét csökkenteni kell, akkor egyet értenek, de mikor ebbĹ‘l a technokraták azt következtetik, hogy az emberiség teljesen munkanélkül fog élni, az oroszok ezt nem fogadják el. Mert a munkát a végtelenségig módosithatom, de sohasem törölhetem el teljesen.” — Mindaz, amire az orosz; intézmények tanítanak és a tanubizonyítékok, amiket a mai Oroszországról mondanák, arról gyĹ‘znek meg, hogy az orosz vezetĹ‘ férfiak pozitivebb és reálisabb szellemet tanusítanak, mint a Brain Trust (Agy Trust) ideologusai.” (Europe.)

Általában az amerikai kísérletben nem nagy a bizalom. Paul Friot irja a N.I.R.A.ról: „Amint a szovjetrendszer, vagy a fasizmus, úgy ez sem más mint kísérlet a nemzeti gazdálkodásnak a mai élet feltételeihez való ujjászervezésére,, hogy megszüntesse az anarchiát... helyreállítsa a normális feltételeket és szervezze az elosztást. Eredetisége abban áll, hogy sem politikai, sem ideológiai felépítménye nincs.” — S felteszi a kérdést: „Vajjon sikerülhete politikai diktatura nélkül Roosewelt terve?” (La Grande Revue). (Paris)

 

 

Vissza az oldal tetejére