FĹ‘oldal

Korunk 1934 Március

A zsidókérdés


Bálint Endre

 


Megelégedéssel kell regisztrálnunk Marx zsidókérdésrĹ‘l szóló tanulmányának magyar nyelven történt megjelentetését (Phönixkiadás, Budapest, 1934.), mert örvendetes, hogy a gyér magyar nyelvű Marxirodalom új kötettel gyarapodott. Igaz, hogy, mint az elĹ‘szó is megállapítja, már harmadik önálló kiadását éri meg. A zsidókérdés magyar fordításban, azonban sem a Huszadik Század különlenyomata, sem a Bécsi Magyar Kiadó kiadása nem hozzáférhetĹ‘ a magyar olvasóközönség számára. Másrészt éppen a mai idĹ‘kben, amikor a fasizmus sokfelé az antiszemitizmust is beállítja agitációs eszközei csatasorába, igen sokan vannak, akiknek vágya, hogy napjaink e nagy problémáját a marxizmus röntgensugarával vehessék szemügyre. EbbĹ‘l a szempontból az elĹ‘szó íróit, Ujvári Lászlót és Imrét illeti meg a dicséret, akik helyesen ismerték fel az elĹ‘szó célját, amikor azt a feladatot tűzték maguk elé, hogy Marx ez ifjukori művét, mely ugyan a maga történeti keretében a lángész megnyilatkozása volt, de mégsem mai értelemben vett teljes „marxista” elemzése a kérdésnek, közelebb hozza a felcsigázott igényű olvasóhoz, aki az esetek tulnyomó részében nyilván nem a kérdés történeti és Marx fejlĹ‘désének irodalmi dokumentumát, hanem az antiszemitizmus problematikájának mély, s az igazi összefüggéseket feltáró keresztmetszetét várta. Jól látták meg feladatukat az Ujvári fivérek, mikor a rendelkezésükre álló aránylag szűk helyen áthidalták a Mehring egyébként nagyértékű bevezetĹ‘je, s a napjaink közötti teret és — elsĹ‘nek a magyar szocialista irodalomban — kis bírálatát adták Szabó Ervin, továbbá Kautsky a zsidókérdésben elfoglalt álláspontjának, végül pedig egészen a fasizmus antiszemitizmusáig vezették el a történetet és a teória fejlĹ‘dését. VégsĹ‘ soron persze Marx Zsidókérdése a legkitűnĹ‘bb elĹ‘szóval sem adhatja meg azokat a részletekbe menĹ‘ felismeréseket, amelyeknek reményében a kevésbé tájékozott olvasó kezébe veszi a könyvet, — már csak azért sem, mert hiszen az elĹ‘szó természeténél fogva csak az eredeti mű interpretálására szoritkozhatik De ha gondolkozik az olvasottakon, talán így is felkél az olvasóban az a meggyĹ‘zĹ‘dés, hogy jó irányban kereste a probléma helyes elemzését és annál nagyobb érdeklĹ‘déssel fogad majd olyan nagyobb művet, amely már teljesen önállóan és a fasizmus napjainak szemszögébĹ‘l veszi vizsgálat alá a zsidókérdés kínzó társadalmi betegségét. (Budapest)

 

 

Vissza az oldal tetejére