FĹ‘oldal

Korunk 1934 Március

Jakob Wassermann és a lélektani regény


H.G.

 


Jakob Wassermann német író nem emigrációban, hanem egy csöndes Steyerországi faluban halt meg, ahol évtizedek óta lakott. Könyveit különben elégették Németországban, valószínűleg azért is, mert nem követte Arnolt Bronnen példáját, aki, amikor szorongatták zsidó származása miatt, odanyilatkozott, hogy árja eredetű édesanyjának kereszténnyel történt ballépésébĹ‘l származik. Nem követte Gerhardt Hauptmann példáját sem, aki sietett ünnepi játékkal kedveskedni Németország új urainak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Jakob Wassermann szakított volna régebbi irói gyakorlatával és világnézetével, amely korántsem volt polgári vagy tĹ‘keellenes. Wassermann a lélektani regény egyik legjellemzĹ‘bb képviselĹ‘jének tekinthetĹ‘. A lélektani regény, ha legkorábbi és legjelentékenyebb képviselĹ‘ire (Flaubert, Jacobsen) gondolunk egyáltalán nem védĹ‘irata, hanem meglehetĹ‘sen éles ellenzéke a kapitalizmus „rossz” és „lélekĹ‘rlĹ‘” világának. A további fejlĹ‘dés folyamán azonban, különösen az imperialista szakaszban, a tĹ‘kés világ ellenmondásainak a növekedésével ez az ellenzékiség mindinkább vesztett régebbi elfogulatlanságából. Az erre a vonalra tartozó gondolkodók és irók látják ugyan a nagy polgári közművelĹ‘dés külsĹ‘ jelenségeit, a tĹ‘késrendszerű áruvilág bálvány (fetis) jellegének kábulatában azonban nem ismerik fel a jelenségek igazi társadalmi gyökereit, hanem azok eredetét tévesen a modern technikában, az évrĹ‘lévre hatalmasabban elĹ‘nyomuló mechanizálódásban észlelik: s a gazdaság és technika gépies világával szemben a kiutat a lélekre való eszmélésben keresik, amely szerintük minden dolog kezdete, vége, eredete és célja. Ez a fejlĹ‘dés tükrözĹ‘dik vissza irodalmilag a pszichologizmus alkotó módszerében Ennek a pszichologizmusnak a határai közül Jakob Wassermann se tudott kivergĹ‘dni. Ezt az alapvetĹ‘ fogyatékosságát még pozitiv tulajdonságai sem teszik jóvá, bámulatraméltó mesélĹ‘ készsége, természetes, minden összetettséget kerülĹ‘ stílusa, jellemábrázoló képessége, realizmusra való törekvése (legalább is a részletek és külsĹ‘jelenségek visszaadásában) mindezek nem fátyolozzák elĹ‘bb emlitett hibáját. ÉrthetĹ‘ ezek után, hogy Wassermann lélektani beállítottsága következtében a fasizmussal szemben, ami úgy politikailag mint ideológiailag a monopolkapitalizmus terméke, csak nagyon feltételes ellenzékiséget vállalt. Antifasiszta magatartásának korlátozottsága világosan kiderül abban a tanulmányában, amit multév szeptemberében a Die Sammlung cimű folyóirat elsĹ‘ számában írói gyakorlatáról közzé tett. (Meine Landschaft, äussere und innere.) Ebben a tanulmányában az az egész irracionalizmus és miszticizmus, amelyben Wassermann régóta élt, bámulatraméltó világossággal jelentkezik. Viszont közben az irracionalizmus gondolati területeit a Harmadik Birodalom misztikája már teljesen magáévá tette! Igy Wassermann akartlanul is veszélyesen közel került a fasiszta ideológiához, amikor a költĹ‘k „elĹ‘d és vérélményérĹ‘l” ir. Álmok és víziók cimű irásában, ahol a népek és egyének természetét, sĹ‘t egész cselekvését közvetlenül a természet, a föld, az otthon és a táj befolyásaira vezeti vissza, s amikor „minden erkölcsi szabályt, minden vallásos rezdülést s minden szellemi áramlatot” az ember ,,mélygyökerezettségű törzsi élményébĹ‘l” vezeti le. A „vér”, a „táj” és a „törzs” e fasiszta mithoszaiba való szinte teljes elmerülés után a nemzeti szocializmus elleni pár bátortalan tiltakozása természetes, hogy hatástalanul: hangzott el. Mindenesetre Jakob Wassermann szubjektív becsületessége nem tagadható. Amikor a német irodalom istápolására alakult birodalmi szervezet a Sammlung munkatársainak boykottját rendeli el s Döblin, Schickele, Stefan Zweig s a még ma is nagyon tulbecsült Thomas Mann a Sammlungból — nyilvánosan — kiléptek, Jakob Wassermann nem csatlakozott hozzájuk. Legalább szubjektive — megtartotta a távolságot haláláig maga és a mai Németországban tomboló uralom között. Ezt kötelességünk elismerni bármennyire alkalmatlanok is voltak objektive módszerei. 

 

 

Vissza az oldal tetejére