FĹ‘oldal

Korunk 1934 Március

Mai angol költĹ‘k


Fordította: Forgács Antal

 


WILLIAM BENNET: LEÁNY

Májusban még dolgozott,

fogai közt csikorgott a műhely lágy pora,

juniusban gyakran vért köpött,

juliusban sárgán feküdt a nyirkos gyolcs között,

s augusztusban ragadós föld hullott reá.

Szép volte, rút-e? Nem tudom!

Jó volte, rossz-e? Nem tudom!

Szegényke húsz évet élt, s tíz évet dolgozott.

 

ARTHUR DOUGLAS: EURÓPA

Európa! Szörnyű világrész!

A fiad vagyok én és szégyenlem magamat.

Mint kiélt férfié oly ráncos az arcod,

mint férfié, aki tudja, hogy nĹ‘nek

már a fiatalok, akik egy

hĹ‘si napon félreállitják az útból Ĺ‘t.

Friss népek készülnek a viadalra,

Ázsia fénylĹ‘ gyermekei, akiket már

 nem kötnek törvények és lomha szokások

mint oly' rabot a szégyenletes béklyó,

aki vágyódva néz föl a négyszögletes égre

és tudja jól, hogy ennyi csak, mi néki megmarad.

Rabok vagyunk mi mind európai népek,

s a rabok sorsa ez: lánc és rossz kenyér!

 

JAMES FIT ZELL: VERS A KORCSMÁRÓL

Mini a pók a szoba szögletében,

úgy bujik el a kis zugutca mélyén

ez a piszkos és szomorú külvárosi korcsma.

A lámpa, álmosan leng az alázatos

 asztalok fölött jó néhány esztendeje már,

s bús piszokdombok merednek a székek alatt.

Szomorú férfiak üldögélnek itt,

megtörten nézik a padlót és merengenek

e céltalan és rosszízű világon.

Hervadt, családtalan férfiak Ĺ‘k!

Sajnálni valók akár a halottak,

és betegek mint a festett utcai lányok.

Az egyik most a gyárról beszél,

ahol nyolc évig dolgozott, a másik

káromkodik s csupasz ökleit rázza.

Vissza az oldal tetejére