Korunk 1930 December

Középázsia fejlődése

 


Az új, Szovjetoroszország által épített Turkesztán-szibériai vasútvonal, mint ismeretes, több mint ezer kilométer hosszúságban a kínai határt érinti. Nagyon sokan ebből a tényből stratégiai célokat olvasnak ki, holott e 2400 kilométer hosszú vasútvonal megépítése tisztán gazdasági célokat szolgál. (A vasúti sinek kivételével, amit Svédország szállított, az egész pályatest megépítésének anyaga Oroszországból származik!)


Ha hihetünk azoknak az utazóknak, akik az útóbbi időben a kínai impérium alatt levő Turkesztánba bemerészkedtek, úgy ott az életet és a tulajdont semmiféle törvény vagy más valami garancia nem védi. Ezekben a kínai határtartományokban a hivatalnokok, — minden központi kormánytól óriási messzeségben, — amolyan nagyszájú bandafőnökök, akik a maguk tekintélyén kívül senki másét nem ismerik el. Sinkiang és a Kaldsa-terület, épp oly független a kínai központi kormánytól, mint például Tibet vagy pedig külső Mongolia. Sinkiang és a Kuldsa-terület elvesztésével tehát Kínának számolnia kell. Ha Oroszország a Transszibériai és a Turkesztán-szibériai vasútvonalat lezárja, úgy Kínának ezekkel a legnyugatibb tartományaival való érintkezése csak a régi karaván útakon lehetséges. Ez viszont egy legalább három hónapos utazást jelent. Automobilok ugyan lerövidíthetik ezt az időt, a stratégiai helyzet azonban ezáltal nem változik.


Ha a Turkesztán-szibériai vasútvonal veszedelmet jelent Kína számára, úgy ez a veszedelem sokkal hatásosabb fegyver az orosz szándékoknak Indiára való érvényesítésében. Éveken át sikerült az angol diplomáciának Tibetet és Afganisztánt, mint ütköző államokat India és Oroszország közé beékelni azáltal, hogy vasút bevezetését ezekbe az országokba minikéi felől megakadályozta. Ez a helyzet most jelentékenyen változott. Afganisztán uralkodója, Nadir sah legutóbb hagyott jóvá egy szerződést, mely egy vasúti hálózat kiépítését és územbehelyezését célozza. Ez a vasúthálózat Kabult az indiai határral és Herattal s az orosz középázsiai vasútrendszert kötné össze Kuskánál, ahol az oroszok évek óta rengeteg vasútépítő anyagot halmoztak fel, hogy vonalukat egész Heratig meghosszabbíthassák. Ennek az afganisztáni vasúthálózatnak a kiépítésével Középázsia vasúti összeköttetésbe kerül Középeurópával, úgy, hogy Calaisből direkt vomatösszeköttetés lesz Indiába.


Ezek az új középázsiai vasútvonalak bámulatos lehetőségeket nyitnak meg Turkesztán gazdasági feltárására. Egyidejüleg a Turkesztánszibériai vasútvonal megnyitásával publikálta, a Szovjet, hogy amerikai mérnökökkel áll tárgyalásban egy olyan vállalkozást illetőleg, mely a világ legnagyobb szabású öntöző és kolonizáló vállalkozását jelenti. Ha ezek a tárgyalások lezárulnak, úgy többszáz amerikai szakember azt az óriási feladatot vállalja, hogy 1935 tavaszáig Turkesztánban egy félmillió hektár nagyságú sivatagot gyapottermelésre alkalmassá változtasson át. Erire a vállalkozásra 65 millió dollárt irányoztak elő. Oroszország legszegényebb tartományaiból telepítenek majd oda lakosságot. Természetesen ezzel egyidejűleg a kolonizálással együtt járó útépítés, vízhálózat-kiépítés stb. szintén kezdetét veszi. A munkaprogramm nagy gyapottszövőgyárak berendezését is célozza, hogy a középázsiai piacot innen lássák el textilanyaggal. A munkálatokra szükséges pénzt a szovjet folyósítja, részint pedig amerikai cégek hitelezik. Hogy Középázsiának ez a gyors fejlődése minő befolyással lesz a nemzetköz; politikára, azt a jövő fogja megrontatni. Ami Kínát illeti, úgy az eredmény csak az lehet, hogy távol nyugati határtartományai mindinkább a Szovjet gazdasági rendszerének a hatása alá kerülnek s Sinkiang és Sungaria lakossága a kínai uralomtól, amely eddig nyomorúságos állapotának feljavításával egyáltalán nem törődött, elidegenedik. A Turkesztán-szibériai vasútvonal mögött lappanghat valami stratégiai veszedelem Kínára, a valóságos veszedelmet azonban Kínára azoknak a tartományoknak az elszakadási lehetősége jelenti, amelyek ma már — Kína fejletlen gazdasági élete miatt — semmiféle előnyt sem élveznek anyaországukkal szemben. (G. A.)


 


Vissza az oldal tetejére | |