Főoldal

Korunk 1928 Június

A háztartási eszközök normalizálása


Érsek Anna

 


Semmi józanul megokolható alapja nincs annak, hogy a háztartásban száz meg száz különböző nagyságú, formájú és kivitelü edényt és egyéb eszközt használjunk, mint ahogyan az ma történik. Ellenben egy egész sereg sulyos érv szól amellett, hogy redukáljuk a háztartási munka eszközeit és éppen ugy, mint minden más termelő munkáét, néhány szükséges és egyben elégséges formára, nagyságra és kivitelre. À munkaeszközök ilyen normalizálása nemcsak a munkát teszi könnyebbé és hatékonyabbá azáltal, hogy csak a legcélszerübb formát engedi forgalomba hozni, hanem igen nagy megtakarítást jelent, ami az eszközök megolcsóbbodásában jut kifejezésre. Ma egy kis városban is a háztartási cikkek kereskedőjének az edények s egyéb háztartási cikkek sokfélesége miatt óriási raktárt kell tartania állandóan, hogy a vevők igényeit ki tudja elégíteni. Ez azt jelenti, hogy ugy a nagykereskedő, mint a kiskereskedő raktárában nagy töke fekszik, amelynek kamatait a kereskedő kénytelen belekalkulálni az edények áraiba. A vevő tehát ezért is drágábban kapja már az árut. Viszont, ha nem kétszázféle edényt, hanem mondjuk huszfélét állítanánk csak elő, ez azt jelenti, hogy a tömeges termelés erősen leszállítaná az előállítási költségeket s evvel olcsóbbá tenné a kész árut, az edényt. S e mellett az a haszna is meg volna, hogy az utánpótlás és eltörött, elromlott részek kiegészítése a néhány forma mellett könnyü volna s egy rész hibájáért nem kellere az egészet eldobni.


Amerikában és ujabban Németországban is már megkezdődött a háztartási eszközök normalizálása. Németországba van egy általános, minden szakmát összefoglaló normalizáló bizottság, amelynek minden szakmára albizottságai vannak. A háztartási albizottság például áll a háztartási szereket gyártók, azokkal kereskedők és azokat használók országos egyesületeinek kiküldötteiből, tehát az összes érdekeltek képviselői benne ülnek, mi által eleje vétetik annak, hogy egyoldaluan csak a termelés vagy csak a fogyasztás érdekei vétessenek tekintetbe. Részletes és beható tanácskozás és tanulmányozás alapján állapítja meg ez a bizottság, hogy például melyik a különböző edények, tálak, lábosok, befőttesüvegek, csészék, tányérok, seprűk és kefék, konyhaedények, stb. legcélszerűbb formája, nagysága, anyaga.


Legelőrehaladottabb stádiumban van az aluminiumedények normalizálása, amelyekből már 40 végleges normalizált forma van készen. Hogy a vásárló közönség felismerhesse őket, a normalizált edények jegyekkel vannak ellátva. Például egy 22 cm. átmérőjű, legkönnyebb, III. fokú kivitelű aluminium lábos jegye 22-ahol a Din szócska a német normalizálási bizottság jelzése. De ezt a jegyet csak a gyár jegyével együtt szabad használni, ami megnehezíti a rosszminőségü s névtelenséget kereső áruk forgalombahozatalát. (Berlin)


Vissza az oldal tetejére