stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   



Korunk 2007 Szeptember

A KACEEBS bukaresti konferenciája


Jin Kyoung Ae

 

 Mi a KACEEBS? The Korean Association of Central & Eastern European and Balkan Studies. Magyar fordításban: A Közép- és Kelet-Európai, Balkáni Tanulmányok Koreai Társasága. Alapításának éve 1999, alapító elnöke Cheong Byung Kwon, lengyel szakos dél-koreai professzor.

A nyolcvanas években, mintegy előre látva és tükrözve a nemzetközi viszonyok változását, a Hankuk University of Foreign Studies (HUFS – A Nemzetközi Kapcsolatok Hankuk* Egyeteme) keretei között létrehozták a kelet-közép-európai, illetve egyes balkáni országok – Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, Románia, Jugoszlávia – nyelvi tanszékeit, hazai és anyaországi oktatói karral.

Ezekkel az országokkal 1989-ig az ismert ideológiai és politikai ellentétek miatt Dél-Koreának nem volt hivatalos diplomáciai kapcsolata. Ugyanakkor az érdeklődés kölcsönös, ez kicsúcsosodott az 1988-as szöuli olimpián, hiszen az 1984-es Los Angeles-i „keleti” bojkott után (kivéve Romániát) itt tértek vissza az olimpiára a sportsikereikre egyébként nagyon büszke kelet-európaiak.

A nyelvi tanszékek létrehozásáról hamarosan kiderült, hogy nagyon jól átgondolt döntés volt, mert 1989-ben megtörtént az úgynevezett rendszerváltás a keleti országokban, és hamarosan a Szovjetunió – és a Varsói Szerződés – is felbomlott.

E tanszékek legaktívabb oktatói úgy érezték, hogy az új politikai és gazdasági helyzetben ki kell terjeszteniük működésüket. Ezért Cheong Byung Kwon vezetésével megalapították a KACEEBS-et. A társaság 2001 óta évente az elnevezésében megjelölt régió országaiban tart tudományos vándorgyűlést. Prága, Poznañ, Szófia, Tallinn, Irkutszk és Budapest után 2007-ben Bukarest volt a konferencia helyszíne. A 2006-ban hozott döntés természetesen tükrözte azt, hogy Románia (és Bulgária) már az EU-hoz való 2007. januári 1-jei csatlakozás lázában égett.

A Bukaresti Egyetem jogi karának épületében tartott megnyitóünnepség elnökségében részt vett Choi Il Sung, Dél-Korea bukaresti nagykövete, Ioan Pânzaru, a Bukaresti Egyetem rektora, Park Chul, a HUFS rektora, Kim Sung Ki rektorhelyettes, Lee Mun Shu, a KACEEBS elnöke. A konferencia tudományos programja két szekcióban folyt le Sinaián. A Nyelvészet, Irodalom és a Regionális Tanulmányok (Politológia, Történelem, Gazdaság stb). szekciókban oszlott meg közel 40 előadás, melyek teljes szövegét a KACEEBS a konferencia előtt közel 300 oldalas kötetben angol nyelven megjelentette (The 7th International Conference of KACEEBS. EU Membership of East and Balkan European Countries: Uniformity or Diversity? Date: 10th–12th July 2007. Bucharest University and Sinaia, Romania. Published by KACEEBS, Bucharest University, Romania, HUFS, Seoul, Korea).

A jelen cikk szerzőjéről röviden: Jin Kyoung Ae vagyok, aki a HUFS-en szereztem diplomát magyar nyelv- és irodalomból (MA). 2000-től a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) kezdtem meg PhD-tanulmányaimat, témavezetőm Tverdota György, aki az ELTE tanszékvezető professzora.

Témám József Attilával kapcsolatos, és az ő munkásságát, publikációit tanulmányozva ismertem meg a Korunk című folyóiratot. Minél több évfolyamát és példányát olvastam el az egymást követő folyamoknak, annál érdekesebbé vált számomra magának a Korunknak a megismerése is. Amikor a KACEEBS felhívása a 2007-es konferenciára megjelent, számomra egyértelmű volt, hogy a Korunk folyóiratot fogom ismertetni. A konferencia résztvevőinek összetétele igen vegyes: koreaiak, akik korábban és jelenleg is a régió nyelveit, kultúráját, történelmét tanulmányozták és tanulmányozzák, valamint a régió államainak polgárai, hasonló érdeklődési körrel. Továbbá olyanok is évről évre részt vesznek, akik a régión kívül élnek és dolgoznak, és a rendező országgal vagy magával Koreával foglalkoznak szakmájuk és érdeklődési körük szerint.

Előadásom címe: Az EU-hoz történő csatlakozás hatása: előnyös vagy hátrányos a kisebbség részére? Az Erdélyben megjelenő Korunk bemutatása. Előadásom azon részét, amelyben felsoroltam a Korunk folyamait, megjelölve a főszerkesztőket és a legismertebb szerzőket, most nem ismétlem meg. Azonban azt is bemutattam, hogy az erdélyi Korunk szerzői és olvasói mindig is Európa részének, „európaiaknak” tekintették magukat. Az anyaországiakhoz fűződő viszony is ezt mutatta, és a nemzetközi kapcsolatok is erre utaltak. Bizonyos korokban és bizonyos körök ezt „internacionalizmusnak” nevezték, de „európaiságnak” is. Saját témámhoz visszatérve, József Attila így köszöntötte Thomas Mannt Budapesten: „Fehérek közt egy európai.”

Más gondolkodók azt állították, hogy itt most – Trianon után – a befelé fordulás, a konzervativizmus, a tradicionális értékek elsődlegessége segíti a túlélést. A Korunk általában nem adott teret revizionista törekvéseknek. A mindenkori hatalom szándékai és taktikája szerint lehetett a különböző szerzőket publikálni, miközben a szerkesztők igyekeztek a folyóirat arculatát megőrizni.

A hallgatóság érdeklődéssel hallgatta a transzszilvanizmus bemutatását is. Különösen azért, mert a koreai nép megosztott országban él, és emellett jelentős kisebbségei élnek Orosz-országban, Kínában, Japánban. Ezek a csoportok nagyrészt nem önként távoztak hazájukból, hanem különböző történelmi és politikai helyzetekben, a megszállók elleni harcok során. Az előadásomban itt részletesebb interjú következett Kántor Lajos főszerkesztő úrral, amelyből most csak a bevezető kérdést idézem:

„Kérdés: A felkészülés során áttanulmányoztam a Korunk szinte valamennyi, a Széchényi Könyvtárban elérhető számát, és megfigyeltem a címlap változásait. Nagyon impresz-szív számomra a  emlékeztet engem a római istenre, Janus ábrázolására. Mióta használják ezt, és mit jelképez?

Válasz: 1990 januárjában visszaállítottuk a régebbi címlapot, és azt akkor egy éven át használtuk. Ezután egy tehetséges fiatal grafikusművész újat készített, amelyben már benne voltak a K betűk, de még nem egymásnak háttal. Később Deák Ferenc kitűnő könyvgrafikus, kicsit a mi sugallatunkra is, találta ki a két K betűt egymásnak háttal. Van-e kapcsolat a Janus-arccal? Olyan értelemben igen, hogy a Korunk igen jelképes cím, tehát jelenti a mindenkori jelenkort. A Korunk azonban a hagyományokat és a »régit« is magába foglalja. Idén februárban ismét változott a címlap, és abban megőriztük a két K betűt, egymásnak háttal, és elképzeléseink szerint ez most már megmarad, mint egy szimbólum.”

(Az interjú teljes szövegét tartalmazza a konferencia anyagának angol nyelvű kötete.)

A konferencián egy másik koreai előadó is az erdélyi magyar kisebbséggel foglalkozott a Regionális Tanulmányok szekcióban. Ennek a vitájában részt vettem, és az ott jelen levőket egyben meghívtam a saját előadásomra, amelyre ezt követően az Irodalom és Nyelv szekcióban került sor. Ennek köszönhetően nagyobb volt a hallgatóságom, mint amire eredetileg számítottam, köztük románok, romániai magyarok és vegyes házasságból születettek, koreaiak és nyugati országból érkezett résztvevők. Az előadást követő vitában nehéz lett volna az alig egyórányi időben részletesen megtárgyalni a kisebbségi jövőt, másrészt úgy éreztem, hogy nem volt mindenki eléggé nyitott. A koreaiak számára az erdélyi magyar kisebbség problémája újdonság volt. Bár a népességi adatokra és tendenciákra vonatkozó ábráim adatait a magyar Statisztikai Hivatalból szereztem be, az erdélyi magyar kisebbség csökkenő trendjét a román hozzászólók bizonyos fenntartással fogadták.

Ahogy a hallgatóság helyi tagjai beszámoltak, az EU-hoz csatlakozás új és érdekes témát vet fel. A friss adatok szerint több millió román állampolgár él és dolgozik nyugat-európai EU-országokban, például Spanyolországban, ezáltal jelentős számú helyi kisebbséget alkotva. Mint Liviu Groza, a Bukaresti Egyetem professzora – aki maga is évekig volt vendégtanár a HUFS román tanszékén Koreában – elmondta, a Nyugat-Európában kialakult román kisebbségek mintegy „exportálják” a román kultúrát, tradíciókat, étkezési szokásokat abba a régióba, ahol jelenleg élnek.

A konferencia során interjút kértem egy romániai magyar és egy vegyes házasságból született kutatótól is.

A KACEEBS ez évi elnöke, a román szakos prof. Lee Mun Shu is válaszolt a kérdéseimre.

1. Mi az idei téma kiválasztásának magyarázata?

2004-ben Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovénia és Szlovákia az EU tagjává vált, idén Románia és Bulgária is csatlakozott. Így azoknak az országoknak, amelyekkel a KACEEBS foglalkozik, jelentős része mára EU-tag. Kíváncsiak vagyunk a helyi tudósok véleményére azzal kapcsolatban, hogy ezek az országok hogyan fogják kezelni az „egységesülés vagy diverzitás” kérdését a nagy EU-n belül. Mi lenne a helyes út számukra? Mi, koreaiak pedig a harmadik személy helyzetéből mondhatjuk el véleményünket és cserélhetnénk eszmét.

2. Hogyan kapcsolódik ez a téma Dél-Koreához?

A modern társadalomban az ún. globalizáció a trend. Egyetlenegy ország sem tud fejlődni elzárkózva a világ többi részétől. Egy olyan nagy egységgel való kapcsolat, mint az EU, a koreaiak számára nagyon fontos, mert nyilvánvaló, hogy különböző területeken (gazdaság, kultúra stb.) fontos partnerünk lesz. Természetesen ez most nem feltétlen jelent közvetlen kapcsolódást, de a hosszú távú kapcsolatok fejlődése ebbe az irányba hat.

3. Mi indokolja, hogy Kelet-Közép-Európa és a Balkán egyes országaival kiemelten is foglalkoznak a koreaiak?

A koreaiak számára ezek az országok – nagy részük korábban az úgynevezett „keleti tömb” tagja – a nyugat-európai országokhoz képest kevésbé ismertek. Emiatt nagyobb az igényünk a megismerésükre. Másrészt Korea és az EU között a kapcsolatok további fejlesztése várható, és a befektetők számára az újonnan csatlakozó országok számos lehetőséget biztosítanak.

4. A következő konferencia helyszíne hol lesz, és mi lesz a téma?

Még nem döntöttük el a helyszínt és a témát. Ezt majd az ősszel soron következő ülésen fogjuk eldönteni. Eddig kelet-közép-európai és balkáni országok közül egyet-egyet választottunk, általában főváros vagy nagyváros, ahol jelentős egyetem van. Arra lehet számítani, hogy a következő konferencia helyszíne is hasonló hely lesz. Például Szerbia, Horvátország vagy Ukrajna jöhet számításba. Természetesen a KACEEBS-tagok tudományos érdeklődési iránya is befolyásolja a döntést.

(Jelen tanulmány megjelentetését tervezi Koreában a KACEEBS a társaság koreai nyelvű folyóiratában, a Journal of KACEEBS-ben – Seoul, Korea).

 


+ betűméret | - betűméret