Szeptember 2006
Szubkultúrák


  Bevezető
  

  Csoportok és kultúrák
  Keszeg Vilmos

  Határaink: egy csoportkultúra megalkotása
  Szabó Á. Töhötöm

  Munkás-szubkultúrák történetei
  Balázs Imre József

  Az elitek szubkultúrája
  Keszeg Anna

  Az állandósuló átmenet kultúrája
  Sólyom Andrea

  Esővarázsló; Tenger, Árnyék, Imap Ukua (versek)
  Jánk Károly

  Balogh Edgár száz éve
  Kántor Lajos


1956–2006
  Az erdélyi irodalom az „olvadás”-tól a megtorlásig (1954-1958)
  Dávid Gyula


Világablak
  Hazatérés az idegenbe
  Rainer Hillenbrand – Hajdú Farkas-Zoltán

  Rainbow-világtalálkozó és közel-keleti béketalálkozó Törökországban
  Vermes Veronika


História
  Bizalmatlanság, vádaskodás, vasfüggöny
  Fülöp Mihály–Vincze Gábor


Mű és világa
  Orvos és páciens (II.)
  F. Dornbach Mária

  Termékenyítő barátság
  Tüskés Tibor

  Örök börtön
  Sánta-Jakabházi Réka


Levelestár
  Balogh Edgár és Gáll Ernő levélváltásaiból
  Kántor Lajos

  Balogh Edgár levele – Apáczai-évfordulón (1974)
  K. L.


Téka
  Erdély-reprezentációk
  Gál Andrea

  Élet és határ mezsgyéjén
  Lakatos Artúr

  Illik
  Váradi Nagy Pál

  Néprajzi körkép a Duna mentéről
  Szőcsné Gazda Enikő

  Jelentés a „szív-atmoszféra” változásairól
  Tapodi Zsuzsa

  A Korunk könyvajánlata
  


Talló
  Raoul Şorbanról – nekrológ helyett
  S. L:

  Replika a szubkultúrakutatásra
  Patakfalvi Ágnes



  Abstracts
  

  Számunk szerzői
  

Bevezető

A lapszám írásai a szubkultúrákról való gondolkodás újabb koncepcióit jelenítik meg. Miközben sajátos körülmények között működő társadalmak kultúráját mutatják be, átírják azokat a hagyományos szubkultúra-értelmezéseket, amelyek a szubkultúrák megjelenési helyzeteit csupán a lázadás, az ellenszegülés, a provokáció, a marginalizáltság kulturális szintjeihez, dekonstruktív társadalmi megnyilvánulásokhoz közelítették. Ezáltal előítélet-mentesen közelítik meg a kultúra azon szeleteit, amelyek a hivatalos beszédmódokban előítélettel átitatva jelennek meg.

A tanulmányok a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszék, valamint a Kriza János Néprajzi Társaság által azonos témában, hasonló problémafelvetéssel szervezett konferencia révén közös inspirációs forrásból táplálkoznak. Témaválasztásukból, kérdésfeltevésükből, fogalomhasználatukból, elemzési módszereikből a társadalomműködés egy olyan kutatási iránya bontakozik ki, amely a „kultúra kultúráinak” újfajta határait, szerveződését keresi és értelmezi.

Lapszámunkat Jakab Albert Zsolt kolozsvári graffitiket ábrázoló fotóival illusztráltuk.

 

P. L.