Szalma Réka Mindegy, Háromszög, Déjà vu
Mindegy
hályog nőtt fejemre
zölden látok
zöldmindegy nekem:
zöld a tollam s zöld a fészkem,
tehát mindegy, hogy otthon vagyok vagy sem –
– mondja a mester,
de így mindegy,
hogy az ő
vagy az én
véleményem
Háromszög
Eldugtam magam elől
a repülők fehér írását,
egy plafon mögé ástam.
Befaltam
a két végénél
felkunkorodó szám.
Eldugtam a tejszínhabot is.
Valami
Jorge Atyák mondták.
S elindultam valami három királlyal –
mentem, mert ők mentek,
ők mentek, mert én mentem.
Benyitottunk valami üres istállóba,
s valami jászol szalmaszálait
ránk köpdöste a szél.
Déjà vu
Ezeken a bélyeggyűjtő
napokon
feloldódik
a teacsobogással.
Lankadt leheletem felszívja
a levespára,
világegyetemében
reagálok a vákuummal.
Elernyedt kezemben
mintha az öregeket látnám
újabb vasárnapok után
kapkodva.