A boszorkányok említése sokakban gyermekmesék vagy népszerűsítő olvasmányok hatására rút, vasorrú bábákat idéz fel, akik seprűnyélen száguldanak ködös hegycsúcsok felé, ott, a kietlen semmiben ocsmány szertartásokon vesznek részt, az elmaradhatatlan ördöggel cimborálnak, fajtalankodnak, és legfőbbképpen embereket rontanak meg, éjszaka megkínozzák őket, és tevékenységükkel társadalmi méretű szenvedéseket okoznak. Az említett mesék és népszerűsítő munkák főleg a nyugati boszorkányság forrásainak, krónikáknak, pereknek  eltúlzott változatai, amelyekben a boszorkányság megállapítására előírt eljárások következtében a megkínzott vádlottak a feleletet magukban hordozó vallató kérdésekre kicsikart válaszokban valóban „bevallják” a fentebb említett rusnyaságokat. Így ehhez a boszorkányságképhez elválaszthatatlanul kapcsolódik az inkvizíció, a tortúra, a szerencsétlen személynek, akire rásütötték a boszorkány bélyeget, a menthetetlenül bekövetkező máglyára hurcolása. Azóta a nyugati kutatás is árnyaltabb és a valóságos forrásokon alapuló boszorkányságképet alakított ki, a magyar boszorkánykutatás pedig már a kezdetben észlelte a különbségeket a nyugati boszorkányperek és a tájainkon lefolyt eljárások között. Az évek során pedig a magyar néprajztudományi kutatásoknak köszönhetően a magyarországi boszorkányság tanulmányozására olyan forrásbázis állott össze, amelynek felhasználásával most már nagy terjedelmű, változatos hazai anyagon vizsgálhatók a magyarországi és az erdélyi boszorkányság jellegzetességei, illetve hasonlíthatók össze a más tájakon jelentkező esetekkel. E forrásbázis eredményeként kétségtelenné vált, hogy tájainkon a boszorkányper közbűncselekmény volt, és más, úgynevezett kriminális ügyekhez hasonlóan tárgyalták, jóllehet a magyarországi perekben erőteljesen észlelhető a Praxis Criminalis hatása a kínzásokkal kicsikart vallomásokban – ezt azonban erdélyi perekben többnyire nem alkalmazták. A néprajztudomány terén a hiedelemkutatás jelentős eredményeket ért el, és ehhez csatlakoztak a jogtörténeti kutatások is. E lapszám szerzőinek írásai révén a boszorkánykutatás legújabb eredményeiből kap ízelítőt az olvasó, aki a boszorkányság-bűvölés-bájolás ágas-bogas kérdésein túl arról is értesülhet, hogy bárki lehet boszorkány, és talán még azt is megtudhatja, valójában hol lakik az ördög…