Gyergyóditróban található a Gyergyói-medence legnagyobb temploma, mely az 1900-as évek elején épült neogótikus stílusban. Kéttornyú, sajátos térhatású monumentális építmény, amelynek terveit Kiss István

egyetemi magántanár készítette. A főoltáron lévő szobrokat carrarai márványból a ditrói származású Siklódy Lőrinc faragta. A templom dús színezetű ablakai, amelyek a tizenkét apostolt ábrázolják, Róth Miksa alkotásai.

Mexikóváros a világ másik végén, az Atlanti-óceánon túl fekvő metropolisz, a világ harmadik legnagyobb városa. 1908-ban Ma-róti (Rintel) Géza, századunk egyik legnagyobb magyar építésze megbízást kapott a mexikói kormánytól a Mexico City Teatro Nacional (Mexikóvárosi Nemzeti Színház) belsőépítészeti és díszítő szobrászati munkáira. Az építész a nézőtér fölé óriási üvegmennyezetet és a színpadnyílást keretező mozaikképet tervezett, amelynek kivitelezését Róth Miksa végezte művészi munkatársként. Világviszonylatban is kiváló munkát végeztek: ez a hatalmas, színes üvegmennyezet sokáig a világ legnagyobb figurális üvegmennyezete volt.

Ki ez a művész, akinek keze munkája megtalálható az erdélyi kis faluban és az amerikai kontinensen is? Róth Miksa „császári és királyi üvegfestő és mozaikműves” – ahogyan magát nevezte – a 20. század egyik legnagyobb üvegfestő művésze volt.

Személyesen egy kedves erdélyi városban, Marosvásárhelyen találkoztam először a munkáival. Ehhez a városhoz sok érzelmi szál fűz. A Kultúrpalota épületében található Városi Könyvtár olvasótermében sokat tartózkodtam diáktársaimmal együtt, naphosszat könyvek fölé hajolva, igyekezve elsajátítani azok tartalmát. Most is magam elé tudnám képzelni ennek a csendes, hűvös helyiségnek a hangulatát, kényelmes, párnázott székeit, ahol egymást és a tudományt suttogó beszéddel respektáltuk. A tudomány mellett a művelődésnek is forrása volt ez az épület. Hangversenytermében számos csodálatos koncertet hallgattunk meg, kitűnő színdarabokat láttunk, természetesen valahol a hátsó sorokban vagy a karzaton – kevés pénzű diákhoz illően.

Sajnos abban az időben még nemigen érdeklődtem az iránt, hogy kinek a munkája Vásárhelynek ez a két csodálatos épülete. Most utólag megpróbálom bepótolni akkori mulasztásomat.

A Kultúrpalota az 1900-as évek elején épült, szecessziós stílusban. Az épület homlokzatát Körösfői Kriesch Aladár tervei alapján készített mozaik és számos féldombormű díszíti. Az előcsarnokban szintén Körösfői Kriesch Aladár festménye alapján készült freskó látható. Az emeletre vezető, carrarai márvánnyal díszített lépcsőházban találjuk Nagy Sándor és Róth Miksa üvegfestményeit, amelyek Jókai Mórt, Kossuth Lajost, Petőfi Sándort, Liszt Ferencet, Erkel Ferencet és Munkácsy Mihályt ábrázolják. A Kultúrpalota hangversenyterme nyolcszáz személy részére készült, nevezetessége a mesterorgona, valamint az a tény, hogy számos kiváló muzsikus lépett fel e teremben (többek között Bartók Béla, Pablo Casals és George Enescu). A Kisterem is hangversenyek számára épült háromszáz férőhellyel. Itt található a Bethlen Gábor tudósai között című csodálatos üvegfestmény, Toroczkai-Wiegand Ede, Nagy Sándor és Róth Miksa alkotása. A Tükörteremben, mely a Kultúrpalota gyöngye, zöldes színekben pompázó oszlopok, falburkolatok, bútorok, valamint igen szép ablakképek is találhatók, amelyeknek tervezője Nagy Sándor és Toroczkai-Wiegand Ede, kivitelezője pedig Róth Miksa. A Kultúrpalota szomszédságában álló városháza színes ablaküvegeit szintén Róth Miksa készítette.

A következő hely, ahol találkoztam Róth Miksa műveivel, Budapest egyik legimpozánsabb épülete, az Országház volt. Építésére 1882-ben írtak ki pályázatot, amelyet Steindl Imre műegyetemi tanár nyert meg. Az épületben a gótikus elemeken kívül barokk és reneszánsz elemek is fellelhetők. Az építési munkálatokban számos szakmai tekintély működött közre, így Körösfői Kriesch Aladár, valamint Lotz Károly. A színes üvegablakok Róth Miksa munkái. A színek és formák egysége által teremtett nyugalmat árasztanak, a rajtuk beömlő világosság maga a megszínesedett napfény.

A parlamenttől nem messze, gyalog pár percnyi járásra található Budapest egyik legszebb szecessziós épülete, a Gresham-palota, ahol újra találkozhatunk Róth Miksa alkotásaival. Az Angliában kiírt nemzetközi pályázatot a magyarországi historizmus egyik vezető építésze, sok más budapesti épület tervezője, Quittner Zsigmond nyerte el. A díszítő mestereket a korszak számos tehetséges magyar művésze közül választották ki. A homlokzati frízek Maróti Géza munkái, a négy évszakot szimbolizáló szobrok Ligeti Miklós keze munkáját dicsérik, a falakat burkoló csempéket a híres magyar Zsolnay-gyár tervezte és gyártotta. Az épület külsejét díszítő üvegmozaikokat és a lépcsőház festett ablakait Róth Miksa készítette.

A régi Lipótváros közepén áll Budapest legnagyobb temploma, a Szent István-bazilika, melyet Hild József, Ybl Miklós és Kauser József építettek neoreneszánsz és klasszicista stílusban. A templom belső tere gazdag képzőművészeti alkotásokban. Neves festők, szobrászok mozaikjai, festményei, szobrai díszítik. Az oldalhajók üvegablakait Róth Miksa készítette. Ezeket az üvegfestményeket nézve igazat adtam a művésznek, aki azt írja, hogy a templomok, dómok üvegfestményeit csodálva misztikus hatást érzünk, ami a festményekből árad felénk, és ennek oka az, hogy minden egyéb dekoratív festménnyel ellentétben az üvegfestmény színei állandóan változnak, ragyognak az átszűrődő napfényben, és ezáltal mintegy élő jelenségként hatnak ránk.

A Zeneakadémia (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem), a magyar zenei élet központjának változatos üvegablakait szintén Róth Miksa tervezte és kivitelezte. Ezek az üvegablakok a színárnyalatok finom tónusaival, a felületek ékszerszerű ragyogásával járulnak hozzá az épület intim hangulatának kialakításához.

Szeged, a szép alföldi város egyik jelképe a Dóm, a fogadalmi templom. Itt is megtalálhatjuk Róth Miksa munkáit. A Dómot kívül és belül szobrok, domborművek, mozaikok sokasága díszíti. A főoltár mögötti üvegablakok képeit Róth Miksa festette. A város nevezetességeihez tartozik továbbá az 1903-ban épült mór-szecessziós új zsinagóga, amelynek tervezője Baumhorn Lipót. A zsinagóga legszebb része, a végtelen tér élményét megfogalmazó üvegkupola Róth Miksa alkotása. Szintén az ő alkotása a belső ornamentika is.

Róth Miksa munkái által Szabadkán is jelen van. Ebben a városban 1902-ben adták át az új, Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett zsinagógát. A bizánci építészetből indul ki, ugyanakkor stilizált növényi és geometriai elemek is fellelhetők belső díszítésében. A Róth Miksa által készített színes üvegablakok számos népművészeti hatást mutatnak. A szabadkai városházát ugyancsak a fentebb említett műépítészek tervezték, stílusa a 19. század végi magyar szecessziót idézi. Az épületet Zsolnay-kerámia díszíti gazdagon. A városháza legszebb helyisége a díszterem, amelynek üvegablakait Róth Miksa készítette.

Ez a felsorolás azonban korántsem teljes, hiszen nem említi Budapest neogótikus stílusban épített protestáns templomát, a fasori evangélikus templomot, valamint a fasori református templomot, amelyeknek üvegablakai szintén Róth Miksa munkái. Az Országos Levéltár szép ólomüvegablakai, a Pénzügyminisztérium, a Belügyminisztérium, a Beruházási Bank ablakai egyaránt Róth Miksa alkotásai. Marosvásárhelyen kívül Erdélyben számos más városban is készültek Róth-munkák, így Kolozsváron, Désen, Aradon, Gyulafehérváron és Temesváron is. És ezenkívül számos külföldi megbízásra is készített alkotásokat.

Róth Miksa 1865-ben született Pesten (csak nyolc évvel később lett a város Budapest). Az üvegfestészettel már kora gyermekkorában, apja, Róth Zsigmond műhelyében kezdett foglalkozni. Itt sajátította el a mesterség titkait. Édesapja volt ez idő tájt az egyetlen és utolsó céhmester, aki értett az ólomba foglalt színes üvegek készítéséhez. Csak egyszerű geometriai mintájú színes ablakokat készített, de ezeket magas színvonalon.

Az Eötvös Reálgimnáziumban végzett tanulmányainak befejezése után úgy döntött, hogy apja nyomdokain elindulva üvegfestő lesz. Tizennyolc évesen, a kor szokásainak megfelelően hosszú tanulmányútra ment, bejárta Németországot, Franciaországot, Angliát és Belgiumot. Közben kitanulta az akkori legújabb technikákat, valamint a kora középkori katedrálisok képszerkezeti módszereit. Apja 1885-ben halt meg, a budapesti salgótarjáni úti zsidó temetőben van eltemetve. Ebben az évben, húszévesen hozta létre műhelyét, és kezdett el önállóan dolgozni. A sikerhez vezető első lépést akkor tette, mikor atyai jó barátja, Steindl Imre megbízta az akkor alig huszonkét éves Róthot a máriafalvi templom (Mariendorf, Burgenland) ablakainak elkészítésével. Máriafalva után vált bizonyossá, hogy Róth Miksa jelentős művész, aki képes megújítani a magyar üvegfestészetet. 1896-ban vele készíttetik el az ezredévi kiállítás több pavilonjának üvegablakait. Néhány hónap múlva következett a parlament üvegablakainak a bemutatása. 1900-ban, a párizsi világkiállításon Pax és Felkelő nap című, opalizáló üvegből készült mozaikkompozíciójával ezüstérmet nyert, az 1904-es St. Louis-i világkiállításon pedig aranyérmet mozaikmunkáival. Itt állították ki Az élet fája című gránátalmás mozaikot.

Róth Miksa termékeny művész volt, munkái egyéni ötvözetét adják a historizmus, a szecesszió és az art deco stílusának. Művésztársai terveit kitűnően alkalmazta, illetve alkalmazkodott azokhoz. Egyes üvegfestményein, mozaikjain kimutatható más művészegyéniségek hatása is, de ezeket mindenkor átértelmezte a saját egyénisége szerint. Szívesen dolgozott együtt Nagy Sándorral, Körösfői Kriesch Aladárral, Maróti Gézával, valamint Rippl-Rónai Józseffel.

Róth Miksa 1939-ben zárta be műhelyét. 1944-ben halt meg, természetes halállal, de lelkében szomorúan, szinte feladva az életet, rettegve az elkövetkezőktől. Formálisan mentesítették a faji törvények alól, mivel már az első világháború előtt katolikus lett. Családtagjai azonban nem voltak mentesítve ezek alól a törvények alól, két fiútestvére lett áldozata a szörnyűségeknek. Szomorú és egyben cinikus az a tény, hogy az említett törvényeket pontosan abban az Országházban hozták, amelynek felépítéséhez, díszítéséhez keze munkájával hozzájárult.