Lépcső/Ház
November 20–23. között Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen a szerkesztőség tagjaival, illetve állandó szerzőivel találkozhattak az érdeklődők. Előzőleg Medgyesen és Segesváron mutattuk be legújabb köteteinket és tematikus lapszámainkat. Érdeklődőkben nem volt hiány, Csíkszeredában népes hallgatóság gyűlt össze a Sapientia – EMTE könyvtárában. Itt a Korunk csángó-számáról, valamint Egyed Péter és Demény Péter könyveiről folyt a beszélgetés – a szerzők jelenlétében. Balázs Imre József, az irodalmi rovat vezetője vállalkozott a moderátor szerepére, ő mutatta be a lapszámokat, beszélgetett el a szerzőkkel.
Helye van a könyvespolcon a tematikus Korunk-számoknak – mondta –, ezek ugyanis nem napi eseményeket rögzítenek, jelenségeket tárgyalnak, egy-egy ilyen lapszám akár öt év múlva is eligazíthatja a szóban forgó témában elmélyülni kívánó olvasót. A Redaktor és utókora témakörű lapszám a hazai magyar kiadványok műhelyeibe segített bepillantani. Az októberi Korunk a Pártok Európában témakört boncolgatta. A novemberi Korunk a kurdkérdést járja körül. Már Bajor Andor bevezető sorai elégségesek az érdeklődés felkeltésére, a több országba kény-szerített, önálló állami lététől megfosztott, sokat próbált nép iránti rokonszenv felébresztéséhez.
A tematikus számok közül bővebben a csángó sorsot vizsgálóról esett szó Csíkszeredában. A rendezvényen Ferenczes István, a Székelyföld című folyóirat főszerkesztője a néprajzi témájú írások túlsúlyát kifogásolta, Borbáth Erzsébet magyartanár pedig a moldvai csángó gyermekek csíkszeredai taníttatásának számbavételét hiányolta. Mit tehetünk a csángókért? – fogalmazódott meg a kérdés. A Székelyföld szerkesztői felvállalták a Moldvai Magyarság című kétnyelvű lap kiadását, könyveket jelentetnek meg a csángókról, de túl ezen a politikusoknak is következetesebben kellene fellépniük – hangzott el a rendezvényen.
A Korunk-karaván keretében bemutatásra került az Ariadné könyvsorozat két legújabb kötete (Egyed Péter: Szabadság és szubjektivitás; Demény Péter: A menyét lábnyoma), a szerzők és a moderátor pedig verseikből olvastak fel.
Olvasói kérdésre válaszolva közöljük, hogy a novemberi számunkban A kurdok eredettörténetétől a nemzeti elismerésig címmel megjelent tanulmányt a kurd nem-zetiségű szerző, Majid Deiary magyarul írta
A szerkesztőségbe érkezett levelek közül emeljük ki a Budapestről, Nagy Ferenctől érkezettet, annál is inkább, mert Erdély egyik legnevesebb történelmi személyiségéhez kapcsolódik, ugyanakkor összekapcsolja a Korunk második és harmadik folyamát.
Kántor Lajos, főszerkesztő úrnak
Korunk, Kolozsvár
Tisztelt Főszerkesztő Úr!
Kedves Kántor Lajos!
Mindenekelőtt elismerésemet fejezem ki Neked, Horváth Andornak, Szerkesztőségeteknek a Korunkért és kivált a Bolyai-emlékszámért. Benne egyik kiemelkedő értéknek tartom a „párhuzamosok problémájának” felvetését a Bolyai-díjak körén belül, mellyel a Korunk adósává tettetek. Erről rövidesen részletesebben írok. Addig is mellékelem egy, a témával kapcsolatos kiadványunkat, amely még azelőtt jelent meg, hogy a Korunk Szerkesztősége és a Bolyai János Alapítvány között megállapodás jött létre egy új Bolyai-díjról. Ezt a díjat vette át a Bolyai Évben a Nobel-díjas Oláh György is, amelyet Halász Béla akadémikus az Akadémia dísztermében azzal adott át, hogy ez fordulópont a Bolyai-díjak történetében.
Külön köszönjük Cseke Péternek a Bolyai-könyvünkről írt színvonalas ismertetést.
Küldjük mellékelten a Bolyai Életműkiadás újabb kötetét.
A mielőbbi személyes találkozásig baráti üdvözlettel
Nagy Ferenc
Főszerkesztő
Új időszámítás kezdődik-e Kelet-Európa, a magyarság, a Romániában élő magyarok számára 2004-ben? Januári lapszámunktól számítva, változatos témákban, különböző tárgykörökben lényegében ezt a kérdést próbáljuk körüljárni – abban bizakodva, hogy a szerkesztőség által összeállított súlypontok, a jövő évben közlésre kerülő esszék, tanulmányok, irodalmi alkotások elnyerik régi és új olvasóink érdeklődését, tetszését.
A 2004-es súlypont-terv: A kiegyezés korától az európai integrációig; Vállalkozók – vállalkozások; Család – környezet; Sebesség – Háló – Digitális versus analóg; Oroszok ma; Amerika és a többi kontinens; Régészet – anyagi kultúra; Drogmegelőzés; Mit tudunk a román irodalomról?; Egyetemek (új) világa; Erdélyi városok, nyilvánosság, önkormányzat; Posztkommunizmus, poszt-kolonializmus.
Az új évben is folytatni kívánjuk önálló kiadványokként megjelenő sajtószemléinket: a Sajtófókusz, a román politikai és kulturűlis lapok szemlézése hetente, a magyar lapoké (román nyelven), Magropress címmel, havi rendszerességgel jelenik meg.
A 2003-as év folyamán a Komp-Press Kiadó az alábbi köteteket jelentette meg:
Bodó Barna: Talpalatnyi régiónk
Demény Péter: A menyét lábnyoma
Egyed Péter: Szabadság és szubjektivitás
Selyem Zsuzsa: Valami helyet
Karácsonyi újdonságaink:
Álló és mozgóképek. Vázlat az erdélyi főnemességről (Szerk. Kovács Kiss Gyöngy)
Fábián Gyula–Ötvös Patrícia: Kisebbségi jog
2004-ben az alábbi kötetek kiadását tervezzük:
Ablak a jelenre. Középiskolások Erdélyről (Szerk. Balázs Imre József)
Beszélgetések Senkálszky Endrével (Kérdez: Kötő József)
Gömöri György: Erdélyi merítések
Miklóssy Gábor: A szépség, a szellem rangja
Tanulmányok a középkori és kora újkori Erdély irodalmáról, művelődéséről (Szerk. Gábor Csilla)
Ungvári Zrínyi Ildikó: Látványolvasás