Október 2003
Pártok Európában

A Korunk körkérdésére válaszol Eckstein-Kovács Péter, Kelemen Hunor, Pécsi Ferenc, Varga Attila

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Programja (Részlet)

Alapelvek

1.

 A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a romániai magyarság különböző autonóm, területi, politikai és rétegszervezeteinek érdekvédelmi közössége, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyarság közképviseletét, egyezteti és ösztönzi a társadalmi önszerveződés különböző formáit.

A Szövetség tiszteletben tartja a politikai sokszínűség elvét. Az RMDSZ-en belüli platformok, ideológiai és politikai csoportok, műhelyek, programjukban és tevékenységükben kifejezik a romániai magyar társadalom tagolódását és sokféleségét. A Szövetség programjának, alapszabályzatának, szervezeti és működési egységének elismerése és tiszteletben tartása a közös érdekképviselet alapja. Az eredményes politikai és érdekvédelmi tevékenységnek feltétele a szervezeti és működési egység.

Az érdekvédelem elvi alapját az egyetemes emberi jogok, a keresztény értékrend, az egyéni és közösségi nemzeti kisebbségi jogok, a parlamentáris demokráciára és esélyegyenlőségre épülő jogállamiság értékei képezik. A Szövetség elutasít minden totalitarista, fasiszta, kommunista ideológiát és gyakorlatot, az antiszemitizmust, nacionalizmust, a sovinizmust. Határozottan elutasítja és fellép az erőszakos asszimiláció minden formája ellen.

Az érdekvédelemben és a közképviseletben az RMDSZ területi szervezetei, platformjai és társult tagjai – a programját elfogadó politikai, gazdasági, tudományos, szakmai, kulturális, vallási, ifjúsági stb. szervezetek – részt vesznek a saját területükhöz tartozó döntések kidolgozásában.

2. A romániai magyarság Románia állampolgárainak közösségébe tartozik. Ezen belül önmagát mint őshonos közösséget államalkotó tényezőnek, önálló politikai alanynak s mint ilyen a román nemzet egyenjogú társának tekinti. Nyelve, etnikuma, azonosságtudata, kultúrája és hagyományai szerint a romániai magyarság, beleértve a csángómagyarságot is, a magyar nemzet szerves része.

Régi történelmi és kulturális szálak kötik azokhoz a népekhez, elsősorban a románokhoz és németekhez, akikkel évszázadok óta együtt él. Nemzeti identitását továbbra is meg akarja őrizni; nem akar sem elvándorolni, sem a román nemzetbe beleolvadni, ehhez közjogilag szavatolt önkormányzati rendszerrel kell rendelkeznie. Kizárólag számbelileg tekinti magát kisebbségnek, otthonának vallja szülőföldjét, amelynek gazdasági és kulturális fejlődéséhez maga is hozzájárul.

Az RMDSZ a szülőföldhöz való jogot alapvető egyéni és közösségi jognak tekinti, és azokat a megoldásokat támogatja, amelyek a magyar nemzeti közösséget saját szülőföldjén megtartják, erősítik és gyarapítják.

Történelmi öröksége, kultúrája és hagyományai révén a romániai magyarság Erdélyhez mint történelmi régióhoz kötődik; ezért az erdélyiség nemzeti identitásának szerves része. A régió többi nemzeti közösségével együtt Erdélynek mint egyenrangú és egyenértékű, de egymást hagyományosan kiegészítő kultúrák földjének a megőrzésében érdekelt. E cél érdekében meghatározónak tartja az erdélyi népek együttélésének intézményi hagyományait.

Az RMDSZ felelősséget érez minden romániai magyarért, meggyőződése, hogy az egyén, a család jóléte és szociális biztonsága a közösség boldogulásának feltétele.

 

A fentebbi részletet az RMDSZ honlapjáról idéztük. Körkérdésünkben, amelyet az összes RMDSZ-es képviselőnek és szenátornak kiküldtünk, arra kérdeztünk rá, hogy választottjaink hova helyeznék el a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget egy képzeletbeli politikai palettán.

 

Eckstein-Kovács Péter szenátor:

 

Az RMDSZ természetesen nem párt, kisebbségi szervezet, amelyik törvény adta lehetőségeivel élve részt vesz a politikai életben is. Sajátos helyzetéből eredően, értékpreferenciáinak élén vitathatatlanul a nemzeti kisebbségek léte mint érték szerepel. A fő érték elfogadtatása és a gyakorlati lépések megtétele végett meglehetősen konzekvensen jelennek meg olyan értékek, mint az emberi jogok védelme, a másság tisztelete, a tolerancia, a hagyományok fontossága, a diszkrimináció tiltása vagy akár a decentralizáció és az autonómia. Ami az ideológiai preferenciákat illeti, a helyzet már korántsem olyan egyértelmű, mint az értékek esetében, bár kétségtelen, hogy az utóbbiak jelentősen meghatározzák az előbbieket. Az RMDSZ – az idők folyamán módosuló – alapdokumentumaiban nem szerepel ideológiai besorolást tartalmazó passzus. Az RMDSZ programjában egyaránt felfedezhetők a nagy ideológiai/politikai családokra jellemző célkitűzések. A brassói kongresszuson elfogadott platformalakítási szabadság értelmében megalakultak az ideológiai/világnézeti sokszínűséget tükröző platformok, a szocialista/szociáldemokráciától a nemzeti radikálisig. Az idők folyamán az RMDSZ partnerséget vállalt mind a jobboldalinak, mind a baloldalinak mondott kormányzó erőkkel. Nem hiszem, hogy az Európai Néppárttal intézményesített kapcsolat meghatározó jelentőségű volna az ideológiai elkötelezettséget illetően. Véleményem szerint tehát ideológiai szempontból hibrid az RMDSZ, annak minden előnyével és hátrányával egyetemben.

 

Kelemen Hunor képviselő:

 

Kelet-Közép-Európa politikai térképének megrajzolása óriási kihívás, és a legnagyobb körültekintés mellett is magában hordozza az ideiglenesség veszélyét, hisz az öreg kontinensnek ezen a részén tizennégy évvel a kommunizmus bukása után még mindig nincsenek ideológiailag letisztult képletek. Természetesen abba a hibába sem szabad esni, hogy ezt a térképet a klasszikus jobb- és baloldal kategóriáival írjuk le, vagy a jobb és baloldal ismérveit keressük egyik vagy másik politikai szereplőn. A térségünkből rengeteg példát találunk arra, miként lesz liberális pártból konzervatív néppárt, szociáldemokratából liberális, és akkor még nem is szóltunk arról, hogy egy-egy párt programja milyen mértékben ötvözi a különböző ideológiák elemeit.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség mint a romániai magyarság általános érdekképviselete már megalakulása pillanatában magán viselte a legjobb értelemben vett ideológiai sokszínűséget. Már akkor sem lett volna esély egy közel kétmilliós közösséget egyetlen ideológiai irányzat alá terelni. Ennek ellenére, ha valaki veszi a fáradságot, és végigolvassa a tizennégy év alatt megfogalmazott programokat, néhány következtetést megkockáztathat.

Nemzeti kisebbségként a romániai magyarság képviselete már első pillanattól elkötelezte magát a liberális demokráciák alapértékei mellett. Az emberi és kisebbségi jogok tekintetében, különös tekintettel a szabadságjogokra, ezt a liberalizmust a romániai magyarság közszereplői közül senki sem kérdőjelezte meg. Az is igaz, hogy hosszú ideig az RMDSZ ideológiai arcát ezeknek a politikai törekvéseknek a tükrében rajzolták meg, anélkül hogy más jelentősebb elemeknek nagyobb figyelmet szenteltek volna.

A tulajdonviszonyok rendezése, a gazdaság átalakításáról vallott nézetei az RMDSZ-t a leghatározottabban a politikai mező középjobb oldalára helyezték. Ennek gyakorlati következményei is voltak, hisz a kilencvenes évek elején az akkori középjobb erőket tömörítő Demokratikus Konvenciónak is tagja volt az RMDSZ, bár ez a kaland nem volt hosszú életű, hisz nagyon hamar kiderült: a partnereknek tekintett román pártok és civil szervezetek sem képesek a nemzetállami kérdéshez rugalmasan viszonyulni.

A későbbi kormánykoalíciós szerepvállalás a központi közigazgatás szintjén is ezt a középjobb elkötelezettséget erősítette, de mondjuk ki bátran: a középjobb kormánykoalíció mai szemmel nézve több szociáldemokrata elemet hordozott magában, mint ahogyan azt akkor szerettük volna. Emiatt a kormányzati munka ritmusa és hatékonysága sem lehetett kielégítő.

Az RMDSZ programjában és gyakorlatában a liberális elemek mellett jelentős konzervatív elemet is találunk. Érdekes módon mindkét esetben a közösség kisebbségi léte a magyarázat. (Ez külön tanulmánynak lehetne a témája.) A társadalmi élet bizonyos területein a konzervatív beállítottság és gyakorlat azt mutatja, hogy értékrendjében ez a közösség nagyon erősen kötődik ahhoz, amit ma kereszténydemokráciának neveznek. Olyan értékekről van szó, amelyek a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget már a kilencvenes évek elején az európai politika színterén a kereszténydemokraták nagy családjába irányítja, és ma is az Európai Néppártnak a tagja.

De nem lennénk őszinték, ha nem mondanánk ki, hogy a romániai magyarságnak jelentős része szimpatizál a szociáldemokrata értékekkel, különösen akkor, amikor az állam szerepvállalásáról beszélünk olyan területeken, mint a szociális védőháló, egészségügy, forráselosztás stb.

Néhány szót szólnunk kell a Romániai Magyar Demokrata Szövetség gyakorlati politikájáról is, hisz sokan, különösen az utóbbi időben, ennek alapján próbálják meg besorolni, beskatulyázni a Szövetséget.

Hat év ellenzéki politizálás után, aminek gyakorlati haszna a közösség számára még a szimbolikus térben megfogalmazott igényeket sem elégítette ki, a Szövetség vállalta a kockázatos kormányzati szerepet. Ennek hasznáról, eredményeiről és kudarcairól már sokan és sokat írtak, de egy alapos elemzéssel és mérleg elkészítésével még mindig adósok vagyunk. Azt sem volt nehéz felismerni, hogy a legoptimistább esetben sem fogjuk megszerezni a törvényhozásban a többséget, ami nélkül kormányozni nem nagyon lehet. Ebből a ténymegállapításból néhány úton el lehet indulni. Az egyik az örök ellenzékiség, ami a politikai és politikusi logikának homlokegyenest ellentmond.

A második lehetőség: addig várunk, amíg egy számunkra teljes mértékben elfogadható román párt megnyeri a választásokat, és az azonos értékrendek alapján majd szövetséget kötünk. Ez több okból sem jöhet számításba. A legfontosabb ok, hogy pillanatnyilag nincs ilyen román párt. Elméletileg nem lehet kizárni, hogy egyszer majd ez is bekövetkezik, de a kilátás nélküli meddő várakozás semmivel sem meggyőzőbb, mint a harmadik út. És ez lenne az, ami a konstruktív együttműködés, a pragmatikus megoldáskeresés útja.

Nincsenek örök ellenfelek és örök partnerek, örök szövetségek és örök ellenségek. Érdekeink vannak, problémáink, amelyekre megoldást kell találnunk. Így kerülhetett sor arra az együttműködésre, amelyet az RMDSZ, az EPP tagja kötött a kormányzó Szociáldemokrata Párttal. Ennek is, mint minden együttműködésnek, vannak sikerei és kudarcai. Az együttműködés arra a minimálkonszenzusra épít, amely néhány közös értéknek és célnak a felismerésével és felvállalásával kezdődött. Közös cél az euroatlanti integráció. Ez lehet a mi közösségünk jövője, mert az izoláció nem nyújt semmilyen perspektívát. Szükséges a nacionalizmus visszaszorítása, a szélsőségesek elszigetelése. Szükség van néhány elindított politikai projekt továbbvitelére, ami kormányzati támogatás nélkül nem valósítható meg. A sor még hosszan folytatható, de itt nem ez a cél.

E rövid hozzászólás befejezéseként: az én olvasatomban az RMDSZ nem távolodott el attól az értékrendtől, amit tudatosan fölvállalt. Programja alapjaiban véve bármely középpártnak az értékrendjébe illeszthető, hisz mentes minden szélsőségtől.

Pécsi Ferenc képviselő:

 

Az RMDSZ a romániai magyarság érdekvédelmi szervezeteként jött létre, amely vállalta, hogy keretei között teret ad minden ideológiai irányzat megnyilvánulásának. Ez a szándék érvényesült az első években, és a brassói kongresszuson elfogadott programban egyértelműen megfogalmazódott az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek a megvalósítása.

Sajnos az országos vezetőség nem vállalta fel egyértelműen az autonómia különböző formáinak napirendre tűzését és a román társadalom felkészítését az autonómia elfogadására. Megállapítható, hogy 1996-tól kezdve, amikor is az RMDSZ a kormánykoalíció tagja lett, folyamatosan érzékelhető az RMDSZ csúcsvezetőségének eltávolodása az RMDSZ programjától.

Ugyanakkor évről évre mind érzékelhetőbb lett, hogy az RMDSZ érdekvédelmi jellege visszaszorult, és erőteljesebben érvényesült a pártjelleg. Ma már a csúcsvezetőség több tagja azt vallja, hogy az RMDSZ-nek nincs szüksége tagságra, csak minden közösségben kell hogy tevékenykedjen néhány RMDSZ-hű aktivista (polgármester, tanácsos, állami tisztségeket betöltő személy stb.), akik a választások előtt összeállítják a választási listákat, és a siker már biztos, hisz az erdélyi magyarság előtt csak egy lehetőség van: az RMDSZ listáira szavazni.

Ez a jelenség még jobban kihangsúlyozódott, miután 2000-ben a SZDP (PSD) megnyerte a választásokat, és együttműködési megállapodást kötött az RMDSZ-szel. Ma már ki lehet nyíltan mondani, hogy az RMDSZ csúcsvezetősége mindenáron és minden áldozatot felvállalva a hatalom árnyékában akar politizálni a jövőben is.

 

Varga Attila képviselő:

 

Az RMDSZ megalakulásától kimondva-kimondatlanul egy sajátos kettős jelleget hordozott, illetve jelenített meg. Az RMDSZ nem párt, hanem érdekvédelmi szervezet, szövetség, a szó nemcsak formális jogi értelmében, hanem mélyebb, tartalmi funkcionális vonatkozásaiban is. Ez a mindenkori alapszabályzat és vezetés hivatalos álláspontja, miközben a Szövetség 1990 óta önnálló politikai tényezőként jelen van a romániai politikai közéletben, folyamatosan a törvényhozás és a helyi önkormányzatok és alkalmanként a végrehajtás szintjén

Ha az RMDSZ helyét kell megállapítanunk szélesebb kitekintésű politikai párt-térképen, akkor a „beazonosításhoz” legalább három koordinátát használhatunk.

Az első az RMDSZ önmeghatározásából adódik, melyet a szervezet alapszabályzata rögzit abban az értelemben, hogy a Szövetség a romániai magyarság érdek- és közképviseleti szervezete, pontosabban „a romániai magyarság különböző autonóm, területi, politikai és rétegszervezeteinek érdekvédelmi közössége, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyarság közképviseletét”.

Ez a megfogalmazás, ha burkoltan is, de tartalmazza azt a típusú kettősséget, amely egyfelől az érdekvédelmi szövetségi jellegben, másrészt pedig a bizonyos esetekben elkerülhetetlen pártszerű működésben nyilvánul meg.

Az valószínűleg értelmezési kérdés, hogy miként látjuk vagy láttatjuk e két stílusú politikai cselekvés egymáshoz való viszonyulását. Bizonyos értelmezésben e kettő kizárja egymást, és szigorú vagylagosságot tételez. Más értelmezésben, melyet én is osztok, az érdekvédelmi jelleg és a pártszerű cselekvés kölcsönösen kiegészíti egymást, és a politikai célkitűzésekben hozható közös nevezőre e kettősség.

Némileg leegyszerűsítve azt is mondhatnánk, hogy az érdekvédelmi jelleg, az elvszerűséget, az elvi megalapozást biztosítja, a pártszerű működés a politikai hatékonyságot, az érdekvédelem tényleges megvalósítását.

Az természetesen gyakran előfordul, hogy az egyre korszerűtlenebbé váló politikai és közéleti vitáinkban vannak, akik a pártosodás vádjával illetik az RMDSZ-t, mások csendesebben a pártszerűség (netán pártfegyelem) hiányát kérik számon a Szövetségtől.

A második koordináta, amely segítségül szolgálhat a „helymeghatározáshoz”, az a jogi keret. Sajátos módon a román párttörvény, illetve választási törvény(ek) nem vonatkoztat(nak) el attól a különleges helyzettől, melyben az RMDSZ kialakult és jelenleg is létezik.

Egyrészt elfogadja mint a romániai magyar közösség érdekképviseleti szervezetét, melynek célja a kultúra ápolása, a hagyományok őrzése az anyanyelv használata stb. Ugyanakkor figyelembe véve, hogy politikai célokat követ, melyeket politikai eszközökkel kíván megvalósítani, a választások alkalmával a pártokkal azonosítja.

Tény, hogy az RMDSZ elsősorban a romániai magyarság politikai célkitűzéseit fogalmazza meg, azokat képviseli, ugyanakkor általános, a társadalom egészét érintő kérdések politikai képviseletét is ellátja.

A kérdés tehát: tekinthető-e az RMDSZ etnikai pártnak? Megítélésem szerint nem. Egyrészt nem párt, mert alapszabályzati önmeghatározásában sem utal erre, másrészt pedig a vonatkozó hatályos jogszabályok is a hagyományos értelmezésű pártoktól eltérőnek fogják fel, illetve szabályozzák, és a politikai alakulat fogalmával jelölik.

Másrészt nem etnikai jellegű, mivel kétségtelen, hogy egy adott nemzeti közösség érdekeinek képviseletére vállalkozott, de mint láttuk, nemcsak ilyen irányúak a célkitűzései, alapszabályzata pedig nem kizárólagos, hanem befogadó jellegű, vagyis nem tiltja a nem magyarok tagságát.

Amennyiben mindezek nem elégségesek az etnikai jelleg cáfolatára, úgy akár vállalható is, de mindenképpen egy szélesebb eszmei és cselekvési alapon, amelyben az etnikai, nemzeti elem rendkívül fontos, az önazonosság meghatározó része, de nem kizárólagos jellegű.

Végül a harmadik beazonosítási szempont a politikai, ideológiai megközelítés.

Talán ez a típusú meghatározás a legnehezebb és a legkevésbé egyértelmű, ami azonban a szövetségi jelleget erősíti, hiszen a pártok ideológiai besorolása vagy besorolhatósága általában nyilvánvalóbb. Az ideológiai azonosulás hiánya kötöttségektől szabadítja fel a Szövetséget, mely alkalmassá teheti a hatékony érdekképviseletre azáltal, hogy a pártokénál nagyobb mozgásteret biztosít számára.

Ilyen értelmű a Szövetség programjának vonatkozó előírása is, mely kimondja: „A Szövetség tiszteletben tartja a politikai sokszínűség elvét. Az RMDSZ-en belüli platformok, ideológiai és politikai csoportok, műhelyek programjukban és tevékenységükben kifejezik a romániai magyar társadalom tagolódását és sokféleségét.”

Ez a megfogalmazás lényegében a Szövetségnek mint entitásnak az ideológia fölöttiségét hangsúlyozza, hiszen ezt a platformok, a belső politikai csoportosulások jelenítik meg. (Az más kérdés, hogy miként és mennyire veszítette el mára a platformok gyakorlata az eredeti jelentést és értelmezést.)

Való igaz, hogy nyugati pártrendszerek elemzésekor már korábban többen is „az ideológia haláláról”, a politikai, eszmei áramlatok eltűnéséről, a bal–jobb dimenziókban meghatározható politikai cselekvés megszűnéséről beszéltek.

Ugyanakkor ez a gyakorlatban nem teljesen visszaigazolt folyamat, még akkor sem, ha kétségtelen jelei már megmutatkoztak.

Ha vállaljuk a hasonlat sántításának a kockázatát, elmondhatjuk, hogy az RMDSZ leginkább a nyugati tömegjellegű néppártokhoz hasonlít. Ez a Szövetség politikáját rugalmassá teszi, egyszersmint alkalmassá, hogy mindent az érdekképviseletnek, a politikai pragmatizmusnak és kevéssé az ideológiai elvhűségnek vessen alá.

Az RMDSZ szavazótábora nem azt kéri számon politikusaitól, hogy valamely ideológia mentén helyesen vagy azzal ellentétes értelemben lépett fel, hanem azt, hogy a rövid, közép és hosszú távú programcélkitűzéseit hogyan és mikor valósítja meg. Az lényegében másodlagos, a politikai eszköz kategóriájába sorolható kérdés, hogy jobb- vagy baloldali támogatással és/vagy együttműködéssel éri el.

Természetesen ez az ideológiamentesség (-fölöttiség) nem jelenti valamely eszmeirányzathoz való vonzódás teljes hiányát. Politikai szerepvállalása, értékrendje, megnyilatkozása és nemzetközi helye szerint az RMDSZ egy jobbközép irányultságú, néppárti jellegű politikai érdekvédelmi szervezet.

Összegzésként elmondható, még e rendkívül vázlatos és felszínes elemzés alapján is, hogy az RMDSZ a maga nemében egyedülálló – történelmi, geopolitikai, demográfiai helyzete által meghatározottan –, sajátos szervezet.

Mind strukturálisan, mind funkcionálisan kettős jelleget mutat, hiszen mint érdekvédelmi szövetség a nemzeti jelleg hangsúlyozásával közelebb kerül a civil társadalomhoz, mintegy részévé válik annak, és a rá jellemző szerkezeti és működési szabályokat alkalmazza. Ugyanakkor mint politikai szervezet jelen van a helyi és országos politikai közéletben, a döntéseket előkészítő és meghozó folyamatban, és a célszerűség, a hatékonyság érdekében gyakran pártszerű működést kell alkalmaznia.

Közéleti létjogosultságát eddigi tevékenysége bizonyította, de az is kétségtelen, hogy a belső és külső diskurzusnak, vitáknak és cselekvésnek a legalapvetőbb kérdésekről (úgymint autonómia, közösségi önkormányzat, egyházi ingatlanok, közösségi vagyon, anyanyelvű oktatási rendszer, vállalkozások, érdekképviselet, jogvédelem stb) jelentősen korszerűsödniük kell. Nem a múltba kell visszatekinteni, mikor előre kell lépni, hanem a 21. századi és az előttünk álló nemzeti, történelmi, regionális kihívásokra kell a válaszokat megtalálni, a vitát értelmessé tenni.