Július 2003
Teológia - szolgálat

Rab Árpád Szörény

Szent, profán, internet

Többen felkapták a fejüket a közelmúltban a hírre: a pápa megáldotta az internetet. Annak ellenére, hogy nem pontosan ezt történt, illetve nagy meglepetés sem érhette az érdeklődőket, hiszen a pápa már tavaly jelezte mostani beszédét, és annak tartalmát, a hír fontos. Sokak számára mindig némi pikantériát, érdekességet jelent az egyházak szoftvereiről, hálózatos megoldásairól, vágyairól és terveiről olvasni. A szerzőben nem ez a hamis pikantéria indított el gondolatokat, hanem a hír értelmezési lehetőségei.

A katolikus egyház mint internet-szolgáltató lépett fel a Fülöp-szigeteken. Az egyház már hosszú ideje jelentős politikai erőt képvisel Ázsia egyetlen többségében katolikus országában, ám befolyása internetszolgáltatói tevékenységével párhuzamosan tovább erősödik. Az ország legszegényebb területeinek behuzalozását is küldetésének tekintő egyház azzal, hogy kísérletet tesz arra, hogy a legújabb kommunikációs technológiák segítségével változást hozzon a leginkább rászorulók életében, egyúttal saját üzenetének terjesztéséhez is új médiumra lelt. Az általa működtetett CBCPNet az ország minden egyes egyházmegyéjét, plébániáját és egyházközségi iskoláját rá kívánja kapcsolni a hálózatra. Magáncégekkel karöltve internetkávézókat is létesít szerte az országban, hogy hozzáférést biztosítson a szegényebb városlakóknak. Mivel a CBCPNet nonprofit alapon működik, a kereskedelmi szolgáltatókhoz képest harmad áron kínálja szolgáltatását. Az előre fizetett kártyák segítségével 100 pesoért mintegy hét órát szörfölhetnek a felhasználók. Az egyház brit gyártmányú szűrőszoftvereket alkalmaz a szerencsejátékok, valamint az erőszakos és pornográf tartalmú webhelyek kiiktatása érdekében. Ugyanakkor az elektronikus kereskedelem előmozdításán is fáradozik. Monsignor Pedro C. Quitorio III a Fülöp-szigeteki Katolikus Püspöki Tanács (CBCP) internetguruja. úgy látja, a mezőgazdasági termelők számára például kitűnő lehetőséget nyújt az internet, hogy hatékonyabbá tegyék tevékenységüket, s hogy terményeikért a legjobb piacok megtalálásával a legjobb árat kérhessék. Az egyház emellett fontosnak tartja, hogy az online telefonbeszélgetések révén kapcsolatot létesítsen a mintegy 6 millió tengerentúlon dolgozó Fülöp-szigeteki és családjuk között. A CBCP online házassági tanácsadó és hitoktató szolgáltatását is folyamatosan fejleszti, s Quitorio szerint az online misék is hamarosan megszokottá, mindennapossá válnak majd. Az egyház küldetése egyik sarokpontjának tekinti, hogy a Szentatya újévi hitszónoklatát a folyamatos, valós idejű hang- és mozgóképátviteli technológiák révén a televízióállomással nem rendelkező területekre is eljuttassa a jövőben.

Van olyan egyház is, amelynek számára egyenesen „égi áldásként” érkezett az internet technológiája. A Mormon Egyháznak (Jézus Krisztus és az Utolsó Napok Szentjeinek Egyháza) 10,4 millió tagja van világszerte, s már több mint 3 évtizede foglalkozik az ősök nyilvántartásának számítógépesítésével. A mormonok által támogatott FamilySearch.org weboldal többszáz-millió névből álló adatbázist tart fenn. E népszerű oldalát http://www.familysearch.org. az egyház egy letölthető, PC-re írt családfaszervezővel is bővítette. A honlapról letölthető a Personal Ancestral File 4.0 (PAF 4.0) ingyenes program, amely genealógiai szervezőprogramjuk  új, Windows alapú verziója. A program nem kínál genealógiai adatokat, ehelyett segít a felhasználóknak családjuk történetének nyilvántartásában, ezáltal elkerülve az olvashatatlan, kézzel írott, ősi, poros családfák szükségét. A program grafikonokat és naplókat is készít; ezzel segíti a felhasználót a hiányzó ősök felderítésében. A Mormon egyház, amely már több mint egy évszázada gyűjti a genealógiai adatokat az egész világon, információk áradatát tárolja. Több mint 3400 családtörténeti centrumot üzemeltet, és Salt Lake Cityben, a családtörténeti könyvtárban óriási adatmennyiséget tárol, amely 2 milliárdnál is több nevet ölel fel. Hitük szerint az ősök haláluk után is megválthatók, ha egy rokon megtalálja a nevüket, és felkéri az egyházat a „megbízásos” keresztelésre.

A Fülöp-szigeteki Római Katolikus Egyház az ország mobiltelefon-szolgáltatóival karöltve beindította „Catextism” nevű (a katekizmus és a szöveg angol szavainak társításából) szolgáltatását, amely rövid szöveges üzenetek (SMS) révén hivatott az evangéliumot terjeszteni. A szolgáltatás előfizetői a Globe és a Smart operátorok hálózatain keresztül nemcsak különböző bibliai idézeteket kaphatnak sms-en, hanem más hasznos szolgáltatásokat (pl.: imakalauz, elmélkedés a Bibliáról, chat, Keresztény fórum stb.) is igénybe vehetnek. A katolikusok életében amúgy is nagy szerepet játszó mobiltelefon most imára buzdítja a hívőket. A „Catextism” üzenete, hogy Isten mindig velünk van – hangoztatta Socrates Villegas manilai püspök kiemelve, a Szentszék is meggyőződéssel vallja, hogy a szöveges üzenetküldés felbecsülhetetlen eszköz az igehirdetés szolgálatában. A mobiloperátorok természetesen kapva kaptak az alkalmon, hogy az új szolgáltatás beindítása kapcsán együttműködhessenek az egyházzal. A szolgáltatásra előfizetni kívánó felhasználóknak az „Amen” szöveges üzenetet kell elküldeniük a szolgáltató által megadott hívószámra (2371 a Globe, 777 a Smart esetében); a szolgáltatás különböző funkcióin ezt követően egy választási lehetőségeket kínáló menüsor kalauzolja végig a felhasználókat. A Fülöp-szigetek több mint 12 millió mobiltelefon-előfizetőt számlál. A felhasználók naponta mintegy 200 millió szöveges üzenetet küldenek el.

Másik példa: Des Moines egyházmegye (Iowa, USA) az interneten felnövekvő új generációt megcélozva létrehozott egy webhelyet, melyet arra szán, hogy segítségével papokat toborozzon a katolikus egyház számára. A szervezők szerint a szószékről a hívőkhöz intézett rendszeres felhívások, az alkalmankénti püspöki bankettek és a sporteseményekhez esetenként kötődő papi toborzások mellett az internet 21. századi eszköz a papság következő generációjának megtalálásához, kiműveléséhez. John Acrea tiszteletes a fiatal lelkészekkel folytatott beszélgetései nyomán úgy látja, a fiatalokban ma is megvan az elhivatottság az egyházi pályára. Az egyházkerület honlapja mind a papnövendékek, mind a már felszentelt papok számára kínál információkat. A kontaktcímek és imák mellett pedig a vallás hívószavának korábban már engedelmeskedett emberek vallomásaihoz vezető élőkapcsok is találhatók. A webhely révén a leendő papok a maguk módján szerezhetnek új ismereteket a vallásos létről. A növendékek akár névtelenül, rendkívül bizalmasan is hozzájuthatnak azokhoz a válaszokhoz, amelyek reményeik szerint a segítségükre lesznek. A papi toborzás hátterében a papok számában megmutatkozó egyre nagyobb hiány kompenzálását célzó szándék mutatkozik meg. A Katolikus Püspökök Nemzetközi Konferenciáján júniusban közzétett tanulmány ugyanis felfedte, hogy 1985 óta mintegy 20 százalékkal csökkent a papok száma, miközben az ország katolikus népessége 7,6 millióval gyarapodott ez idő alatt.

Magyar kezdeményezés a virtuális plébánia – pl. http://www.pkbania.net Egy in-terneten keresztül megközelíthető, bármikor használható kápolna, amely valóban ötvözi az internetet és a vallásos életet. Az oldal nem sokban különbözik egy átlagos honlaptól, inkább csak az információk „eladásában”, a légkör megteremtésében. Nem ez az egyetlen weblap, amelynek célja egyfajta „menedéknyújtás”. Egy olyan hely, ahol információkat lehet szerezni, kapcsolatba lehet lépni másokkal – de lehet csak merengeni is, felismeréseket átélni. Sikerült valami spirituálist belecsempészni a profán technikába. A honlap felépítése is egy otthont idéz, használható inter-aktív elemekkel. A KépHangTárban jelenleg 4 kategóriában, összesen 46 kép és hanganyag közül lehet választani. Egy másik út az internetes lelki gondozásra: Svájcban, 1995-ban kezdett bele egy lelki gondozókból álló önkéntes csoport, hogy elektronikus levélben nyújtson segítséget a rászorulóknak. Azóta a csoport példája alapján indult útjára a dán, magyar és holland nyelvű internetes lelki gondozás is. A svájci tapasztalatok szerint ez a lelki gondozás éppen azokat éri el, akiket az egyház ma nem képes megszólítani: 30–40 év közötti,  egyháztól elszakadt értelmiségieket. A nekik való segítés azóta is érdekes fordulatokat hozott: megszületett a mozgáskorlátozottak honlapja és virtuális közössége, valamint nemrég egy specializált gyász-lelkigondozás indult el. A magyar lelki gondozás http://lelkigondozas.recalvin.net nem sokkal nyújt többet annál, mint hogy a weblap készítői vállalják: 72 órán belül válaszolnak mindenki levelére.

Fenti körutunk csak egy kis kalandozás. Bárki, aki nekivág a böngészésnek, milliószámra fog találni egyházi, vallási, misztikus vagy spirituális honlapokat.

Érdekes kapcsolat a szentség és a profán találkozása az internet esetében (is). Lehet-e szent az internet? Vagy egyes elemei? Közvetíthető-e a szent profán csatornán keresztül? Sokan érzik úgy, hogy az internet, a hálózatos technológia annyira profán jelenség, hogy el sem képzelhető esetében a hierophania. A hierophania (a szentség megnyilatkozása) azonban már önmagában paradoxon, egy olyan paradoxon, amelynek gyakorlati feloldása a probléma feloldását is jelenti.

Napjainkban a vallás individualizálódásának folyamata zajlik. Ez a tény határozza meg az egész kisegyház-mozgalom erejét, illetve a megtérések erejét is. A megtérő érzése szerint egy kisegyház emberközelibb, átláthatóbb (nincsenek üres formulák stb.). A szenttel tömegesen (bármilyen azelőtti bűnös élet esetében is) kapcsolatba lépő emberek mozgalma az individualitás erejét mutatja – amit egymással bizonyságtételekkel megosztanak, ezzel erősítve maguk és mások hitét; a felszabadultság érzése az egyénen keresztül, a Szentlélek által hat, ami az egyének közt visszhangszerűen ide-oda pattogva közösségi felszabadultság-érzést, közösséget és bizonyságot eredményez. A vallás, a hit egyáltalán nem vesztett erejéből, az emberiség történelmének kezdetétől jelen van, kultúránk egyik alapja. Magyar-országon az új mozgalmakkal (neoprotestáns kisegyházak, illetve a főként Keletről beszivárgó vallások) a hit nem eltűnt, sőt inkább nagyobb teret nyert. Két fontos vonulatot különböztethetünk meg kommunikációs szempontból (is): a történeti egyházakét, illetve az újabb mozgalmakét. A különbség ott jelentkezik, hogy a történeti egyházaknak van egy már régóta kialakult beszéd- és kifejezésrendszere (ami ma is formálódik, ám nem alapjaiban), miközben az újabb mozgalmak közül a kisegyházak legtöbbször Nyugatról vett mintákkal és eszközökkel „dolgoznak”, míg a keleti vallások szintén egy már meglévő kifejezésrendszert alkalmaznak. Azért fontos ez, mert az egyházaknak az interneten folyó kommunikációját is alapjaiban ezek a stratégiák irányítják.

A vallások, a hit és az egyházak változása, újabb térnyerése mellett egy másik fontos folyamat is zajlik (többek között) Magyarországon. Ez is egy, a teljes világot megmozgató folyamat: az internet előretörése, popularizálódása révén egy új, multimédiás kommunikációs csatorna jelenik meg, amely oly sok előnyt hordoz, hogy kikerülhetetlenné válik az emberek egymás közötti párbeszédében. Az interneten az egyházak is megjelentek; a párhuzamosok összefutottak. A vallási élet sok helyütt megújult, új utak nyíltak, illetve sok régi, dogmatikus elem elvesztette eddigi jelentőségét. Világszerte emberek százmilliói érzik szükségét annak, hogy szorosabb, személyesebb közösséget keressenek Istennel. Mind többen vélik úgy, hogy a Biblia nemcsak egy nép eredetmítosza vagy idejétmúlt vallási dokumentum, hanem egy minta a Teremtővel való kapcsolatról, amely ma is megélhető. Miközben tömegek találkoznak személyes módon a Teremtővel, ezeket a keresztény körökben ébredésnek nevezett megújulási mozgalmakat számos támadás is éri. Annak ellenére, hogy valóban sok eset és érzés valódisága megkérdőjelezhető, magát a nagy folyamatot és irányt nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Egyre többen igyekeznek személyes módon kapcsolatot teremteni valami természetfeletti erővel, hatalommal. A mozgalom elterjedtségét és erejét leginkább az emberek létbizonytalanság-érzésével magyarázhatjuk. A lényeg: az emberek ma is kapcsolatba kerülnek a természetfelettivel századunk és kultúránk minden felvilágosodottsága, racionalitása ellenére; vagy éppen amiatt (?). A 20. században a világ számos kultúrájában a társadalmak elvallástalanodásának felgyorsulása volt megfigyelhető. Ez az általánosító kijelentés inkább egy tendenciát jelent, jelentős megszorításokkal fogadhatjuk csak el. Éppen a század vége volt az az időszak, amikor ez a tendencia megtorpant, egyes részei ellenkező előjelűvé változtak.

Hogyan jelenik meg az egyház képe a ma emberének kulturális mintázatában? A mai ember világképét jellemzi az a természetes tény, hogy mindenki számára jelent valamit az egyház. Természetes dolog ez; azért érdemes kihangsúlyozni, mert éppen ez a természetesség jelzi, hogy az egyházak milyen alapvető szerepet játszanak életünkben. Tomka Miklós vallásszociológus tanulmányában (forrásokat ld. a cikk végén) reprezentatív minta segítségével keres válaszokat. Több táblázatban foglalja össze a beérkezett válaszokat; az emberek véleménye szerint az egyházak közösséget alkotnak, egy megújulni képes és ma is fontos közösséget. Ha alaposabban vizsgáljuk a táblázatokat, igyekszünk kiterjeszteni és párba kapcsolni a közvetlen válaszokat, a sorok mögé nézni, akkor egy új dimenzió tárul elénk: ha egymás mellé állítjuk az egyházi közösség természetét, illetve a papi-szervezeti jellegét hangsúlyozók válaszait, kiderül, hogy az embereknek csak elenyésző közössége értelmezi az egyházakat kizárólag papok és püspökök szervezeteként, az emberek döntő többsége (90%) az egyházban a vallásos emberek közösségét látja, azoknak a fele pedig, akik ezt így gondolják, meghatározónak érzi a szervezetet is. Miben illetékes ez a vallásos közösség? A legtöbb ember szerint az egyházak illetékesek az erkölcs, a kultúra és a szociális körülmények kérdésében, de csak az emberek harmada véli úgy, hogy a politikában is szerepet kell(ene) vállalniuk. Tomka Miklós adatainak értelmezésénél szem előtt kell tartani, hogy az adatközlők eldöntendő, ezért kissé irányított kérdésekre válaszoltak, ennek ellenére az adatok igen jól használhatóak.

Milyen változásokat jelenthet az információs társadalom formálódása az egyházakra nézve? Sok szempontból hozhat újat, gyökeres változásokra azonban nem számíthatunk. Soroljunk fel azért néhány izgalmasabb csomópontot:

A kommunikáció lehetőségeinek változásai alapvetően nem változtatják meg az eddigi sémákat. Az egyházak számára kezdettől fogva kiemelt fontosságú a közösségek és személyek közötti kommunikáció biztosítása, mind a tanok terjesztésében, mind az egyház, mint szervezet fenntartásában. Az új kommunikációs lehetőségek az eddigi csatornákat erősítik, illetve teszik gyorsabbá, nem jelentenek átstrukturálódást.

Új lehetőségek nyílnak meg az emberek megszólításában, az ige eljuttatásában pont olyan rétegek számára, akiket eddig nehezen ért el az egyház. Az új technológiák segítségével, főként azért, mert annyira kényelmesek, könnyebb kezdeményezni és fenntartani egy vallási témájú párbeszédet

Az internet segítségével nagyszámú apokrif irat és tan jelenik meg, amelyek ugyanolyan hatékonysággal juthatnak el a befogadókhoz, mint a kanonizált szövegek. Az információs társadalom, a tudományos kommunikáció, illetve akár az elektronikus kormányzat jövőbeni feladata a forráskritikával megközelíthető szövegek létrehozása és gondozása.

Lényeges változás áll be viszont az alá- és mellérendelő viszonyok kapcsolatában. Az interneten való megjelenés egyszerűsége és olcsósága miatt mindenki számára nyitott. Egy profi, interaktív honlap elkészítése nagyon olcsónak számít a nyomtatott anyagokhoz képest, viszont nagy tömegeket képes megszólítani és elérni. Egy létszámában kicsi szervezet erősen reprezentált lehet az interneten, míg egy történeti egyház esetleg meg sem jelenik.

Források

Tomka Miklós: A vallás változása Magyarországon. In: Hívők, egyházak ma Magyarországon. (Szerk. Lovik Sándor-Horváth Pál): Filozófiai Intézet, Bp., 1998. - Mircea Eliade: A szent és a profán: A vallási lényegről Bp., Európa Kiadó, 1999. - Jézus az Interneten – új lehetőségek és veszélyek. Egyház az információs társadalomban. Bogdányi Gábor előadása. Elhangzott a NyEMRLSz-KÉMELM Teológiai konferenciáján, Beregszászon, 1998. szeptember 7-én. - Ethics in Internet - angol nyelven az eredeti szöveg http://www.vatican.va/roman_curia/pontifical_councils/pccs/documents/rc_pc_pccs_doc_20020228_ethics-internet_en.html – A katolikus egyház és az Internet – angol nyelven az eredeti szöveg – http://www.vatican.va/roman_curia/pontifical_councils/pccs/documents/rc_pc_pccs_doc_20020228_church-internet_en.html – II János Pál pápa üzenete a Kommunikáció 36. Világnapjára 2002. május 12. - Teljes szöveg. http://www.katolikus.hu/roma/komm2002.html – Lelkigondozás – http://lelkigondozas.recalvin.net