"1749. augusztus 28-án a déli harangszóval születtem a Majna-parti Frankfurtban. A konstelláció szerencsés volt: a Nap a Szűz jegyében állt és épp delelőre hágott, Jupiter és Venus barátságosan nézték, Mercurius nem volt ellenséges, Saturnus és Mars közömbösen viselkedtek..." Aki 250 évvel ezelőtt világra jött: Johann Wolfgang Goethe, a Werther, a Faust, a Római elégiák, a Vonzások és választások írója. "Olimposzi fenségű tanító" s egyben "percek és szenvedélyek közvetlen, őszinte lírikusa" -- mondja róla Babits. Ő az a költő, aki "mindenestől, szimbolikussá nőtt élete minden mozzanatával műalkotássá akar zárulni s ez sikerül is" -- teszi hozzá Németh László. A Faust készülő új fordításának részletével (Báthori Csaba), a nagy mű egy középkori modelljének bemutatásával (Márton László), verseihez fűzött glosszákkal (Horváth Andor) őt idézzük.

Weimarból utunk Berlinbe vezet, ahol évtizede már, hogy leomlott a fal, a kettéosztott Európa szomorú jelképe. Nagyváros-e Berlin, vagy egyenesen világváros? Hol a helye földrészünk mai és holnapi térképén, az újrakezdődő Közép-Európában? Konrád György esszéje sétára invitál a térségben és a történelemben.

A történelem útjai a magyar--német kapcsolatok irányába is vezetnek. A régmúlt vagy a tegnap históriája szólal meg Balogh F. András tanulmányában a korai német irodalom magyarság-képéről, Harald Roth történelmi vázlatában az első világháború utáni Erdély szász közösségéről, Erwin Wittstock írói pályájának ismertetésében (Stefan Sienert), László Ferenc vallomásában a német nyelv vonzásáról és választásáról, amely Kányádi Sándor műfordítói tollát is megihlette.

Brassó--Kolozsvár--Weimar--Berlin -- csillagok fénye mellett földi utakon járunk.

(H.A.)

Harmadik folyam X/3. 1999. március

 

LÁSZLÓ FERENC - Németül itthon s a világban

KÁNYÁDI SÁNDOR műfordítói műhelyéből (Johann Wolfgang Goethe, Johann Christian Friedrich Hölderlin, Rainer Maria Rilke, Wolf von Aichelburg, Joachim Wittstock versei; fordítói jegyzetek)

BALOGH F. ANDRÁS - A német irodalom kezdetei és a magyarok

JOHANN WOLFGANG GOETHE - Faust (részlet, Báthori Csaba fordítása)

HORVÁTH ANDOR - Lélek és erő

MÁRTON LÁSZLÓ - Szórt Ész és Plató

SEBASTIAN BRANT - A hiábavaló tanulásról (vers, Márton László fordítása)

KONRÁD GYÖRGY - Egy budapesti Berlinről Washingtonban

BALLA ZSÓFIA - Anya és fia; Ted Hughes halálára; Baucis éneke; Caspar Hauser-variációk. II. (versek)

DEMETER ATTILA--SZIGETI ATTILA--DEMETER SZILÁRD - Kortársnémet filozófusok

STEFAN SIENERTH - Erdélyi német írósors (Nagy Enikő fordítása)

HANNES SCHUSTER - Erdély és Európa közt

TOLL

KÁNTOR LAJOS - Tudathasadás? Haza? Világszövetség?

HORVÁTH ANDOR - A bölcsesség elkötelezettje

SZABÓ GÉZA - Az inkák kincse

VILÁGABLAK

MILÁLYCSA ERIKA - Német költészet Bukovinában

KÖZELKÉP

ECKART WILFRIED SCHREIBER - Németek Romániában. Utolsó felvonás? (Kérdezett: Szabó Géza)

Magyar--német házasság (Lejegyezte: Szabó Géza)

HISTÓRIA

NAGY GYÖRGY - Erdélyi magyar szellemi élet a két háború között (II.)

ROMSICS IGNÁC - Oktatás, kultúra, művelődés a rákosista diktatúrában (I.)

DOKUMENTUM

K. LENGYEL ZSOLT - Szakirodalom és forrás

HARALD ROTH - Erdély Romániában (Hajdú Farkas-Zoltán fordítása)

TÉKA

BALÁZS IMRE JÓZSEF - Legenda a köveken túli térről (Svédasztal)

Olvasószolgálat

TALLÓ

Á. O. - Politika és irodalom

ZS. I. - A nyelv szövevénye -- Goethe regényében

MIHÁLY KRISZTINA - A (b)irodalom visszavág

KÉP

HARALD MESCHENDÖRFER

Számunk szerzői