Az egyetem rangját mindig a tanárai adják meg. Két egyetem akkor is különbözik egymástól, ha ugyanazokat a tárgyakat tanítják, ugyanolyan tartalommal. Az elmúlt ötven évben a központosítás elve alapján sokszor megpróbálták elmosni az egyetemek közti különbségeket azzal, hogy minisztériumi szinten megszabták nemcsak azt, hogy milyen tárgyakat kell tanítani, hanem azt is, hogy egy adott tárgyon belül mit és hány órában. Addig azonban sohasem mentek el, hogy kötelező tankönyveket írjanak elő. Sőt azt sem ellenőrizték, hogy a karok pontosan betartják-e az előírtakat. Amennyiben a tanszékvezető elnézte, akkor többé-kevésbé el lehetett térni a központilag megszabott kerettől. Így gyakran előfordult, hogy ugyanolyan cím alatt mást tanítottak Bukarestben, és mást Kolozsváron. Az egyetemi autonómia folytán a kilencvenes években már a karok döntik el, hogy mit és hogyan tanítanak. Az egyetem vezetősége és a minisztérium az akkreditált karok esetében főleg csak a formai követelmények betartását ellenőrzi (heti óraszám, kötelező nem kötelező órák aránya stb.). Így a tanárok felkészültsége, szakmai kitekintése még jobban befolyásolja az egyetem rangját.
Az egyetemi tanárok nagy része a megtartott előadások tartalmát időkö-zönként nyomtatott egyetemi jegyzet formájában is kiadja, ezzel segítve az egyetemi hallgatókat a tananyag elsajátításában. Az egyetemi jegyzet a legtöbb esetben egy leendő könyv első változata. Az egyetemek általában lehetővé teszik a jegyzetek sokszorosítását megfelelő példányszámban. A kolozsvári tudo- mányegyetemen (és az egyesítésig mind a magyar, mind a román egyetemen) a jegyzetek kiadásának lehetősége mindig megvolt. Időnként változott azonban a sokszorítás minősége, amely leggyakrabban elmaradt a kívánalmaktól. 1989 előtt a jegyzetek ára általában elfogadható volt, ami nem mondható el a mai jegyzetek esetében. Ma azonban sokkal több lehetőség van egyetemi jegyzetek, sőt könyvek kiadására. Az egyetemi sokszorosító műhely mellett megalakult az egyetemi kiadó is, de sok magán könyvkiadó is hajlamos egyetemi jegyzetek kiadására, megfelelő anyagi támogatás mellett. Az elmúlt években a Erdélyi Tankönyvtanács jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy külalakban is jobb magyar nyelvű egyetemi jegyzetek jelenjenek meg.
Ennek ellenére még sincs elég magyar nyelvű jegyzet. A hiány egyik oka a tanárok túlterhelése. A sok óra megtartása mellett már nem marad idő jegyzetek írására. A másik ok, hogy ha a tanár maga nem tudja számítógépen megszerkeszteni a jegyzetet, akkor annak meg-szerkesztése jelentős összegbe kerül, amely nem mindig kerül elő, hisz a jegyzetek kis példányszámú kiadása nem kifizetődő.
A jegyzetek (esetleg a kinyomtatott változat mellett) ma már felkerülnek az egyetemi számítógépekre is, és a világhálózat segítségével bárhonnan elérhetők, letölthetők, kinyomtathatók. Az elekronikus könyvtárak mérhetetlen mennyiségű anyagot tartalmaznak. Csak ismerni kell a címeket, ahol ezek találhatók, sőt ennek hiányában is lehetőség van arra, hogy téma szerint keressük a számunkra fontos információkat. A világhálón sok kereső szerver van (ezek címe a legtöbb egyetemi gépen megtalálható), amelyek segítségével, kis türelemmel sokféle adat birtokába juthatunk. Ma már az a félelem is a múlté, hogy az Internet ráerőszakolja a világra az angol nyelvet. A különféle nyelveken írott hon lapok mellett vannak olyan kereső szerverek (mint például a közismert Alta Vista, amelynek az elektronikus címe: http://altavista.digital.com), amelyek kérésre lefordítják a megtalált információt (jelenleg az angol, francia, spanyol, olasz nyelvek bármelyikéről bármelyikére). Természetesen a fordítás nem mindig tökéletes, az informálás céljainak azonban jól megfelel.
A világháló tette lehetővé, hogy a klasszikus tanítási formákat újabbak váltsák fel. A távoktatáson amely a kezdeti biztató jelek után kissé kifáradt (főleg a televíziós közvetítések drága volta miatt) az internetes lehetőség lendített nagyot. Újabban, kisebb költségek mellett, a televíziós előadásokat is az Interneten keresztül közvetítik. A hallgatóság láthatja és hallhatja az előadót (a képet mozivászon nagyságúra lehet kivetíteni), de az előadó is láthatja a hallgatókat, sőt hallhatja is a feltett kérdéseket. Ehhez csak az kell, hogy a hallgató megnyomjon egy gombot a megfelelő készüléken. Az előadás elhangzása után (vagy még előtte) az anyag felkerülhet egy megfelelő honlapra, ahol bárki elolvashatja (vagy esetleg csak az, aki jogosult rá). Igen demokratikus megoldásnak tűnik, hogy legtöbb esetben bárki elérheti az előadások anyagát, ingyen használhatja. Csak annak kell fizetnie, aki vizsgázni szeretne belőle. Ilyenformán az egyetemi hallgatók a kreditrendszer elterjedésével más egyetemeken tartott előadásokat is felvehetnek, és vizsgázhatnak belőle, anélkül hogy kitennék lábukat saját egyetemük városából. Ez bizonyos amerikai egyetemeken ma már valóság. (A http.//www.rirr.cnuce.cnr.it elektronikus címről a világ legfontosabb egyetemeinek a honlapja elérhető. Érdemes megtekinteni!)
Az internetes távoktatás nálunk még igen kezdetleges formában van, de nem hiányzik teljesen. A kolozsvári tudományegyetemen, valamint a műszaki egyetemen is vannak próbálkozások, amelyek a következő években minden bizonnyal továbbfejlődnek.
A megváltozott körülmények között az elekronikus egyetemi jegyzet, amely igen sok ember számára elérhető, még fontosabbá válik. A kinyomtatott változattal szemben ugyanis megvan az a nagy előnye, hogy bármikor pillanatok alatt módosítható, javítható. A visszajelzés alapján a tanár rögtön módosíthatja, kiegészítheti újabb részekkel, nem kell megvárnia a következő nyomtatott változat kiadását. Ezáltal a jegyzet, megfelelő "karbantartás" mellett, a tudomány legfrissebb eredményeit is tartalmazhatja.