Térey János
A hét hazugság
"Judit, jössz-e még utánam?"Balázs-Bartók A szerződés ott áll a cédulákon,
És minden pontját hűtőmágnesek
Rögzítik: "Urad, asszonyod leszek",
De: "Mesterségem űzöm és utálom."
A gazdasági egyezmény, melyet
Életre és halálra megkötöttek,
Él és virul; s az éltető, nagy összeg,
Akár gömbölyded életük, kerek. S a ház, akár egy átvilágitott
Üvegzseb:
Hét titka van, és mind a hét titok
Tüzes seb.
"Igazak-e a gúnyos ég alatt
A párok?"
"Igaz csupán a ház után maradt
Zsarátnok." Másodszor szót se szól, ki egyszer is
Behódolt már a csattanó tenyérnek;
Ha térdre kényszeríti őt az érdek,
Fölnéz a szörnyetegre: benne hisz,
És úgy csodálja tágra nyílt szemekkel,
Hogy törvényt bont, de karban tart az ember...
Arca a nőnél mindig visszatetszőbb,
De egy bordában szőtték mind a kettőt. A rosszaságban mindegy, bárki jut
Előbbre;
Az oltárt egyikük vagy másikuk
Leköpte.
Éjfélkor, gyertyafénynél köttetett
Az alku,
S ki létre hívta, százszor rettegett
Hatalmú. A nő titokszobákon megy keresztül,
Kockát vet rá az angyal és az ördög.
"Három pont, hogyha hármasikreket szül."
"Száz pont, ha méhe nem terem gyümölcsöt."
Fizet a boltban. Hogyha hazamegy,
Kelengye várja, rózsaszínű holmi.
"Ocsmány dolog a bűnben sokasodni."
"Iskolázzuk a gyerekeiket!..." Oly szép, ha lámpást gyújt az istenujj:
"Legyen fény!"
"Szárnyunk alatt melegszik minden új
Teremtmény..."
"Becsapni ezt a bűnnél ostobább
Világot?"
"Sokan legyenek, akikkel csodát
Csinálok!" A síugrósánc ismerős idill:
A kisvasút, a nagy faház vidéke,
Hideghegy lejtőjén is szép a béke...
S a hazaút a hétköznapi drill:
"Vonásaikban képedet kerested?
Nyomodban a két kölyök szörnyeteg,
Akikre bűntelen emelsz kezet:
Egyik sem a te kincsed, a te tested." "Te vagy te, és ha társad elveszít,
Te sorsod;
S ha már a sorsod: tonnás terheit
Te hordod."
"Üzend meg, hogyha élvezetre szánsz
Örökre."
"Jön a tavasz, de nem a reneszánsz
E földre." A péntek este íze besamel,
A szombat abszint. Minden öröm akkor
Következik, mikor szokás. A falról
Valaki még egy tükröt leemel,
És így csodálkozik rossz napra rossz nap
– Vagyon, mit összeadnak, megszoroznak –,
És megjön címükről a körlevél,
És boldogságuk híre körbeér. "Úgy szép, ha párban jár kínálat és
Kereslet,
És komoly képpel mímelnek merész
Szerelmet."
"Kutyát tartunk, és fényes látszatot
A színen..."
"És nem jó, hogy közben vadul dobog
A szívem." Mint más Activity-t, úgy játszanak
Szerelmet, Öncsalást meg Ámitást,
S kilónként fogynak is szemlátomást;
Miért, hogy minden zsúr után marad
Bűnös borfolt a citromsárga szófán?...
A távozó a liftbe lépve bólint:
A lépcsőházuk kiábrándító, mint
A karácsonyfa január utóján. A csúnya nő feledné, merre van
Lakása,
Leejti pilláit, hogy pontosan
Ne lássa
Sorsának botrányát, s amit kiállt,
A tébolyt;
És lámpát olt és gyújt, és fölkiált:
"Elég volt!" Útjuknak térkép nem szabhat határt;
Ki-ki megkapja, mire foga vásik.
Csak azt nem tudják úgy tíz óra tájt:
"Kicsoda oldalamon az a másik?"
Krétától Izlandig, reggeltől estig
Pöröl az undor és az unalom,
Mert olyan lett a hetedik napon
Az élet, mint a kelme, hogyha feslik. "Úgy őrzi tévedését legbelül
A férfi,
Hogy elfelejt a kínról emberül
Beszélni."
"Az ég alatt bejárja bajt hozó,
Nagy útját
Az élet és a hozzá tartozó
Hazugság."
