Jánosházy György
Megkeseredve...
Megkeseredve, nyavalyásan,Uram, kész volnék évek óta
átlépni új dimenzióba,
hol sár helyett valami más van; a Föld mocskát többé ne lássam,
várjon dermesztő semmi, bármi,
nincs mit sajnálni, szánni-bánni:
csak jobb lehet az elmulásban. Áraszd rám békéd szűz terekben,
ki árulód sohase lettem:
nem ékít bár visszhangos érdem, hírnév nem őrzi hősi tettem,
mégsem kell szégyenkezned értem:
emberként, értelemmel éltem.
