Fizikai Szemle nyitólap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 1991/6. 201.o.

A TEHETSÉG FÜGGETLEN ATTÓL, MEKKORA AZ ORSZÁG...

Budapesti beszélgetés a CERN-ről Walter Hoogland kutatási igazgatóval
és Owen Lockkal, a CERN főigazgatójának külügyi tanácsadójával 1991. április 30-án

A CERN (Nukleáris Kutatások Európai Centruma) ma a világ legsikeresebb fizikai laboratóriuma. Bebizonyított, hogy nemzetközi kooperációban Európa felveheti a versenyt a legnagyobb országok tudományával. Így a CERN Európa egységének szimbólumává vált.

Teljesen egyetértek. A természettudomány nemzetközi vállalkozás, amely nem ismer politikai határokat. A CERN Magyarországgal már az 1989-es politikai átalakulás előtt együttműködött. Ez igaz Keleteurópa más országaira is. A 2. világháborúban Európát sok veszteség érte. A háború után néhány kiváló egyéniség felismerte, hogy az Európát megosztó nemzeti különbségek ellenére az európai kultúrának közösek a gyökerei. Ezért az együttműködés segíthet Európa újra történő felemelésében, ehhez pedig a természettudományos együttműködés a legkézenfekvőbb kiindulás. Így született meg a CERN gondolata. 45 éves története során a CERN az európai együttműködés erejének ragyogó bizonyítékává vált. A résztvevő országok együtt a kutatás legelső frontvonalában, a legmagasabb energiák területén vezető helyet vívtak ki.

CERN nemcsak példa, hanem szinte csoda, mert egy területen Európát világelsővé tette. Mi lehet a csoda mögött rejlő titok?

Talán mert Európa - háborúi és véleménykülönbségek ellenére - felismerte a közös történelemből fakadó európai kultúra erejét. Olyan ez, mint a jó házasság, mely nem azt jelenti, hogy a partnerek elvesztik egyéniségüket. Bizony, néha civakodnak is, de megtanulják értékelni a véleménykülönbségeket, és végső soron felülemelkednek azokon. Több éven át éltem az Egyesült Államokban, mégpedig Los Angelesben, ami nagyon amerikai város. Az ott dolgozó európai kollégákkal spontán természetes közösséget éreztem. Angolokkal vagy magyarokkal könnyebb volt szót értenem, mint az amerikaiakkal, mert nemcsak holland vagyok, de európai is, így közös volt a kulturális gyökerünk. Talán ez a CERN egyik titka.

Az elmúlt évtizedekben a magyarok, különösen a magyar fizikusok keményen törekedtek arra, hogy elkerüljék az elszigetelésből adódó provincializmus csapdáit. Számunkra ezért fontos a CERN-tagság. Nemzetközi együttműködés nélkül ez a nagyon kicsi ország képtelen volna megőrizni tudományos értékeit, az agyelvándorlásnak esne áldozatául. Mi az Ön véleménye a brain-drain problémájáról európai szempontból?

Részecskefizikában dolgozunk. A múlt évtizedekben sok európai részecskefizikus ment át Amerikába dolgozni. Ma azonban több amerikai fizikus jön Európába, hogy európai gyorsítóknál dolgozzon (a DESY-nél Hamburgban, a CERN-ben Genfben), mint ahány európai utazik az óceánon túlra. Ha Európa képes együttműködni kiemelkedő alkotások, egyedülálló laboratóriumok létrehozásában, akkor a brain-drain megállhat.

Vajon remélhető ilyen európai siker a gazdaságban, iparban, kereskedelemben is?

Lehet mondani, hogy a nagyenergiájú nukleáris kutatás alapkutatás, amelynek nincs direkt szerepe a gazdasági felemelkedésben. De a világ élenjáró laboratóriuma soha nem volt műszaki megoldásokat igényel, ami húzóerő a magasszintű technika számára. A műszaki fejlődés viszont kulcskérdés gazdaságilag is.

Mi ebben Magyarország lehetősége?

A Lajtától nyugatra egy kivételével minden európai ország a CERN tagja. A kivétel Írország, ahol eddig nem alakult ki a magasenergiájú nukleáris kutatások iránt igényt mutató tudományos közösség. Épp holnapután fogok Írországgal tárgyalni az esetleges csatlakozásról. Magyarországon létezik a szükséges fizikus közösség. Magyar fizikusok az elmúlt három évtizedben sikeresen működtek a CERN-ben. Magyarország Európa szívében fekszik, így a CERN is érdekelt Magyarország teljesjogú tagként történő csatlakozásában.

Mi az Ön tapasztalata: a CERN-tagság helyettesíti, feleslegessé teszi az otthon végzett költséges kutatásokat? Milyen az egészséges egyensúly a CERN-ben végzett és otthon végzett kutatás között a többi kis európai országban?

El kell kerülni, hogy a CERN elszívó hatású legyen. A CERN-ben csak kevesen dolgoznak állandó pozícióban. A CERN-tagság sokkal inkább élvonalbeli eszközök használatát, a CERN-közösség és a hátország folyamatos kapcsolatát teszi lehetővé. Fiatalok is jönnek a CERN-be, hogy megtanulják a tudomány nemzetközi nyelvét, bekapcsolódjanak a nemzetközi vérkeringésbe, de nem kapnak végleges állást Genfben. Viszont lehetőséget kínál a CERN, hogy magyar fizikusnak maradva időről időre a világ élenjáró eszközeivel (gyorsítóin, detektorain, számítógépein) dolgozzanak. Ez segíthet a tengeren túli agyelszívás lefékezésében.

- * -

Miért érdekelt a CERN a magyar tagságban? Miért érdemes egy kis országnak a CERN tagjává válni?

A CERN-nek elsősorban jó agyakra van szükség, és a tehetség független attól, mekkora az ország. Ez világos volt már a CERN alapítói előtt. A CERN révén kis országok fizikusai is egyenrangú módon, mondhatjuk, tulajdonosi jogon hozzájuthatnak a CERN laboratóriumaihoz, amire egy kis ország önmagában nem kínálhat lehetőséget. Személyesen számomra Magyarország különösen kedves, hiszen először 40 éve jártam Magyarországon, és magyarok vagy 35 éve dolgoznak a CERN-ben. Hasonló érdekközösség fűzi össze a CERN-t a többi közép-keleteurópai országgal. Biztos vagyok benne, hogy Magyarország közeljövőben a CERN teljes jogú tagjává válik.

A Genfben dolgozó fizikusok mennyire válnak a CERN polgáraivá, és mennyire maradnak szülőföldjük polgárai?

CERN-be érve a kutató a nemzetközi tudományos közösség tagjává válik, és elfelejtődik, hogy kicsi vagy nagy országból érkezett. De a CERN-nek érdeke a hátország tudományos közösségével összekötő szálak megőrzése, éppen a széles tudományos háttér biztosítása miatt. Nagyon boldogok vagyunk, hogy a CERN-nek döntő szerep jutott az európai agykiáramlás megfordításában, éppen azáltal, hogy a CERN-kapcsolat értékessé vált a fiatal tehetségek számára. Azért sikerült ezt elérni, mert a CERN feladatul tűzte ki Európa legjobb laboratóriumának létrehozását. Ezzel a tapasztalt idős politikusok is egyetértettek, de a berendezéseket fiatal tehetségek építették fel.

És ezek ma a világ legjobb magasenergiájú gyorsító-berendezései.

(Kérdezett és a válaszokat lejegyezte M. Gy.)