A m. kir. belügyminiszternek 75.000/1940. B. M. számú rendelete.

A magyar filmgyártás fejlesztésére és a mozgófényképek hatósági vizsgálatára vonatkozó egyes rendelkezések módosítása, illetve kiegészítése.

Az 1935: XIV. tc. 2. §-ában kapott felhatalmazása alapján - részben az érdekelt miniszterekkel egyetértően - a következőket rendelem.

I. rész.

A magyar filmgyártás
támogatása.

Az ún. nagy cenzúrajegyek
megszüntetése.

1. §. (1) Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) e rendelet hatálybalépésétől kezdve külföldről behozott, 1200 méternél hosszabb játékfilmet csak abban az esetben vizsgálhat meg, illetve láthat el engedélyokirattal, ha a mozgófénykép megvizsgálását kérelmező a kérvény benyújtásával egyidejűen két ún. nagy cenzúrajegyet beszolgáltat, vagy pedig 2000 (kettőezer) pengőt a Bizottság pénztárába befizet.

(2) Magyarországon magyar nyelven gyártott, továbbá Magyarországon magyar nyelvre utólag áttett, 1200 méternél hosszabb hangos játékfilm megvizsgálását kérelmező mentes az (1) bekezdésben megállapított nagy cenzúrajegy beszolgáltatási, illetve díjfizetési kötelezettség alól.

(3) A Bizottság a forgalomban lévő nagy cenzúrajegyeket csak 1941. évi július hó 31. napjáig fogadhatja el az (1) bekezdésben vagylagosan megállapított készpénzfizetés helyett; ettől az időponttól kezdve az (1) bekezdésben meghatározott mozgófényképek csak a 2000 pengő lefizetése ellenében vizsgálhatók meg.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott filmek megvizsgálását kérelmezők a (3) bekezdésben megállapított időpontig a 2000 pengő értéket felerészben egy nagy cenzúrajegy beszolgáltatásával, felerészben pedig készpénzfizetéssel is kiegyenlíthetik.

 

Az ún. rövidfilm cenzúrajegy megszüntetése.

2. §. (1) A Bizottság e rendelet hatálybalépésétől kezdve külföldről behozott, 1200 méternél rövidebb játék-, továbbá ismeretterjesztő, oktató-, kultúr-, riport- vagy rajzfilmet csak abban az esetben vizsgálhat meg, illetőleg láthat el engedélyokirattal, ha a film megvizsgálását kérelmező a kérvény benyújtásával egyidejűen, a film hosszának megfelelően, minden megkezdett 25 méter után egy (1) ún. rövidfilm cenzúrajegyet beszolgáltat, vagy minden megkezdett 25 méter után 15 pengőt a Bizottság pénztárába befizet.

(2) A Bizottság e rendelet hatálybalépésétől kezdve külföldön készült keskeny játékfilmet csak abban az esetben vizsgálhat meg, illetve láthat el engedélyokirattal, ha a keskeny játékfilm megvizsgálását kérelmező a kérvény benyújtásával egyidejűen 10 (tíz) rövidfilm cenzúrajegyet beszolgáltat, vagy pedig 150 (egyszázötven) pengőt a Bizottság pénztárába befizet.

(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés a Magyarországon magyar nyelven készült, nyilvános előadásra alkalmasnak talált rendes szélességű (normál) mozgófényképről keskenyített, továbbá Magyarországon készült keskeny mozgófényképekre, végül külföldön készült és Magyarországon nyilvános előadásra alkalmasnak talált rendes szélességű (normál) mozgófényképekről Magyarországon keskenyített mozgófényképekre nem vonatkozik.

(4) A Bizottság a forgalomban lévő rövidfilm cenzúrajegyeket csak 1942. évi július hó 31. napjáig bezáróan fogadhatja el az (1) és (2) bekezdésben vagylagosan megállapított készpénzfizetés helyett; ettől az időponttól kezdve az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mozgófényképek csak készpénzfizetés ellenében vizsgálhatók meg.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott film megvizsgálását kérelmező a (4) bekezdésben megállapított időpontig részben rövidfilm cenzúrajegyekkel, részben készpénzfizetéssel is kiegyenlítheti az (1) és (2) bekezdés szerint járó díj összegét.

 

A cenzúrajegyek beszolgáltatása helyett fizetendő díjak kezelése és felhasználása.

3. §. A Bizottság elnöke az 1. és 2. §. szerint készpénzben befizetett díjakat külön-külön letétként kezeli és az 1. §. alapján befizetett összegek 90%-át a magyar játékfilmek támogatására, a megmaradó 10%-ot a kiváló minőségű magyar játékfilmek jutalmazására, a 2. §. alapján befizetett összegeket pedig a magyar rövidfilmek támogatására használja fel az alábbi módozatok szerint.

 

A magyar játékfilmek támogatása.

4. §. (1) A Bizottság elnöke e rendelet hatálybalépésétől kezdve minden kérelmezőnek, aki Magyarországon magyar nyelven gyártott, 1200 méternél hosszabb hangos játékfilmet mutat be megvizsgálás végett és azt a Bizottság nyilvános előadásra alkalmasnak és a kötelező arányszámba is beszámíthatónak találja, a mellékelt I. számú mintának megfelelő és egy játszási évadra szóló "Játékfilm részesedési jegy"-et (igérvényt) ad ki.

(2) A játékfilm részesedési jegyre oly összeget kell kifizetni, amely az illető játékfilm megvizsgálása időpontjának megfelelő játszási évad alatt az 1. §. alapján készpénzben befizetett díjak 90%-át kitevő összegből az ugyanazon játszási évadban megvizsgált és játékfilm részesedési jeggyel ellátott összes magyar játékfilmek számának arányában egy játékfilmre esik.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeg kifizetése a játszási évad befejezését követő 15. naptól - tehát az év augusztus hó 15. naptól - kezdődően esedékes. A Bizottság elnöke azonban a játszási évad első felének eltelte (az év február hó 1. napja) után az addig befolyt összegek és a már megvizsgált, valamint a játszási évadban még valószínűleg megvizsgálásra kerülő magyar játékfilmek számának figyelembevételével az esedékesség napjától kifizetésre kerülő összegre előleget folyósíthat.

(4) Az előleg folyósítását, valamint a játékfilm részesedési jegyre eső összeg teljes kifizetését a játékfilm részesedési jegyen fel kell tüntetni.

(5) A játékfilm részesedési jegy névre (cégre) szól és az másra át nem ruházható.

(6) A Bizottság elnöke a játékfilm részesedési jegyeket szigorú számadási nyomtatványként kezeli, és a sorszámmal ellátott játékfilm részesedési jegyekről külön nyilvántartást vezet, melyben az esetleg folyósított előlegeket is feltünteti.

(7) A játékfilm részesedési jegyeket az azokra eső összeg teljes kifizetése után be kell vonni, és a Bizottság irattárában meg kell őrizni.

(8) A Bizottság elnöke a játékfilm részesedési jegyre eső összeg nagyságát a játszási évad befejezte után 14 napon belül közzé teszi.

(9) Az igényjogosult, aki a (8) bekezdésben említett közzétételt követő 90 napon belül a részesedési jegyére eső összeg felvételéért nem jelentkezik, igényét elveszti. Az ekként felszabaduló összeget a Bizottság elnöke a következő játszási évadban a magyar játékfilmek jutalmazására szánt összeg keretében használja fel.

 

A magyar játékfilmek jutalmazása.

5. §. (1) A m. kir. belügyminiszter a m. kir. vallás- és közoktatásügyi, valamint a m. kir. ipari miniszterrel egyetértően - a Bizottság elnökének javaslatára - a kulturális vagy művészi szempontból különösen kiváló és nagy költséggel előállított egyes magyar játékfilmeket jutalomban részesíti.

(2) E játékfilmek jutalmazására az 1. §. alapján készpénzben befizetett díjak 10%-át és a 4. §. (9) bekezdésében említett összeget kell felhasználni.

 

A magyar rövidfilmek támogatása

6. §. (1) A Bizottság elnöke e rendelet hatálybalépésétől kezdve mindazoknak, akik Magyarországon, magyar nyelven készült és legalább 250 méter hosszú, hangos ismeretterjesztő, oktató-, kultúr-, riport- vagy rajzfilm megvizsgálását kérelmezik, ha a Bizottság a filmet nyilvános előadásra alkalmasnak és a kísérőműsorra nézve megállapított arányszámban beszámíthatónak találja, a mellékelt II. számú mintának megfelelő és a játszási évadra szóló "Rövidfilm részesedési jegy"-et (igérvényt) ad ki.

(2) A rövidfilm részesedési jegyre oly összeget kell kifizetni, amely az illető rövidfilm megvizsgálásának időpontjának megfelelő játszási évad alatt a 2. §. alapján készpénzben befizetett összegekből az ugyanazon játszási évadban megvizsgált és rövidfilm részesedési jeggyel ellátott összes magyar rövidfilmek számának arányában egy rövidfilmre esik.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott összeg kifizetése a játszási évad befejezését követő 15. naptól - tehát az év augusztus hó 15. napjától - kezdődően esedékes.

(4) A rövidfilm részesedési jegyre előleg nem folyósítható.

(5) A rövidfilm részesedési jegyre eső összeg kifizetését a rövidfilm részesedési jegyen fel kell tüntetni.

(6) A 4. §. (5)-(9) bekezdésében a játékfilm részesedési jegyekre megállapított rendelkezéseket a rövidfilm részesedési jegyekre is alkalmazni kell, oly eltéréssel azonban, hogy a rövidfilm részesedési jegyekre idejében fel nem vett s az igényjogosultság megszűnése folytán felszabaduló összegeket a következő játszási évadban nem egyes kiváló minőségű rövidfilmek jutalmazására, hanem e játszási évadban rövidfilm részesedési jeggyel ellátott valamennyi rövidfilm támogatására kell a (2) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint felhasználni.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott rövidfilmek jutalomban nem részesíthetők.

(8) A Magyarországon magyar nyelvre utólag áttett, továbbá a keskeny mozgófényképek sem támogatásban, sem jutalomban nem részesíthetők.

 

II. rész.

A mozgófényképek előzetes hatósági vizsgálata.

A magyar nyelvű mozgófényképeknél a hangvétel és a nyelv helyességének vizsgálata.

7. §. Magyarországon magyar nyelven készült játék- és rövidfilmek, valamint Magyarországon magyar nyelvre utólag áttett játékfilmek vizsgálatánál a Bizottság a magyar nyelv használatának helyességét, továbbá a megfelelő hangvételt is elbírálja. A mozgófényképek nyilvános előadáson bemutatására jogosító engedélyokirat kiadása ebből az okból is megtagadható.

 

A magyar nyelvre áttenni kívánt mozgófényképek előzetes vizsgálata.

8. §. (1) A Bizottság a Magyarországon magyar nyelvre áttenni kívánt egyes mozgófényképeket - kérelemre - előzetesen is megvizsgálhatja annak megállapítása végett, hogy ezek a mozgófényképek magyar nyelvre való utólagos áttételre, valamint az arányszámban beszámításra alkalmasak-e.

(...)

(3) Magyarországon utólag magyar nyelvre áttett mozgófényképek után a Filmipari Alap részére méterenkint 20 (húsz) fillér pótdíjat, behozatali jegy illetéke címén pedig az idevonatkozó kormányrendeletben megállapított összeg felét kell kifizetni.

 

A magyar rövidfilmek az arány-számba beszámíthatóság szempontjából újbóli megvizsgálása.

9. §. A Bizottság a 6. §. (1) bekezdésében meghatározott és a részéről már megvizsgált mozgófényképeket - azok forgalombahozóinak kérésére - a kötelező lejátszásra megállapított arányszámba beszámíthatóság szempontjából újból elbírálhatja, ha a megvizsgálni kért évnél nem régebben készült.

 

A kísérőműsor arányszámába beszámítható magyar rövidfilmek engedélyokiratának megkülönböztető jelzése.

10. §. Ha a Bizottság a 6. §. (1) bekezdésében meghatározott mozgófényképet nyilvános előadásra alkalmasnak és a kötelező lejátszásra megállapított arányszámba is beszámíthatónak találja, a Bizottság elnöke az engedélyokiratot a 180.547/1935. B. M. számú1 körrendeletben megállapított, de kisebb méretű és "Kísérő műsorul alkalmas" felírású megkülönböztető jelzéssel látja el.

 

A mozgófényképek nyilvános előadáson bemutatására jogosító engedély megtagadása.

11. §. A Bizottság a megvizsgált nyilvános előadáson való bemutatására jogosító engedélyokirattal ellátását a 255.000/1924. B. M. számú2 rendelet 11. §-ában felsorolt okokon felül (amikor is az engedélyokirat kiadását meg kell tagadni) abban az esetben is megtagadhatja, ha a mozgófénykép minősége a megkívánt mértéken alul marad, vagy ha annak tartalma előreláthatóan a közönség ízlését és erkölcsi felfogását sértené.

 

Hatálybalépés.

12. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján3 lép hatályba.


1   B. K. 1935. évf. 478. lapon

2  B. K. 1925. évf. 192. lapon

3  Kihirdetve a "Budapesti Közlöny"-ben 1940 évi július hó 28-án.