A tudományos színházról
(Uránia Magyar Tudományos Színház Közlönye, Budapest, 1(1899):1:3-13.)
Az ismereteknek minél szélesebb körben való terjesztése, a művelődés munkájának kiszélesítése korunk uralkodó iránya és legjellemzőbb törekvése. Nem elégszünk meg az iskola munkájával, mert nem elégedhetünk meg.
Nem tekintve azoknak fölötte nagy számára, a kik a tankötelezettség korát túllépték, a nélkül, hogy oktatásban kellő eredménynyel részesültek volna, mindnyájan tudjuk, elismerjük, hogy az iskolai műveltség a maga egyoldalúságában és szűk körbe szabott voltában nem felelhet meg teljesen a kor követelményeinek, igényeinek, vágyainknak és az ismeretekre való törekvéseinknek. Ezt a czélt akarja szolgálni az Urania.
S VALÓBAN AZ ISMERETTERJESZTÉS ESZKÖZEI KÖZT A TUDOMÁNYOS SZINHÁZ A LEGELSő HELYEN ÁLL.Elismerte ezt kulturánk érdekeinek legelső őre, WLASSICS Gyula dr., vllás- és közoktatásügyi miniszter is, a ki egyik rendeletében egyebek között az Uránia Színházat is, mint ismeretterjesztő intézményt, mint a tudás kímélyítésére szolgáló egyik kitünő eszközt, a kultura terjesztésének hatásos eszközéül hirdette.
«Az iskolázás tényleges eredménye és az élet szükségletei közt mutatkozó ellentéteknek ezenkívül egy egész sorozata van, a melyeknek kiegyenlítése az ismereteknek a rendes iskolán kívűl való megszerzését igényli», - mondotta BERZEVICZY Albert egyik ünnepi előadásában, amikor az ismeretterjesztésnek az iskolán kívüli eszközeit sorolta fel.Ebben az érdekes előadásban, már 1897-ben, rámutatott a színháznak a komolyabb ismerettérjesztés terén való szereplési módjára, a berlini URÁNIÁRA, «melyben magyarázó előadás mellett természettudományi kisérleteket és mutatványokat állítanak teljes színpadi apparátussal a közönség elé» (Budapesti Szemle, 246. szám).
Szemben a régi felfogással, mely a tárgyak fogalmi elnevezésével, körülírásával megelégedett, már Comenius megkezdette az úgynevezett szemléltető oktatást hires ORBIS PICTUS-ában, mely elvnek tervszerű keresztülvitele immáron odáig fejlődött, hogy a modern ember a képpel sem elégszik meg, magát a tárgyat akarja látni, vagy legalább annak az illuzióját, hogy magát a tárgyat látja. Az illuzió felkeltésében az URÁNIA elérte az elérhetőt. Haszna, hatása elsőrangú a tudományok és ismeretek népszerűsítésében. A természettudomány, műveltségtörténet, művészet, néprajz, ipar, technika stb. stb. mind-mind szolgálatába fogadhatja ezt az intézményt, ezt az első sorban demokratikus intézményt, mely vetítőkészülék segítségével szinekben gazdag DIAPOSITIVEKKEL varázsolja elénk a tárgyak képeit, sőt azokat magukat is természetes szineiben az EPISKOP révén; a kinematograffal az élet jeleneteit rögzíti meg s a kimondott szót hatalmasan illusztrálva, művészi dekorácziók, meglepő fényhatások, a fantázia együttműködésével oktat gyönyörködtetve, új világokat mutat be, tudást, történet felfogást mélyít ki, eszméket és gondolatokat közöl, eszményeket szemléltet, játszva és könnyedén. Ezt a czélt akarja elérni a tudományos színház és, hála a modern optikai vívmányoknak, el is éri!
Nem elégszik meg többé, hogy a csillagászati, természettudományi ismereteket terjessze, a magyar Uránia felöleli a tudás minden körét, az ismeretek minden ágát, hogy belopja a tudást a szivekbe, elmékbe, a gyönyörködtetés eszközeivel!
Joggal elmondhatja az URÁNIA-színház, hogy hatása elementáris, a tudományos világ éppen úgy elismeri, mint a falai közt ismereteket szerző százezernyi nagy tömeg, s íme Bécsben, New-Yorkban, Londonban, Milanoban, Drezdában alakultak vagy alakulnak Uránia-színházak, melyek mind a nagy czélt: A TUDOMÁNY TERJESZTÉSÉT SZOLGÁLJÁK! Szolgálják pedig igazán, őszintén és nagy eredménynyel s elhallgatott az a vád is, hogy tudniillik korunk tudomány helyett csak a felülethez tapad. A tudományba való elmélyedés helyett a népszerűsítő Urániának csak az lehet a feladata, hogy az igazságok iránt érdeklődést keltsen. A hol az érdeklődés felébredt, maga-magától fejlődik tovább az elmélyedésre való törekvés. Ezt a feladatot az egyes tudományos társaságoknak kell megoldani, melyeknek az URÁNIA csak előkészítője, közönségszervezője. A tömeg lelkének az ismerete pedig azt követeli, hogy a szépségeit e tudásnak ne mellőzzük el, de ellenkezőleg, aknázzuk ki, hogy így igazi érdeklődést, ennek révén IGAZ ISMERETEKET terjeszthessünk!
Általánosan elismert felfogás most már Európaszerte, hogy az igazi tudósnak kutatásai eredményeit népszerűsítenie is kell, megtették azt a legnagyobbak, követeli az emberiség érdeke, nem utolsó helyen magának az annyira indokolt tudománynak jövője is. A berlini URÁNIA büszkén említi, hogy Németország legnagyobb tudósai szóval, tervvel, tanácscsal, előadással segítségére állottak. A magyar tudományos körök érdeklődése nem kevesebb! Az a díszes névsor, mely az Uránia-egyesület tudományos szakosztályának tagjait felöleli, élő tanubizonysága annak, hogy a magyar tudományos körök is mélyen átérezték a tudományos színház feladatának fontosságát, mely nem egyéb, mint FELKELTENI AZ EMBERISÉG SZIVÉBEN MIND ERőSEBBEN A TUDÁS ÉS GONDOLKOZÁS ÖRÖMEIT, AZ EMBERISÉG SORSÁNAK EMELÉSÉT, A BÉKE ÉS BOLDOGSÁG ALAPJAINAK ERőSÍTÉSÉT SZOLGÁLJUK VÉLE ÉS ÁLTALA! (...)
E szellemi boldogság elérését a tudás és ismeretek terjedése által közelítjük meg. E SZELLEMI BOLDOGSÁG ELÉRÉSÉNEK CZÉLJÁT az ismeretek terjesztésének legpraktikusabb, legszebb és leghatalmasabb módja, AZ URÁNIA TUDOMÁNYOS SZÍNHÁZ SZOLGÁLJA!
Az Uránia berendezése
A Kerepesi-út palotasorában ízléses külsejével és nemes arányaival díszes helyet foglal el az Uránia-színház gyönyörű mór-stílű épülete.
Belépve a színház tágas előcsarnokába, kényelmes ruhatár áll a közönség rendelkezésére. Maga a színház nézőtere, a mór stílű dekoratív berendezés remeke, a főváros látványosságai közt különösen számottevő alkotás. 576 ülőhely van a színházban; a földszinten 18 páholy, 306 ülőhely; a karzaton 18 páholy és 94 ülőhely. A színház igazgatósága ugyanis arra törekedett, hogy kényelmes székelrendezéssel is megszereztesse a színházat a közönséggel. A vetítő készülék a nézőtér hátterében van elhelyezve. E készülék felülmulja az összes eddigi Uránia-színházak hasonló gépeit, a képek tisztaságában és erejében, melyeket vetít.
Maga a színház tökéletesen át van alakítva, felszerelve a legújabb optikai műszerekkel, az Uránia-színház czéljai szerint. Így első sorban régi alakjához képest nemcsak magasabb, hanem mélyebb is lett és a modern dekoráczió s művészet minden apparátusával fel van ruházva. 1500 villanyos lámpa világítja meg a pazarul aranyozott nézőteret s veti sugarait a szép előfüggönyre, melyen két mithologiai alak látható, az egyik Pallas Athenae, a másik Helios, a tudomány világosságának a jelképe.
A színpadon négyszínű villanyos fény sugárzik. Fehér, vörös, kék és sárga fény harmóniája ömlik a dekorácziókra s a képek tonusa is aszerint változhatik. A színpadi regulátorból gazdag fényeffektusok csalhatók ki, azonkívül mozgófénykép-készülék és mikroskop-vetítőgép 120 amperes ívlámpákkal áll a gépmester rendelkezésére.
S mindez, lenn a nézőtér alatt, ezernyi sodronyhálózattal egybekuszálva, valóságos géplabyrinthus ez a színház pinczéjében.
A színházi előadások gyakorlatára vonatkozólag megjegyezzük
a következőket:
Rendesen egy rövid, húsz-harmincz perczig tartó előadással
kezdődik az este, egy tudományos csevegéssel, olyannal, mely
esetleg, bár nem kivétel nélkül, az Uránia nagy látványos előadásaival
összefüggésben van, például mindjárt a megnyitó kísérleti előadás: A
MIKOR A LEVEGő FOLYÓSSÁ LESZ. Ezt dr. Klupathy Jenő tartja
és a nagy hidegről és a levegő cseppfolyósításáról szól.
Utána egy hosszabb látványos előadás kezdődik mely azt a küzdelmet fogja bemutatni, melyet az emberiség folytat az északi pólusért. Mialatt a nagy dekorácziók felvonulnak a néző közönség előtt s a szöveg magyarázó szavai szemük láttára ígyen valóra váltak, a legbámulatosabb fényhatások váltják fel egymást a színpadon. Az átmenetek alatt szebbnél-szebb skioptikon-képek (Vetített képek. A skioptikon a diavetítő korabeli megnevezése. (A szerk.)) tárulnak a néző elé s a képek azután szeme láttára űzik, hajtják egymást.
Az URÁNIA színház olcsó helyárakkal, igen magas színvonalú előadásokkal akarja a közönséget ebben a nemes, tudományos és élvezetes szórakozásban részesíteni. A legjelesebb magyar tudósok szövetkeztek, hogy részben nagy előadásokat, részben a tanuló ifjúság számára délutáni előadásokat, azonban főkép gyakran változó rövid előadásokat tartsanak, melyeket az igazgatóság pazar fényekkel állít ki. Gondoskodni fog az igazgatóság arról is, hogy a munkások és iparosok vasárnaponkint foglalkozásukhoz és helyzetükhöz mért előadásokat lássanak.
Uránia Magyar Tudományos Színház-Egylet R.-T. alapítói:
Molnár Viktor
vallás- és közokt. min. tanácsos.
Somogyi Nándor
művészeti és irodalmi vállalkozó.
Várady Gábor dr.
orsz. képviselő.
Kövesligethy Radó dr.
egyetemi tanár
ELNÖK:
Molnár Viktor
minist. tanácsos.
ALELNÖK:
Dessewffy Aristid
képviselőházi titkár
Bezsilla Nándor dr.
ügyvéd, földbirtokos.
Erődi Béla dr.
kir. tan., tanker. főigazgató
Óvárosi Fischer Ignácz
nagyiparos.
Gerster Béla
építész mérnök.
Kövesligéthy Radó dr.
egyetemi tanár.
Lichtenberger Kornél dr.
egyetemi m. tanár.
Révai Mór
vezérigazgató.
Schiller Henrik Dr.
szerkesztő.
Somogyi Nándor
művészeti és irodalmi vállalkozó.
Váradi Gábor dr.
ügyvéd, orsz. képviselő.
ÜGYVEZETő IGAZGATÓ:
Somogyi Nándor
ELNÖK:
Cseike Győző
miniszteri számvevőségi aligazgató.
Dr. Nessi Pál
ügyvéd
Igmándi Mihály
iró, a "Fonciére" osztályfőnöke.
Kankovszky Antal
gyár-igazgató.
Réthey Ferencz
magánzó.
PÓTTAGOK:
Grezló Ernő
ügyvéd
Orczy Dezső
képv. h. fogalm.
Barabás Béla orsz. képviselő
Bende Imre püspök
Beniczky Ádám földbirtokos
Dr. Bezsilla Nándor ügyvéd
Beiwinkler Károly
Bubics Zsigmond püspök
Csejke Győző kult. min. aligazgató
Csorba Ferencz min. oszt. tanácsos
Dr. Demeczky Mihály int. kormányzó
Dessewffy Aristid képviselőh. titkár
Dessewffy Sándor püspök
Dr. Domoni Mór min. fogalmazó
Dr. Erődi Béla tanker. főigazgató
Tóvárosi Fischer I. nagyiparos
Gester Béla építészmérnök
Glück Frigyes szállótulajdonos
Gméling Hermann gyáros
Gorove László földbirtokos
Grünvald Samu kereskedő
Gelb Manó nagyiparos
Grezló Ernő ügyvéd
Hajós Jenő
Hirsch István min. fogalmazó
Hornyánszky Viktor könyvnyomdász
Ipoly Sándor
Igmándy Mihály író
Ifj. Jankovics Béla földbirtokos
Kankovszky Antal gyárigazgató
Káldor Bertalan
Dr. Klasz Pál orvos
Dr. Kövesligethy Radó egyet. tanár
Báró Kochmeister F. nagybirtokos
Dr. Kohner Adolf nagybirtokos
Kunosi Frigyes nyomdatulajdonos
Dr. Lendl Adolf egyet. m. tanár
Dr. Lichtenberg Kornál egyet. rk. tanár
Dr. Lázár Béla tanár
Dr. Mandello Gyula egyet. m. tanár
Markovics És Garai könyvnyomdászok
Marx János min. tanácsos, máv. ig.
Dr. Majovszky Pál törvsz. elnök
Madách Emanuel min. tanácsos
Dr. Mezei Sándor
Miksó Imre kultuszmin. számtanácsos
Molnár Viktor min. tanácsos
Molnár Viktorné min. tanácsos neje
Nadler Róbert festőművész
Dr. Nessy Pál ügyvéd, fölbirtokos
Orczy Dezső háznagyi fogalmazó
Ormódy Vilmos vezérigazgató
Pólya Pál mérnök
Pollák Ármin mérnök
Pollák Ignácz vállalkozó
Dr. Posevitz Tivadar geológus
Dr. Piufsich Frigyes ügyvéd
Rakovszky Géza orsz. képviselő
Dr. Rátz István tanár
Rimanóczy Kálmán építész
Rosenberg Auguszta tanárnő
Révai Mór vezérigazgató
Siemens és Halske gyárosok
Somogyi Mór conservatóriumi igazg.
Dr. Somogyi Lajos orvos
Somogyi Nándor irod. és műv. vállalk.
Báró Schell Jószef min. segédtitkár
Spannraft Ágoston festőművész
Sonnenberg Imre birtokos
Szende Amigel dr. ügyvéd
Dr. Szontagh Tamás főgeológus
Tauszig Hugó vezértitkár
Ifj. Gr. Teleki Domokos
Dr. Várady Gábor orsz. képviselő
Dr. Varságh Zoltán szerkesztő
Wahrmann József birtokos
Zipernowszky Károly műegyet. tanár
ÜGYVEZETő IGAZGATÓ:
Somogyi Nándor
IGAZGATÓ ELőADÓ:
Dr. Kövesligethy Radó
IRODALMI TITKÁR:
Dr. Lázár Béla
GAZDASÁGI TITKÁR:
Pólya Pál
SZINPADI MűVEZETő:
Grosz Károly
DEMONSTRATOR:
Bruck Ferencz
PROJECTOR:
Zitkovszky Béla
JOGTANÁCSOS:
Dr. Váradi Gábor
ÜGYV., ORSZ. KÉPV.
PÉNZTÁROSNÉ:
Rákosi Szerén
FELOLVASÓK:
Lévay Gyula
Dajka Balázs
SZINPADMESTER:
Gábos Gyula
3 segédmunkással.
SZERTÁROS:
2 segéddel.
VILÁGÍTÁSI FELÜGYELő:
Hecker Károly
3 segédmunkással.
SZÍNHÁZI FELÜGYELő:
Mikolauschtz Gyula
portás.
10 jegyszedő.
4 ruhatáros.
A tervbe vett előadások sorozata
Az Uránia tudományos színház-egylet egyes szakosztályai részéről a következő készülő előadásokat jelentették be:
Az első előadás: KLUPATHY Jenő dr.: A MIKOR A LEVEGő FOLYÓSSÁ LESZ és KÜZDELEM AZ ÉSZAK PÓLUSÉRT nagy látványos előadás Payer, Nansen és dr. Meyer Vilmos stb. művei nyomán átdolgozta CHOLNOKY Jenő.
A legközelebbi előadások:
EGÉSZ ESTÉT BETÖLTő SZÍNDARABOK: A vas. - A Zichy-expedíció. - Páris és a világkiállítás. - A Duna. - A só. - A gotthardi alagút. - A fjordok hazájában. - A sphaerák harmoniája. - Bosznia-Herczegovina stb.
RÖVID ELőADÁSOK: Mikor a levegő folyóssá lesz: Klupathy Jenő. - Mire tanít a zsebóra (csillagászati előadás, vetített képekkel): Kövesligethy Radó. - Hogyan keletkezik az eső (meteorologiai előadás, kísérletekkel): dr. Steiner Lajos. - Az égi testek chemiai összetétele (csillagászati előadás, vetített képekkel): dr. báró Harkányi Béla. - A dobsinai jégbarlang (vetített képekkel): Cholnoky Jenő. A naprendszer (csillagászati előadás, kisérletekkel és vetített képekkel): Kövesligethy Radó. - Transzvaal, vetített képekkel: György Aladár. - Léghajózás és repülés (physikai előadás, kisérletekkel és vetített képekkel): Klupathy Jenö. - Novemberi hulló csillagok: Kövesligethy Radó. - Mesteriskola bemutatása, vetített képekkel: Paur Géza. - Az 1899-iki műtárlatok remekei : dr. Lázár Béla. - Tesla-fény, kísérletekkel: Wittmann Ferencz. - Marconi telegraf, kísérletekkel: Wittmann Ferencz. - A villamos szikráról, kísérletekkel: Wittmann Ferencz. - Olcsó olvasztó kemencze, kísérletekkel: Szekeres Kálmán. - Mégis forog a föld, kísérletekkel: Klupathy Jenő. -Kathod sugarakról, kísérletekkel: Pekár Dezső. - Detektívek az égen, csillagászati csevegés, vetített képekkel: Kövesligethy Radó. - A mikroskop története: dr. Lendl Adolf. -A mikroskop csudái: dr. Kohaut Rezső. - A sejt: Pályi Sándor. - A magvak mikroskopiája: Thaiss Lajos. - A májusi fagyok: Róna Zsigmond. - Saturnus és gyürűi: dr. Wonaszet Antal. - Washington városa: Krécsy Béla. - Az amerikai indiánusok: Krécsy Béla. - Hogyan lesz a tojásból csirke: dr. Zilahi Kiss Endre.