Megjelent 1918. évi augusztus hó 29-én.
Magyar Királyi Szabadalmi HIVATAL
Szabadalmi leírás
72580. szám.
IX/h. osztály
Vetítővászon beszélő mozgófényképek számára
GYőRY ANTAL PLÉBÁNOS SAJTOSKÁLON.
A bejelentés napja 1913. október hó 25-ike.

 

Jelen találmány tárgya vetítővászon, melynek segélyével a beszélő mozgófényképek előadásánál oly érzéki csalódás érhető el, amely csalódás azt a hatást kelti bennünk, mintha a vászonra vetett alakok adnánk a hangot.

A találmány lényege abban áll, hogy a vetítővászon hangvisszaverő elemekkel van ellátva.

A mellékelt rajzon a találmány tárgyának három példaképeni kiviteli alakja van föltüntetve, még pedig az

1. ábra az egyik példaképeni kiviteli alak metszve,

2. ábrán a második példaképeni kiviteli alak metszve,

3. ábrán a harmadik példaképeni kiviteli alak metszve.

Az első példaképeni kiviteli alaknál (a) vetítővászon hátlapja gumival van bevonva a hangvisszaverődés megakadályozására. A vetítővászon mögött (c) paraboloid van elrendezve, még pedig úgy, hogy az (a) vetítővászon annak gyúpontján halad keresztül és a vetítővászon pereme (b) lyukakkal van ellátva. A vászonnak irányított (d) hangvisszaadókészülékből előtörő hanghullámok a (b) lyukakon keresztül a vetítővászon mögé jutnak és minthogy a vetítővászon és a (c) paraboloid között lévő ür rezonánsz tér gyanánt hat és a hang a (b) lyukakon elosztva és megerősítve jut a nézőtérre.

A második példaképeni kiviteli alaknál az (e) vetítővászon ferde irányú (f) lemezekkel képezett kerettel van körülvéve. A vászonnal irányított (g) hangvisszaadókészülékből előtörő hanghullámok az (f) keretről visszaverődve azt az érzetet keltik, mintha a hanghullámokat a vászonra vetített alakok hoznák létre.

A harmadik kiviteli alaknál (h) vászon mögé (l) paraboloid van elrendezve úgy, hogy a vászon síkja a paraboloid gyúpontján megy keresztül. A vászon hátlapján (j) kúp van elrendezve, úgy hogy a kúp tengelye is a paraboloid gyúpontjain megy keresztül, s a kúp alapja a vetítővászon síkjával esik össze. A kúp és paraboloid közé (k) furatokkal ellátott válaszfalak vannak beiktatva. Az (m) beszélőszerkezet paraboloid csúcsánál van elrendezve. Az (m) beszélőszerkezet hanghullámai a (k) válaszfalak furatain keresztül az egyik rekeszen keresz tül a másikba jutnak és a (j) kúp azokat a vászon szélén lévő (i) furatok felé tereli, mely furatokon keresztül a nézőtérre jutnak.

1 rajzlap melléklettel

 


Megjelent 1918. évi augusztus hó 29-én.
Magyar Királyi Szabadalmi HIVATAL
Szabadalmi leírás
72581. szám.
IX/h. OSZTÁLY
Berendezés beszélő- és mozgófényképvetítőgépek szinkron járásának biztosítására.
GYőRY ANTAL PLÉBÁNOS SAJTOSKÁLON.
A bejelentés napja 1913. október hó 25-ike.

 

Eddigelé több oly berendezés ismeretes, melynek célja néma mozgóképek megszólaltatása. Ismeretesek azonban ezen berendezések hibái is, melyek következtében a hang vagy elmarad, vagy megelőzi a cselekvést, úgy hogy a legcsekélyebb különbség is élvezhetetlenné teszi az előadást. Ismeretes továbbá az a kellemetlen hangzavar is, amit a vetítőgép zakatolása okoz, ami szintén az előadás élvezetét zavarja.

Jelen találmány tárgya oly berendezés, mely a beszélő- és mozgófényképvetítő gépek szinkron járását a föntemlített hibáktól mentesen biztosítja.

A mellékelt rajzon a találmány tárgyának egy példaképeni kiviteli alakja van föltüntetve, még pedig az

1. ábrán a berendezés elölnézete, részben metszve, a

2. ábrán a mikrofon részben metszve, sematikus elrendezésben, a

3. ábrán a hanglemezrögzítő oldalnézetben, a

4. ábrán a hanglemezrögzítő fölülnézetben, az

5. ábrán a hanglemez egy részlete izometrikusan ábrázolva, a

6. ábrán a hanglemezbeállító szerkezet felülnézetben, a

7. ábrán a tűbeállítószerkezet egy részlete izometrikusan, a

8. ábrán a tűbeállítószerkezet fölülnézetben, a

9. ábrán a hanglemez felülnézetben és a

10. ábrán a film fölülnézetben van ábrázolva.

A (v) alaplemezre szerelt filmmozgatószerkezet (b) tengelye meg van hosszabbítva és a filmmozgatószerkezet mellé szerelt beszélőgép (c) tengelyével (6) és (7) kúpkerekek segélyével kapcsolatban áll. A (c) tengelyre az (e') korong szilárdan van fölékelve, amely korong a (p) hanglemez fölvételére szolgál.

A (p) hanglemez (e') korongra való rögzítésére a (c) tengelyen kívül még a (9) csappantyú szolgál, melynek (t) tengelyére (3. ábra) (q) fogaskar forgathatóan van szerelve, melyet a hanglemez (u) kivágásában (r) rugó tart meg. A hanglemez kicserélésénél, illetve beigazí tásánál a (q) fogaskar a (p) hanglemez (u) kivágásából az (s) korong csavarása által emelhető ki.

Az (x) mikrofon tűjének beállítására (e) korong szolgál, mely (h) végtelen csavar segélyével (6. ábra) forgatható (11) hüvely körül. Ezen (e) korongra (f) tartó szilárdan van ráerősítve, mely tartónak szájüregszerű kivágásában (j) kar vízszintes irányban mozgathatóan van ágyazva. A (j) kar (10) végére (12) kar csuklósan van ráerősítve, úgy hogy a (12) kar a ráerősített (x) mikrofonnal a függőleges síkban a (j) kar vége körül forgatható. Az (x) mikrofón (y) tűkarjának a vízszintes síkban való pontos beállítására az (f) tartó beosztott és számokkal ellátott vízszintes (l) körszelete szolgál. Ezen körszelet fölött a (j) karból kiágazó (k) kar csúszik, melynek végére a pontos beállítás eszközlése végett (m) nagyító van alkalmazva.

A berendezés működése a következő: a (4) filmszalagot, melynek perforált szélén (5) számokkal ellátott jelzés van alkalmazva, ismert módon a filmmozgató szerkezetbe befűzzük, olykép, hogy egy számmal ellátott jelzés a (z) mutatókar (13) nyelvénél legyen. A (z) mutatókar (13) nyelvénél lévő jelzés számának megfelelően beállítjuk az (x) mikrofón (y) tűkarját is. Evégből a (p) hanglemezt a (9) csappantyú által az (e') korongra rögzítjük. Az (f) tartót a (g) tengelyre szerelt (h) végtelen csavar segélyével úgy forgatjuk el, hogy a hanglemeznek a mutatókar (13) nyelvénél lévő és a filmjelnek megfelelő jelzése kerüljön a mikrofón tűje alá.

A film peremén lévő jelzés alatti számot az (m) nagyító segélyével keressük az (l) köríven, s az (m) nagyítón lévő kereszthajszálat a szám fölött lévő vonallal egyeztetjük. Ezáltal a filmnek megfelelő (p) lemezen lévő rovátkát határoztuk meg, úgy hogy ha a mikrofónt a (j) kar vége körül (p) lemezre leforgatjuk és a (b) tengelyt (a) forgattyú vagy motor segélyével forgásba hozzuk, a berendezés teljesen szinkron működik.

Az (y) tűkarnak (p) lemezzel történő rezgetése következtében az (x) mikrofón vaslemeze is rezgésbe jön. Ezen rezgés az (l) elektromágnes körül vezetett és (2) telepből táplált áramot erősíti, illetve gyengíti, minek következtében a vetítővászon közelében elhelyezett (A) hangvisszaadókészülék működésbe jön.

Azáltal, hogy a beszélőgép és filmmozgatószerkezet egy tengellyel működtethető, biztosíthatjuk a beszélőgép és a hangvisszaadókészülék szinkron járását. Azáltal pedig, hogy a hangvisszaadókészülék a vászon közelében van elhelyezve elértük, hogy az előadás természetessé válik és nem lesz a vetítőszerkezet zajától befolyásolva.

1 rajzlap melléklettel



 


Megjelent 1920. évi julius hó 15-én.
Magyar Királyi Szabadalmi hivatal
Szabadalmi leírás
76811. szám.
IX/f. osztály - O. 1610. alapszám
Eljárás lejátszott mozgófényképfilmek ujrahasználhatóvá tételére.
DR. SCHULLER ALADÁR VEGYÉSZMÉRNÖK BUDAPESTEN.
A bejelentés napja 1918 augusztus hó 8-ika.

 

Ismeretes, hogy a mozgófénykép céljait szolgáló filmek a vetítésnél (előadásnál) igen erős mechanikai igénybevételnek vannak alávetve, minek folytán a film igen hamar romlik és használhatatlanná válik. Ha ilyen többször használt, lejátszott filmet megvizsgálunk, azt tapasztaljuk, hogy a film szélei, illetve az ott alkalmazott perforációk sokkal erősebben szenvednek a mechanikai hatás alatt, mint a film belső részei. Ezen jelenség oka, hogy a filmet szakaszosan mozgató villa másodpercenként körülbelül 16-szor nyúl bele a film szélein alkalmazott perforációkba és a filmet ugyanannyiszor egy-egy képpel lejebb rántja. Ezen rendkívül erős mechanikai hatás következtében a perforációk kitágulnak, a kép nem kerül pontosan a neki megfelelő helyre és ennek következtében a kép szemünkben a reszketés benyomását kelti. További használatnál a perforációk még jobban deformálódhatnak, sőt a lyukak később ki is szakadhatnak, úgy hogy a kép vetítésre alkalmatlanná válik. Ezen jelenség a fő oka a filmek rö vid élettartamának, valamint annak is, hogy a film alapanyagát - a celluloidlapot - nem lehet újból közvetlenül filmkészítésre fölhasználni. Ha ugyanis a használt filmről a képet alkotó réteget meleg vízzel való leoldással el is távolítjuk és a visszamaradó celluloidlapot újból fényérzékeny réteggel vonjuk is be, a deformált perforációk miatt a film sohasem fog elegendő szabatos képet szolgáltatni.

A találmány tárgyát képező eljárás ezen jelenségek figyelembevételével a már többszörösen használt filmek fölfrissítését (regenerálását), valamint az elhasznált filmek alapanyagának (a celluloidnak) újból való közvetlen fölhasználását célozza.

Az új eljárás szerint a használt filmeken vagy az azok lemosása után kapott átlátszó, tiszta celluloidszalagon a deformált perforációk megjavítása úgy történik, hogy a lyukakat megfelelő kézi vagy gépi berendezéssel képlékeny anyaggal kitöltjük és ezután a filmet gőzzel fűtött nehéz hengereken (kalandereken) áthajtva homogén egésszé sajtoljuk. Az így kapott film széleit, melyek rendesen kissé megnyúltak, rendes méretűvé levágjuk és végül az egész filmet ismert módon újra perforáljuk.

A lyukak kitöltésére szolgáló plasztikus anyag pl. a következő lehet:

Nitrocelluloza 300 g.

Kámfor 100 "

Ricinusolaj 15 "

Szalicilsavas metileszter 8 "

Aceton 577 "

A nitrocellulóza adja a szükséges szívós alapanyagot, a kámfor emeli a képlékenységet, a ricinusolaj és a szalicilsavas metileszter annak megfelelő lágyságot kölcsönöznek, míg az aceton csupán ezen anyagok oldására szolgál és a film elkészítésénél (kalanderezés és szárítás) elpárolog.

A nitrocellulóza helyett használhatunk egyéb kolloidokat, pl. celluloidot vagy acetilcellulózát, gyantákat, zselatint, kazeint stb, kámfor helyett kámforpótlószereket pl. izoborneolt, a ricinusolaj és a szalicilsavas metileszter helyett egyéb ásványi és növényi olajokat, végül az aceton helyett egyéb oldószereket, pl. amilacetátot alkalmazhatunk.

A film perforációit a fönti eljárás mellett még jobban szilárdíthatjuk azáltal, hogy a képlékeny anyaggal való kitöltés után, de a lyukasztás előtt a film széleire fölül vagy alul vagy mindkét oldalon igen vékony, keskeny celluloid-lapot ragasztunk. Evégből a keskeny celluloidsávot valamely oldószerrel, pl. acetonnal megnedvesítjük, a film széleire illesztjük és végül az egészet meleg hengereken keresztülhajtjuk.

Ismeretes, hogy a filmet oldószerek és nyomás segélyével ragasztani lehet, de a perforációk kitöltése képlékeny anyagokkal, ezek leragasztása, kalanderezése és újralyukasztása oly célból, hogy a film eredeti szabatosságát visszanyerje vagy hogy a lemosott film újbóli érzékenyítése alkalmassá váljék, eddig ismeretlen volt.

 

Megjelent 1918. évi szeptember hó 21-én.
Magyar Királyi Szabadalmi hivatal
Szabadalmi leírás
72680. szám.
IX/h. osztály
Beszélőgéppel egyesített mozgófénykép.
KRIXTIN ISTVÁN FIZIKUS SZONDBAN.
A bejelentés napja 1915 szeptember hó 28-ika.

 

A találmány tárgya beszélőgéppel egyesített mozgófénykép és célja, hogy a mozgófényképeket a természetes szemlélődés mellett még azzal a sajátsággal is ruházza föl, hogy teljesen élő személyek szereplését tüntesse föl.

Lényegében az elrendezés abban áll, hogy az egyenáramú elektromos technikai berendezés segélyével működtetett dinamógépek úgy a vetítőgéppel, mint a felvevőgéppel, valamint a leadókészülékkel, vagyis a gramofont működtetik úgy, hogy ezen berendezés segélyével a rendes mozifölvételekkel összeköttetésben egy (gramofon) fölvevőgép is működik, melyből a szereplőknek a vetített kép előtt végzett hangzatos begyakorlása után történt fölvételét a vetítővászon mögött elhelyezett beszélőgépbe visszük át úgy, hogy a vetítéssel egyidejűleg a szereplőket élethűen halljuk is.

A találmány tárgya a mellékelt rajzon sematikusan van föltüntetve.

A rajzon (V)-vel a vetítőgép, (F)-el a fölvevőgép tölcsére, (C)-vel a beszélőgép tölcsére, (L)-el a vetítővászon, (E)-vel a villamos működtető berendezés és (D1, D2 és D3)-al az egyes elektromotorok (dinamógépek) vannak jelölve.

Az elektromos berendezés (E) kapcsolótáblája ismert módon van kiképezve és az egyes dinamók ezen kapcsolótáblán keresztül (a, b, c) vezetékek útján az áramforrással vannak összekötve és pedig rendesen úgy, hogy az egyes dinamógépek vezetékeiben 250 volt feszültségű egyenáram kering.

A berendezést kövekezőképen működtetjük:

A rendes mozifölvétel e célra elkészült kidolgozása után elsősorban is belekerül a vetitési és a hangfölvevő gyakorló műterembe. Az elektromos kapcsolótáblán az (a) vezetékek (a1) kapcsolóemeltyűjét (l) pontok közé beállítjuk és az (f) fogantyút a nyíl irányában meghúzzuk, minek következtében a (V) vetítőgép működésbe jön. A kép többszöri folytatólagos vetítése közben ama szinészek állanak a felvevőgép tölcsére előtt és a vetített képpel szemben, akik a filmen szerepelnek, hogy a saját mozgóképeiknek megadják ugyanazt a kellő hangot (illetve beszédet), mely a fölvételnek megfelel. A játékot mindaddig gyakorolják, míg azt a mozgóképpel teljesen összhangba nem hozták.

Midőn az összjáték már egységes beszélőkép benyomását kelti, akkor megy végbe a jelenet végleges előadása és ezzel együtt működésbe jön a fölvevőviaszk, illetőleg beszédfölvevőgép.

E célból a kapcsolótáblán a (b1) kapcsolóemeltyűt is bekapcsoljuk és az (f) fogantyút meghúzzuk, miáltal a (V) vetitőgéppel egyidőben az (F) fölvevőgép is működésbe jön és a szereplőknek minden beszédét, illetőleg hangját a fölvevőgép tölcsére fölfogja és a puha fölvevő viaszkba a másolatot benyomja.

Ha meggyőződtünk arról, hogy a fölvevőgép hangleadása a vetítőgép képvetítésével teljesen összhangban van, az ily módon történt lemezfölvételt megszárítjuk és az (L) vetítővászon mögé elhelyezett (G) beszélőgépre tesszük.

Ezután a kapcsolótáblán a (b1) kapcsolót kikapcsoljuk a mellette lévő (c1) kapcsolót viszont bekapcsoljuk, mikor is az (f) fogantyút a nyíl irányában továbbhúzzuk, mire a (V) vetítőgép képvetítésével együtt a beszélőgép is működésbe jön és a filmen szereplő színészeknek csalódásig hű hangja fog hallatszani.

Ily módon a legszövevényesebb mese és a legbonyolultabb expozíció is megérthetővé válik, mert a gramofon megmagyarázott mindent.

1 rajzlap melléklettel


VISSZA