A m. kir. minisztériumnak
4.300/1924. M. E. számú rendelete.
A nyilvános előadásra szánt mozgóképek, valamint azok bel- és külföldi forgalmának hatósági ellenőrzése.
A mozgóképek ellenőrzésére vonatkozó, most hatályban álló szabályok módosítása és kiegészítése végett a magyar királyi minisztérium a következőket rendeli:
1. §. A mozgóképek nyilvános előadása, vagy a nyilvános előadásra szánt mozgóképek belföldi forgalma, valamint a mozgóképeknek külföldről való behozatala, vagy külföldre való kivitele hatósági ellenőrzés alá esik.
E rendeletnek a mozgóképek nyilvános előadására vonatkozó rendelkezései a mozgóképeknek egyesületekben (kaszinók, klubok, társaskörök stb.), valamint tudományos vagy ismeretterjesztő intézmények körében való előadására is kiterjednek és azokat ott is megfelelően alkalmazni kell.
Az ellenőrzés arra irányul, hogy a mozgóképek tárgya, cselekménye, irányzata vagy előadási módja a fennálló jogszabályokba, a közrendbe, vagy a közerkölcsökbe ne ütközzék, a nemzeti állameszmét, vagy az államnak más államhoz való viszonyát ne sértse vagy ne veszélyeztesse.
2. §. Az e rendelet 1. §-ában említett mozgóképek előzetes hatósági vizsgálatát az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság teljesíti.
A bizottság a belügyminiszter által kinevezett tisztviselőkből (elnök, helyettes elnök, a szükséges számú alelnökök, jegyzők, jegyzők) és a szükséges számú tagokból áll. (...)
A bizottság tagjait a belügyminiszter saját hatáskörében, valamint a miniszterelnök, a belügy-, a pénzügy-, a kereskedelemügyi, a vallás-, és közoktatásügyi, az igazságügyi, a honvédelmi, a népjóléti és munkaügyi és a külügyminiszter által egyenlő számban kijelölt személyek közül, továbbá a mozgóképüzem-engedélyesek, valamint a mozgóképipari érdekeltségek köréből nevezi ki.
A bizottság tisztviselőinek megbízatása három évre szól, de ezt a belügyminiszter a három éven belül is bármikor visszavonhatja
(...)
4. §. A belföldön, vagy a külföldön előállított mozgóképeket nyilvánosan előadni, valamint ilyeneket a belföldön forgalomba hozni, vagy a külföldre kivinni csakis az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság engedélyokirata alapján szabad.
Az első bekezdésben említett mozgóképeknek hatósági megvizsgálását az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság elnökéhez írásban benyújtandó kérelemmel kell kérni.
A belföldön előállított mozgókép vizsgálatát tudományos vagy ismeretterjesztő intézmények és egyesületek, továbbá szabályszerű iparigazolvánnyal rendelkező belföldi filmgyárak vagy vállalatok kérhetik.
A külföldről származó mozgóképek megvizsgálását az a szabályszerű iparigazolvánnyal ellátott filmkölcsönző vállalakozó vagy vállalat kérheti, amelyik a kizárólagos előadási jogot megszerezte, illetőleg a mozgókép behozatalára engedélyt kapott.
5. §. Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság működésének szabályait a magyar királyi belügyminiszter külön rendelettel állapítja meg.
6. §. Az engedélyt meg kell tagadni, ha a vizsgálatra bemutatott mozgókép tárgya, cselekménye vagy irányzata:
a) fennálló törvénybe, vagy rendeletbe ütközik;
b) az állambiztonságot, vagy az államnak más állammal való viszonyát veszélyezteti vagy sérti;
c) a nemzeti állam eszméjével ellenkezik;
d) az állam, a véderő, vagy vegyes hatóságok (hatósági közegek) tekintélyét sérti;
e) a közrendet, a közerkölcsiséget, vagy a jóízlést sérti;
f) a vallási érzület megsértésére alkalmas.
Az engedély megtagadását röviden meg kell indokolni.
Ha a fenti szempontok valamelyike miatt kifogás alá eső mozgókép egyébként tudományos, ismeretterjesztő vagy művészi értékű, annak bizonyos szakkörök előtt való előadása a folyamodó kérelmére kivételesen megengedhető.
7. §. A 18 éven aluli ifjúság előtti előadásra nem lehet engedélyezni olyan mozgóképeket, amelyeknek tárgya, vagy cselekménye, vagy ezek egyes része a serdülő fiatalság lelkületét, szellemi vagy erkölcsi fejlődését károsan befolyásolhatná , avagy képzeletük szertelen felcsigázására alkalmas.
8. §. Az előadási, forgalombahozatali vagy kiviteli engedélyt megtagadó határozat ellen a folyamodó a határozat közlését követő naptól számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet a belügyminiszterhez. Az engedély megadása vagy megtagadása ellen a bizottság működésében részt vett minisztériumi képviselők bármelyike különvéleményt jelenthet be, amelynek a fellebbezéssel egyenlő hatálya van.
9. §. Az engedélyokirat kiállításától számított három évig az ország egész területén érvényes.
A kiadott engedélyokirat bármikor visszavonható vagy módosítható, ha utólag derül ki, hogy a mozgókép nyilvános előadásra, forgalombahozatalra, vagy külföldre való kivitelre alkalmatlan és hogy ezért az engedély megtagadása, avagy felnőttek részére, vagy pedig tudományos ismeretterjesztő vagy művészi célok szolgálatában zártkörű bemutatásra való korlátozása lett volna indokolt.
Ha az illetékes elsőfokú rendőrhatóság a helyi viszonyok által nyomatékosan indokolt rendkívüli esetekben a mozgóképnek bemutatását feltétlenül aggályosnak tartja, a bemutatás ideiglenes felfüggesztését személyes felelősségére kivételesen elrendelheti, köteles azonban erről, az indokok közlése mellett, a legrövidebb úton a belügyminiszternek jelentést tenni, aki az engedélyokirat érvényben tartása vagy megvonása vagy esetleges módosítása ügyében dönt. (...)
A három évnél régebben kiadott engedélyokirattal ellátott mozgóképeket, ha azokat továbbra is előadni, vagy bel- és külföldi forgalomba hozni kívánják, valamint azokat az engedélyezett mozgóképeket, amelyeknek címét, alcímeit, egyes részeit vagy jeleneteit az engedélyes megváltoztatni kívánja, vizsgálatra újólag be kell mutatni.
10. §. Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottsághoz benyújtott kérelmekről, valamint az általa megadott engedélyekről külön-külön nyilvántartást kell vezetni.
A nyilvános előadásra alkalmasnak talált mozgóképek engedélyezése tárgyában hozott határozatok rövid kivonatát a Belügyi Közlönyben közzé kell tenni. (...)
12. §. A mozgóképek nyilvános előadására öt éven aluli gyermekek nem bocsáthatók be.
A 18. életévüket be nem töltött fiatalkorúakat csak az olyan mozgóképek előadásaira szabad bebocsátani, amelyeket az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság az ifjúság előtti előadásra is alkalmasnak talált.
13. §. E rendelet rendelkezéseinek megtartását az illetékes rendőrhatóság köteles ellenőrizni, ezenkívül a belügyminiszter, valamint az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság elnöke is jogosult ezt igazolt küldöttei közvetlenül ellenőriztetni.
14. §. Aki az e rendeletben foglalt rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza - amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esik - kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással, valamint 120 000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a magyar királyi állami rendőrség működési területén az állami rendőrségnek hatáskörébe tartozik.
15. §. Ezt a rendeletet a belügyminiszter hajtja végre, aki a rendelet hatálybaléptének időpontját is megállapítja.
Budapesten, 1924. évi május hó 31-én.
Gróf Bethlen István s. k.
m. kir. miniszterelnök.