Csak meg ne érjem

Csak meg ne érjem könyveim elporladását,

dolgaim áttetszővé kopását, ritkuló falaimban

a cincogva gyarapodó egérfészkeket.

Csak meg ne érjem mindazok eltűnését,

akikkel szót váltottam, akik szót váltottak velem.

Csak meg ne érjem, hogy reccsenő faággá vékonyuljon

kezem-lábam, emlékek hiányától legyen könnyű a fejem.

Csak meg ne érjem az óra kitartó bámulását,

miközben a tohonya mutatót sürgetem.

Csak meg ne érjem, hogy terhére váljak a világnak,

annyi időt remélek, amennyit kaphat egy vadállat,

bebújni egyedül barlangba, bozótba, kiszenvedése előtt.