True love
A szerelem egy rózsaszín elefánt,
nem egy rossz dugás a kanapén.
Letérdel eléd a kietlen vágyakozás,
gonosz kis vörös ördög képében.
Leszívja energiádat Te elröpülsz.
Egyetlen, amiben kedved leled.
Vérvörös fák levele egy ítélet.
Nem szereted igazán magad.
A nő, kinek mellét csókoltad,
lassan már el fog csendesedni
Halálosan fáradt vagy élni is.
Színtelen lepkévé változik a lét.
Vörös Kárhozattá válik a csend.
Poshadt zöld szobanövények
lehullatják apró leveleiket neked.
Bele lehet fulladni ebbe az éjbe.
Belesüppedsz az elégedetlenségbe.
Magömléssel távozó apró örömök
felszisszennek a tudatod mélyén.
Tudod, az a ringó csípő öledben,
szánalmasan őszinte volt hozzád.
Hiányzik valami, de nem érted.
Talán a rózsaszín elefánt belőled.
Krómer Ágnes (1979, Nyíregyháza) versei eddig a Helikonban és a Holdkatlanban jelentek meg.