lassú kövek

 
ijesztően mozdulatlan minden.
úgy fekszik a földön, akár a köd.
még a földrögök is tökéletesen 
illeszkednek a bordái közé. talán 
 
madarak valahol. és az ajkaiba 
harap csak. már lassan abban 
sem biztos, hogy most ő szuszog 
vagy a füvek. szemei lassú kövek, 
 
amelyek egyetlen csobbanás 
nélkül süllyednek a vízfenékre. 
megül a dér a hajszálai közt, 
 
és most fél, iszonyúan fél, mert 
eltörött a vonalzó, és hogy 
fogja így megmérni az éjszakát?

Impresszum   -   Szerzői jogok