Soha nem mi kellünk
Errefelé úgy tépkedik le a szíveket,
Mint a málnaszemeket a kánikulában;
A kert végében zöld szövevény,
És madárhad fülsiketítő zsivajgása.
Milyen édes a szíved, ahogy oldódik
A szájban! – mondja, akit ezelőtt meg se láttam –
Soha nem mi kellünk, sóhajtom helyette is.
Slágermoraj, majd odvas csönd a házban,
Sugarak örvénye nyílik az áttetsző ragyogásban.
Nagy Márta Júlia
Nagy Márta Júlia (1982, Debrecen) az ELTE BTK-n tanult magyar és összehasonlító irodalomtudomány szakon. Verseket 2010 óta közöl. Első kötete 2014-ben, a JAK-füzetek sorozatban jelent meg, Ophelia a kádban címmel. Budapesten él.