Sóhaj

pecsétes abrosz a ma este,
internetmagányba fulladó
üres mozdulat,
játszótársam az idő,
és a szívem egy kigyulladt
tárgy

darabolt gondolataimnak
nincs semmiféle rendje,
a bögre csendjében tea,
a számban kimondatlan szó áll,
az éjszaka hideg mosolya
bennem rezonál

tavaszi szél vizet áraszt
hát én immár kit válasszak,
hát én immár kit válasszak?
 

Impresszum   -   Szerzői jogok