Virágvasárnap
Aranyvesszők virágvasárnap,
És autóroncsok szerteszét,
Fölforr a földalatti Várad,
S az atyánál lesz az ebéd.
Villogó bádogkupolákkal
Hány gáborcigány-kacsaláb!
Patkányhúsból sütött fogást falj,
Vagy mics-kosztnál is add alább.
A hányinger-közel vasárnap,
Mikor a Royal teraszán
Bölcs főhajtás Orádeának –
Jön ködlovagja mindahány.
Balra dőlnek latinkeresztek,
Átrendeződik altalaj;
Földmozgáskor maradj te veszteg.
De acord, Pece-parti faj.
Dél van, kosárba labda pattan
Püspökkert betonterein,
Radu bezsákol, halhatatlan
Ív és technika, feleim.
S a közvécé a Léda-villa
Gyomrában dögszagú odú,
És az van homlokára írva:
Roma Bar. Ez se szomorú.
Aranyvessző, virágvasárnap,
S a tetterős kettőskereszt.
A talajszint alatti Várad
Ebédre várt és most meneszt.
(2001)
Térey János (Debrecen, 1970) író, költő, színpadi szerző. Magyar–történelem szakon végzett az ELTE Bölcsészkarán. Több verses- és egy novelláskötete jelent meg; legjelentősebb munkája a Paulus című verses regény, illetve drámatetralógiája, A Nibelung-lakópark. Fontosabb díjai: József Attila-díj (2001), Szép Ernő-jutalom (2004), A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja (2010), Színikritikusok Díja, A legjobb új magyar dráma (2011, Jeremiás, avagy Isten hidege).


