vers
A 2010/6. számtól Várad folyóirat számai a www.varad.ro-n érhetőek el.

Mezősi Miklós

Rímek rémuralma

Rég láttalak s hallottalak
mi van veled most kellene
egy jól csengő kis rím-alak
mert ha nincs mi illene

a sor végére bent középen
vagy épp csak bárhol ahol érem
a csapdából kimászni kín
egy oly rím mászik el mi kín

kín írni és olvasni egyremegy
hogy szemantikáról szó se essék
no eztet szúrjuk ide hogyha egy
megazisten ennyi mára tessék

csak azt feledném rusnya rímeim
folyton csak vonzzák mondjuk rémeim
mert rémeket láttatna folyton nyelviség
a nyelv meg létesül képződik nyelv-alany

de ez nem rímel most már látom ám
agyoncsapva költeményem ostobán
rím és/vagy nem-kín nagy kérdése ez
vagy pedig talán sem az sem ez

az értelem futó dolog gyorsan szalad
mint gyors iramló most-ébredt bogár
tavaszt ha felcsicsergi sok madár
oly gyorsan vágtázgatva elhalad

e szókorpuszban semmi nem marad
belőle kő kövön s a vége léha pont
ezért nem kell most már bocsánatot
se kérnem és adnom se hogy miért ragad

e versszöveg kátrányozottan ennyitől
mennyi rím és annyi kín de abba kell
már hagyni mert határozottan erre dől
ferde tornyú költemény az enyvedtől

imbolygó lomha rímem senyved től-
ed író olvasó és elsősorba’ költemény


A szerző további írásai

impresszumszerzői jogok