kultúra
A 2010/6. számtól Várad folyóirat számai a www.varad.ro-n érhetőek el.

Péter I. Zoltán

Ady-emléktáblák nyomában

Nagyváradon mindig is nagy hagyománya volt Ady Endre kultuszának, akinek fiatalsága ezer szállal kötődött városunkhoz. Emlékmúzeum, egy mellszobor, illetve három helyszínen négy emléktábla idézi fel azt, hogy kezdő újságíró korában e városban élt és dolgozott.
Az Ady Endre Középiskola falán levő táblán a költő arcát ábrázoló bronzplakett alá nagy betűkkel azt vésték be, hogy ADY, majd alatta a következő szöveg olvasható: „Ifjú szivekben élek s mindig tovább / Trăiesc în inimi tinere-şi-n veci / 1993.”
A fenti emléktábla kivételével a többi szövegét eredetileg hibásan vagy sematikusan fogalmazták meg, amit 2007 novemberében, Ady születésének 130. évfordulóján kijavítottak, új, immár hibátlan szövegű táblák elhelyezésével.
Ezek már hiteles információkat nyújthatnak a váradiaknak és a turistáknak egyaránt. Mert igenis hiányolják e táblákat az emberek. Mert amikor 2006-ban végeztek a Sztarill-palota felújításával, és a főbejárat két oldalára nem helyezték vissza az emléktáblákat, nagyon sokan szóvá tették ezt. És Tóth János, az Ady Endre Emlékmúzeum vezetője intézkedett, bár sok nehézségbe ütközött, mígnem 2007. november 22-én, a költő születésének 130-ik évfordulóján megtarthatták az új táblák avatóját.
Előzőleg a régi, az 1953-ban felállított táblák szövegeit lecsiszolták, helyükbe vésték a most láthatókat. Az eredeti felírások a korra jellemző ideológiának megfelelőek voltak. A román változatban ráadásul pontatlanul szerepelt az, hogy e házban dolgozott 1901–1904 között a forradalmár költő Ady Endre, mivel az ingatlan a kávéházzal együtt csak 1902-re készült el. A magyar változat szerint: „Ebbe a házba járt / írni, pihenni, barátaival beszélgetni / a nagy forradalmár költő: / Ady Endre, / a kapitalizmus és feudalizmus elleni / küzdelem harcosa és az együttélő népek / testvériségének hirdetője.”
Az új táblák elhelyezését felkarolta a Bihar Megyei Kulturális és Egyházügyi Igazgatóság is, ahová a Körösvidéki Múzeum nevében írásban fordultak Tóthék, vállalva, hogy az ingatlan tulajdonosának a beleegyezését is megszerzik. Ezt követően még a Helyi Tanács jóváhagyását is beszerezték.
2008. november 22-én 14 órakor avatták fel az egykori Emke (a mai Astoria) kávéház falára elhelyezett két Ady-emléktáblát. A magyar nyelvű tábla szövege: „Ebben a Sztarill F. építész tervei / alapján 1902-ben épített palotában / működött Ady Endre kedvelt váradi / kávéháza, az EMKE. Itt ismerte / meg halhatatlan múzsáját, Lédát, és / ugyanitt alakult meg 1908-ban / A Holnap Irodalmi Társaság / 2007. nov. 22.”
A két tábla szövegét (a román tükörfordítása az előbbinek) Tóth János fogalmazta meg.
A harmadik helyszínen levő Ady-emléktábla a költőről újabban elnevezett utca – az egykori Szent János utca – 11. szám alatti szerény ház falán található. Ennek az egyik udvari szobájában volt ugyanis egy ideig a Nagyváradi Napló szerkesztősége. Ady születésének centenáriumán, 1977-ben jelölték meg a házat egy kétnyelvű emléktáblával. Magyar nyelvű változata: „Ebben az épületben dolgozott / a Nagyváradi Napló / szerkesztőségében 1901– 1904 / között ADY ENDRE költő.” A szöveg pontatlan volt, mivel a szerkesztőség 1902. május 6-án költözött ide a Sal Ferenc (ma Dunărea) utcából. Ady már 1903 októberében kilépett a szerkesztőségből, míg egy hónap múlva, novemberben maga a redakció is elköltözött innen a Körös (Tudor Vladimirescu) utca és a Dudek sikátor (Duiliu Zamfirescu utca) sarkán levő ódon emeletes házba. Ezt a táblát is sikerült az RMDSZ olaszi körzetének segítségével 2007 decemberére egy immár hiteles szövegűvel kicserélni. Az új tábla szövegének magyar változata: „Ebben az épületben dolgozott / a Nagyváradi Napló szerkesztőségében / 1902 májusa és 1903 októbere között / ADY ENDRE költő.”
Egy elkövetkező Ady-évforduló kapcsán – akár már 2009. január 27-én, halálának 90. évfordulóján – illő lenne a költő egykori első váradi szerkesztőségének falára is elhelyezni egy emléktáblát. A Szabadság szerkesztősége a Kossuth (Independenţei) utca 3. szám alatti ingatlan udvarában volt, szemben a bejárati kapuval. A tábla szövege akár hasonló is lehetne a Nagyváradi Napló egykori szerkesztősége falán elhelyezettel: „Ebben az épületben dolgozott / a Szabadság szerkesztőségében / 1900 januárja és 1901 májusa között / ADY ENDRE költő”
Az 1901 májusa ne zavarjon meg senkit, ugyanis ettől az évtől kezdve, pontosabban 1901. május 22-től dolgozott Ady a Nagyváradi Naplónál, de a szerkesztőség akkor még a Sal Ferenc (Dunărea) utcában volt. A Szent János (ma Ady Endre) utcába 1902 május 6-án költöztek, ezért szerepel ez az időpont az ottani emléktáblán.
Ide tartozik, hogy Ady már 1901. május 22-én átszerződött a Szabadság laptól a Nagyváradi Naplóhoz, de a szerkesztőség akkor még a Sal Ferenc utcában volt. Innen majd csak egy év múlva költöztek a Szent János utcába. Az első lapszám, amelynek fejlécén immár a Szent János utca 346. szám (mai számozás szerint 11.) alatti új cím szerepel, 1902. május 7-én jelent meg.


A szerző további írásai

impresszumszerzői jogok